Dolgozók Lapja, 1979. október (32. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-02 / 230. szám

VH.AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! 1979. október 7­. KEDD AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA foíL* Magyar—görög kapcsolatok 1 Hazánk és a görög köztársa­ság kapcsolatai gazdasági, po­litikai és kulturális téren egy­aránt számottevően fejlődtek cz utóbbi években. Országaink viszonya rendezett, súrlódás­mentes, a fejlődés megfelel kölcsönös érdekeinknek és összhangban van a helsinki zá­róokmány szellemével. Politikai kapcsolataink a gö­rög katonai diktatúra bukása után indultak fokozatos fejlő­désnek. 1975 óta — miniszter­helyettesi szinten — rendsze­­­­ressé váltak a külügyminisz­térium­i konzultációk. A görög külügyminiszter 1976-ban tett látogatást Budapesten,­­amelyet Pója Frigyes 1977. évi athéni látogatása követett. 1979-ben Pozsgay Imre kulturális mi­niszter tárgyalt a görög fővá­rosban, a görög kereskedelem­ügyi miniszter pedig ugyan­csak ez évben folytatott meg­beszéléseket magyar partneré­vel Budapesten. Kölcsönös volt parlamenti delegációink és fővárosaink vezetőinek látoga­tása is. Országaink gazdasági kap­csolatai az utóbbi háro­mm esz­tendőben fejlődtek erőtelje­sen. Görögország gépipari ter­mékeink egyik legkedvezőbb tőkés piaca. Áruforgalmunk az elmúlt S évben 37 millióról több mint 100 millió dollárra emelkedett. Közvetlen expor­tunk legnagyobb hányadát gé­pek, nyersanyagok és félkész­termékek, valamint mezőgaz­dasági és élelmiszeripari cik­kek teszik ki.­­ Gazdasági együttműködé­sünkben a legtöbb lehetőséget a vállalati kooperációk és a közös vállalkozások kínálják. A közelmúltban létrejött koo­perációk sorában különösen hasznosnak bizonyult az az együttműködés, melyben a Magyar Hajó- és Darugyár a pireusi kikötő fejlesztéséhez szállít’ darurészegységeket. Em­lítésre méltó eredip­­­­ tye gaz­dasági együttműködésünknek az a görög öntöde is, amely­nek berendezéseit a Kohászati Gyárépítő Vállalat szállította. A legutóbbi miniszteri szintű magyar—görög tárgyalások al­kalmával — magyar technoló­giák alapján, magyar gépekkel és görög nyersanyag felhaszná­lásával — egyebek között fo­nodák, bőrkikészítő üzemek létesítése került szóba. Lehe­tőség van hagyományos áru­cserénk bővítésére is. Jól be­vált például az a 300 Ikarus autóbusz, amelyet tavaly vá­sároltak tőlünk: az athéni köz­lekedési vállalat a napokban ennek eredményeként rendelt újabb 200 Ikarus autóbuszt, valamint a járművek korsze­rű karbantartásához szükséges garázs- és szerviz berendezése­ket is a Mogürt-tel. Kulturális együttműködé­sünk alapja az 1977-ben aláírt eg­yez­m­ény. Ösztöndíjasaink kölcsönös cseréje — a koráb­bi évek gyakorlatával szem­ben — rendszeressé vált. Ugyancsak az utóbbi években, három görög prózai színház járt Magyarországon. Többször vendégszerepelt Görögország­ban a Fővárosi Operettszínház társulata, és több ízben léptek fel görög szimfonikus koncertpódiumokon zenekaraink és muzsikus-szólistáink. A kultu­rális munkaterv alapján lehe­tőség van műemlékvédelmi és régészeti együttműködésre is. Szerződéses kapcsolataink­ban az idegenforgalmi és közúti szállítású egyezmények a fog­adnak el jelentős helyet. Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik az NDK-ba Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárjának vezetésével október elején párt- és korm­ányküldöttség utazik Berlinbe, hogy­­­­ a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának, az NDK Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívására — részt vegyen a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken Leonyid Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bi­zottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnö­kének vezetésével október 4-én szovjet párt- és kor­mányküldöttség érkezik hivatalos, baráti látogatás­ra az NDK-ba, a Német Demokratikus Köztársa­ság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. A szovjet küldöttséget Német Szocialista Egység­a párt Központi Bizottsága és az NDK Államtanácsa hívta meg. A Szovjetunió tartós békére törekszik A leszerelts időszerű kér­déseiről folytatott megbeszé­lést Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, a Szo­cialista Internacionálé lesze­relési munkacsoportjának küldöttségével, amely Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemokra­ta Párt elnöke, a munkacso­port elnöke vezetésével tar­tózkodik Moszkvában. Brezsnyev rámutatott: a Szovjetunió Kommunista Pártja mindig kulcsfontosságú kérdésnek tekintette a lesze­relést, amely minden ország dolgozói számára létérdek. Az 1970-es években sikerült el­érni azt, hogy a feszültség je­lentős mértékben enyhüljön, sikerült háttérbe szorítani hidegháború híveit. Létrejöt­­­tek a feltételek ahhoz, fontos lépéseket tegyenek egy fegyverkezési verseny korlá­­­tozása irányába. Brezsnyev ezzel kapcsolatban szólt a SALT—II.­­ szerződésről, és megállapította: a szerződés nemcsak a hadászati fegyver­zet mennyiségi és­ minőségi korlátozását jelenti,­ ‘ lehetőséget teremt arra ha nem is, hogy tovább haladjanak ezen az úton. Az SZKP főtitkára ugyan­akkor felhívta a figyelmet arra, hogy az enyhülés és a leszerelés ellenségei még ko­rántsem­ tették le a fegyvert. Szólt azokról, az imperialista propaganda manőv­erekről , s amelyek az állítólagos jet­veszé­lyt így élveznek szov­fel­­használni. Megállapította: ez hazugság és csupán a fegy­verkezési verseny nyezőinek ködösítése, kezdemé­nyoké, akik m­ost olyan köztük ter­veket szorgalmaznak, ame­lyek megvalósulása Nyugat- Európát a Szovjetunióra irányzott amerikai fegyverek kiinduló pontjává változtat­nák. Ezek az erők veszélyes játékot folytatnak a tűzzel­ — mondotta Brezsnyev —, a Szovjetunió senkit sem fe­nyeget, senki ellen sem ké­szül támadást indítani. Szovjetunió tartós békére tö­­­rekszik, s amikor kiépíti vé­­­delmét, semmit sem tesz azon felül, mint mi elenged­hetetlenül szüksége­s saját és a szövetségeseinek biztonságá­hoz. Leonyid Brezsnyev arra hívott fel, hogy a leszerelés terén a szavakról térjenek át a tettekre. 3. oldal Mai számunkban Takarékosan A zene ünnepén Tatabányán 4. oldal Számok a gazdálkodásról 5. oldal Hangulatos ifjúsági nap a Turulnál Kívánni sem lehetett volna ideálisabb kirándulóidőt, mint amilyen vasárnap a tatabányai ifjúsági nap résztvevőire kö­szöntött. Az ifjúmunkás napok egy­hónapos eseménysorozatának záróprogramjára már kora reggel gyülekeztek a fiatalok az újvárosi 2-es iskolánál. Ugyanis­­ innen tízperces idő­közönként indították a bene­vezett csapatokat a közel hat kilométeres táv megtételére. Tájoló segítségével a szanató­rium mellett, a Gerecsén ke­resztül érkeztek célba a Tu­r­ul emlékműhöz, a csapatok, de közben öt állomáson ifjú­­ságpolitikai, vöröskeresztes és ügyességi feladatoknak kellett eleget tenniük. Az sem jelen­tett gondot, ha egy-két állo­mást kihagytak, a testmozgás volt a lényeg­­zős. A célban e program szerve­a TBSC természetjáró szakosztályának tagjai sport­szerekkel várták a túrázó fia­talokat. Beérkezésükig sem volt csendes a Turul-emlékmű és a parkerdő. Gomba módra nőttek ki a földből a sátrak, ahol az úttörő- és ezermester­bolt áruit, élelmiszert kínáltak eladásra. A tűzrakóhelyek­ környéke is megelevenedett, megkezdődtek a főzőverseny előkészületei. Halászlé, gulyás, paprikás­­krumpli, pörkölt fortyogott,a bográcsokban. Az újvárosi IV-es iskola Túra őrsének tagjai az avatott hozzáértő szakvéleményét sem tudták megvárni, jóízűen a paprikás krumplit­ kanalazták A ver­seny szervezői, a KOMÉP ifjúkommunistái is jól vizs­gázták. A győztesek pedig a 13-as Volán­ Vállalat KISZ- bizottsága által felajánlott pénzjutalomnak örültek. A programok egymást kö­­vették, a Turul játszóparkjá­ban a BHG KISZ-esei ügyes­ségi versenyekre hívogattak. Az ünnepélyes eredményhir­detés után ház őszi—téli a Centrum Áru­divat bemutató­jának tapsoltak a résztvevők. Végül a Bojtorján együttes lépett a dobogóra, sikert aratva a fiatalok és idősebbek körében egyaránt. A jól si­került, hangulatos ifjúsági nap — melyet egyben a fegyveres erők napja tiszteletére ren­deztek —, méltó keretbe fog­lalta az ifjúmunkás napok programokban bővelkedő ese­ménysorozatát. Amit főztek, jó étvággyal fogyasztották, el a Túra őrs tagjai Megkezdődtek a múzeumi hónap rendezvényei Ünnepi megnyitó a tatai várban Vasárnap délelőtt nagy ér­deklődés mellett rendezték meg Tatán, a várban, a mú­zeumi hónap megyei nyitó­eseményét. Dr. Kiss István, a megyei tanács elnöke ünnepi megnyitójában szólt az ese­ménysorozat jelentőségéről, a múzeumok szerepéről kulturá­lis életünkben. Kiemelte: az értékeket megőrző­­ és népsze­rűsítő múzeumaink a közmű­velődés fontos színterét jelen­tik, s a kultúra javainak to­vábbadásával társadalomfor­máló feladatot vállalnak. Szólt arról is, hogy a megye városaiban kiállítások, előadá­sok, múzeumi séták várják az érdeklődőket és az ünnepi ren­dezvények arra hogy még szélesebb hivatottak, körben keltsék fel az érdeklődést a múzeumok munkája iránt. A múzeumi hónapnyitó kiál­lításán Krajcsirovcs Henrik grafikusművész mutatkozott be alkotásaival. Dr. Kiss István szólt a művész útjáról, ki­emelve: Krajcsirovits Henrik Komárom megyéből, Tatabá­nyáról indult el a művészpá­lyára, és ide, szülőhelyére tért vissza a főiskolai tanulmányok után."hog­y tehetségét, tudását, azok között az emberek között bontakoztassa ki, akikről és akikért művei szólnak. Ma ta­nára annak a bányász képző­művész szakkörnek, amelynek egyk­or tanítványa volt. Peda­gógiai tevékenysége mellett a művészi alkotómunkára áldoz­za erejét, energiáját — s kiállítás anyaga azt igazolja, a­­ jó­ sáfárkodik tehetségével. Az idén ötven esztendős al­kotóművész új kiállítása ös­­­szegzés és erőfelmérés is. " A művek alapján megállapítható — emelte ki dr. Kiss István —, valóságunkról tud szólni, a lé­nyeget képes megfogalmazni, kifejezésmódja korszerű, mű­vészete a jobbért, a szebbért született, s szándéka: embe­ribbé formálni a mindennapo­kat. Művészetét közel érezhet­jük magunkhoz, itt, a tatabá­nyai tájban születtek meg ké­pei, a bányászok kemény mun­káját idézik alkotásai. S nem­csak a tájról, a környékről, a szénporos emberekről szólnak művei, hanem értük is — s képi üzenetet jelentenek az­ utókor számára. A múzeumi hónap nyitó­eseményét egész sor rangos rendezvény követi többek kö­zött Tatán, Tatabányán, Esz­tergomban. A megyei múzeu­mok sokféle módon igyekez­nek még szélesebbre tárni a kapukat az érdeklődők előtt. Dr. Kiss István, a megyei tanács elnöke megnyitja a múzeu­mi hónapot és Krajcsirovits Henrik grafikusművész kiállítását A műszaki h­etek megnyitója Korszerűen kell hasznosítani energiahordozóinkat ■ és nyer­san­yag­a­i­n­ka­t A tudományos kutatás eredményei gyorsan válnak termelőerővé napjainkban, érthető tehát, hogy sokak ér­deklődése irányul a műszaki és természettudományok felé. Egyre többen törekednek tech­nikai ismereteik gyarapításá­ra, látókörük bővítésére. Minderre és a tapasztalatok kicserélésére is lehetőségeket teremt az évenként megrende­zett műszaki hónap, amelynek idei eseménysorozatát hétfőn délután Komáromban nyitotta meg Kántor Ferenc, a KKV igazgatója. A műszaki és ter­mészettudományi­­ hetek ren­dezvényeinek céljai közül ki­emelte, hogy ez alkalommal az energiagazdálkodás sokrétű feladataira igyekeznek ráirá­nyítani a figyelmet. Ehhez a témakörhöz kap­csolódott­­ a megnyitót követő előadás is. Dr. Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes a természeti, erőforrásainkkal való ésszerű gazdálkodásról­ értekezve rámutatott annak népgazdaságunk általános helyzetével összefüggő gond­jaira és feladataira. Utalt a megváltozott kü­lgazdasági vi­szonyokra, amelyek az eddigi­eknél is indokoltabbá teszik hogy törekedjünk a hazai nyersanyag- és energiaforrá­sok­ jobb kihasználására, ezen belül is a szén termelésének a lehető legnagyobb mértékű növelésére. A széntüzelésű erőművek kapacitásának haté­konyabb igénybevételével is elősegíthetjük a szénhidrogé­nek behozatalának mérséklé­sét, a magasabb feldolgozott­­sági fokú termékek előállítá­sával pedig a nyers- és alap­anyag exportja csökkenthető az előbbiek javára. Az energiatermelő alágaza­­tok közül a szénbányászatban várható a legnagyobb válto­zás. A következő tervidőszak­ban­ megkezdődik a termelés az új eocén bányákban- de növekvő szénszükségletet a jö­­­­endő néhány évben csak ak­kor lehet kielégíteni­, ha ma­ximálisan kihasználjuk a ré­gi bányákat, illetve külföldön is vásárolunk szenet. Fejlesz­tés előtt áll a mecseki bánya­­­vidék is, ahol a kokszolható szén termelését kívánják fo­­dozni. Évenként 3—5,3 százalékkal nő a villamos energia felhasz­nálása és a növekvő szükség­letet az épülő erőművek — paksi Atomerőmű, bicskei hő­erőmű — termelése fedezi majd. Felül kell­­ azonban vizsgálni, és ésszerűbbé tenni az energiafelhasználási rend­szereket, figyelembe véve környezetvédelmi tennivalókat­ is. A miniszterhelyettes véle­ménye szerint csak akkor ér­hetünk el eredményeket, ha a földtani kutatásokat, a ki­termelés és a feldolgozás technológiáját egymással össz­hangban fejlesztjük. Ez vonat­kozik az egyéb szilárd ásvány­kincseinkre is. Népgazdaságunkban növek­szik az alumínium felhaszná­lása is, ehhez megfelelő bauxitvagyonnal rendelke­zünk. Szóba került egy új, évi 100 ezer tonna alumíniumot előállító kohó megépítése isď

Next