Dolgozók Lapja, 1980. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-11 / 239. szám
4 Fúvósötös Dorogon Nemes és szép hagyományt erősítettek meg Dorogon azzal, hogy éppen a zenei világnap alkalmából jelentették be a zeneiskola tanáraiból verbuvált Erkel Fúvósötös megalakulását. A kamaraegyüttes tagjai: Véghelyi Béla fuvola, Dudás Ferenc oboa, István klarinét, Lerner Kovács Lívia fagott és Pusenyák József kürt. A hangszeresek valamennyien az iskola kinevezettjai, így merték vállalni, tanáhogy bejelentsék — az új kamaraegyüttes rendelkezésre áll a nagyközség rendezvényein, új színt, új műsort jelentve ezzel e fúvósmuzsika rajongóinak a hangversenyeken. Alkalmanként eddig is felfellépett a fúvósötös, de egyegy hangszerest „kölcsön” kellett kérni, mert nem vált ki a „társulat” a hazaiakból. Mivel a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a járási hivatal szakigazgatási szerve ez évtől lehetővé tette egy klarinét és egy fagott szakos tanár kinevezését, az oktatási lehetőség megteremtése mellett sikerült a fúvósötöst is állandósítani. Végre valóra válhatott az a régi álma a zeneiskola vezetőségének — személy szerint Dudás Ferenc igazgatónak —, hogy könnyen mozgatható, s a legmostohább körülmények között is felléptethető együttes szolgálja a zenei, közművelődési programot. A kamarazenének, mint önálló műfajnak ugyanolyan lehetőségei vannak, mint a zenekari muzsikának, csak nagyobb a skála, mert kis létszámmal , kis létszámú közönségnek, kis helyen — eredményesebben tudnak eleget tenni a követelményeknek. Társadalmi és egyéb ünnepségeken, ahol például nincs hely nagy zenekar számára, de zene szükséges lenne, vagy olyan rendezvényen, ahol elengedhetetlen valamiféle muzsika, de nincs zongora — a fúvósötös nagyszerűen betöltheti szerepét. örülünk annak, hogy újabb lehetőséget teremtettek a hét dolgozó zenetanároknak sok szereplésre, művészi képzettségük kamatoztatására, a közönségnek pedig arra, hogy újabb fajta muzsikával lehet gazdagabb az Erkel Fúvósötös fellépései nyomán. — á — Rádió- és tv-műsor 7.30: 8.0«: 8.:»: 9.5«: 10.25: l.os. 11.31: 13.52: 14 .4 : 15.95: 15.30: 16.00: KOSSUTH RÁDIÓ f1.30: Lányok, asszonyok. f1.55: Tipegő.s.30: Kedvenc állataim. 1á.05: Világjáró zenekarok. 11.Ifi: Kalandozások a XVI. században. I. rész. 12.20: Zenei anyanyelvünk. 12.30: Magyarán szólva . . . 12.45: A Szkopjei Rádió Napja. Ifj.10: Királyhegyi Pál szerzői estje a Fészek-klubban. 14.10: Darvas István írása. 14.20: Nótafa. 14..10: Anyagi érdekeltség a növénytermesztésben. 15.05: Új Zenei Újság. 15.14: Párizsi levél. 16.00: IGS óra. 17.30: Az új magyar zene hónapja. 19.45: A Szkopjei Rádió Napja. 19.29: Bemutatjuk új felvételünket. 19.40: Örökzöld dallamok. 20. 38: Világirodalmi Dekameron. 21.017 :• Nagy mesterek —■ világhírű előadói művészete. 22.15: Kamarazene. 13.12: Opera-felvételek. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RADIO 11. 05: Verbunkosok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Operett muzsika. 9.20: Válaszolunk. 9.35: Hétvége. 11.40: Fiataloknak! 12.33:Tó ebédhez szól a nóta. 13.20: Éneik 1 ő Ifjúság. 14.00: Harminc pere rock. 14.35: Orvosi tanácsok. 14.40: Szkopjei Rádió napja. 15.00: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó -mérkőzésről. 15.50: Rádiójáték. 10.35: Pophullám. 17.30: TT. Dózsa—Videoton. JL félidő. lfl.15: Nóták. 38.33: Esri rádiós namlőjából. 19.30: A két flamingó Madarász. 2. rész. 10.38: Portré slágerekből. 21.35: Kállai Kiss Ernő klarinétozik. 21.45: Hübele Sámuel. 22.15: Klasszikus operettekből. 23.XO: Slágermúzeum .* 3. MŰSOR Szlovák nyelvű műsor. Fordulók a líra történetében. A London Sinfonietta hangversenye. Népdalok. Slágerlista. Reneszánsz kórusmuzsika. A főszerepben Tito Gobbi — IX/7. Rádiójáték. Zenekari muzsika. Szép Ernő versei. Harminc perc beat. Tusa Erzsébet és Lantos István négykezes és kétzongorás hangversenye. Francia operákból. Szombat esti diszkó.’ Kórusművek. Brigitte Fassbaender dalestje. A Szkopjei Rádió napta. 17.10. 38.00: 39.05 : 39.35: Kb. w *>o. Kb. üt .T>: 91.1»: Hangszerszó is í le. A Trmapesszív beat hires előadói. 22.3b: Az új megyei zene hónapja. *3.91: Krirts S+nfferk együttes. BUDAPESTI TT 9.11: Tévétémna. (Sz) S.15: Iskolatévé. 10.25: Bűntárs, vagy áldozat? NDK bűnügyi tévéfilm. (SZ) Ki .25: A tenger titkai. (Sz) <1.20:Táték a betűkkel. V.?5: Csak gyerekeknek! Kisfáim -összes ní tás. M.n. Murányi Éva emlékére. M.- 51.50: gyár rövidfilmek. (Sz) 16.00: Az emberiség hajnala. VII/6. (Sz) 16.50: Hírek. 17.00: A kengyelfutó gyalogkakukk legújabb kalandjai. XIII/10. rész. (Sz) 17.20: Nem csak a lánc ritmusában. A litván dokumentumfilm-stúdió afrikai rövidfilmje. (Sz) 17.40: Főzőcske — de okosan. Halászlé-fűző verseny. (Sz) Pusztuló műemlékek?! Riportrűsor. Egymillió fontos hangjegy. Tévétéma. (Sz) Esti mese. (Sz) Tv-híradó. (Sz) Vers mindenkinek. Petőfi Sándor: Beszél a fákkal a bús őszi szél. (Sz) Képviselő úr. Tévékomédia Guthy Soma és Rákosi Viktor színdarabjából. (Sz) Budapesti Művészeti Hetek. Dózsa Imre portré. (Sz) Egy meg egy. Svéd film. (Sz) Tv-híradó 3. (Sz) 2. MŰSOR 17.35. Vakáción a Mézga-család. xm/2. (Sz) Ifj.00: Fekete István: A koppányi aga testamentuma. Tévéfilm. (Sz) 39.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Verse mindenkinek. Petőfi Sándor: Bee*ül a fákkal a bús őszi szél. (Sz) 20.06: Az andersonvillei per. Csehszlovák tévéfilm. (Sz) 21.55: Tv-híradó 2. (Sz) 22.15: Beszélgetés Ligeti Györggyel. (Sz) POZSONYI TV Megérdemli, hogy védjük. Dietel: Mérnöki Odisszea. Európa a feszültség-enyhülés útján — szovjet dokumentumfilm . (Lsm.). ll.OO Pedagógusok műsora. 11.30: Beszél németül? 6. Hírek. Válaszolunk nézőink leveleire. A sportkedvelőknek. Slavia Praha—Zbrojovka Brno labdarúgó Liga. 18.50: Peter Sever: Most pedig döntő. 12. .rész. T időjárási e lentés. Tv-híradó. A világ cirkuszai. Sporthiradó. Moulin felügyelő. Dalok a hullámokon. házasságkötés apróhirdetés útján. 23.50: A komikus és világa. 0.20: Híreik. 9.06. 9.36: 10.36: n.m: Hírek.S. MOSOK 1*7.25: Halló, itt a hírszerkesztőség. 17.98: Találkozás szovjet Művészekkel. II.25: Raskenék. 5. rész. 18.30: Riportműsor. 19.55: Szombat esti versek. 20.00: Dridrich Schiller: Stuart Mária. 21.55: J. s. Bach: Negyedik brandenburgi verseny.22.13: Az úton nem vagy egyedül. 20.20: trtifilm. ZS.4S: Tv-híradó. BECSI TT A szabin neje elrablása. Film. WicMe és az éres emberek. •Tó éjszakát gyerekek. Hét nap műsora két csatornán. Osztrák képek. Tv-híradó. Sporthírek. Nincsen hulla Iák Haikul, Krími komédia. Sporthírek, Hírek Ifi.06: 18.55: 19.10: 19.15: 19.30: 20.00: 21.40: 23.10: 10.00: 16.06: 16.1»: 16.56: 19.20: 19.30: 20.00: 20.35: 20.46: 22.10: 23.16: Kr.M: 17.55: 16.00: 19.00: 19.30: 19.50: 20.15: to to t« OB <HC L Ári Ä Megjelent nemzetközi Szemle Néhány hét múlva hogy Carter vagy Reagan eldől, lesz a következő négy éviben a washingtoni Fehér Ház lakója. A Nemzetközi Szemle „Milyen elnököt? Milyen politikát?“ című összeállításában a két jelölt arculatát, programjaik részleteit mutatja be. Az iráni—iraki konfliktus ismét előtérbe állította a világ kőolajellátásának kérdését. A folyóirat mostani számában cikk foglalkozik a tőkés több országok energiahelyzetével, illetve az OPEC-nek a világgazdaságra gyakorolt hatásával. A rádió mellett * 2 * * S. Új művelődéstörténeti sorozat indult hétfőn a rádióban (szerdán ismételték) Világablak címen, ötletét egy akadémiai kötet adta, amely tanulmányokkal szolgált tudományos alapul az új művelődési alapelvek megfogalmazásához. Ezeknek a segítségével szeretnék majd fölkészíteni az ezredfordulóra az új nemzedékeket Az első adás a műveltség fogalmának új meghatározását adta. A részt vevő tudósok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy régi műveltségfelfogásunk- amely azt tartotta művelt embernek, aki a klasszikus művészetben, irodalomban és zenében lehetőleg egyetemi fokon otthonos, ma már elavult- helytelen. Jól jelezte ezt hogy a tudományok tetjének egyre fontosabbá szegálásával a tudományos-technikai műveltség is kialakult, amellyel a régi felfogású művelődés nem tudott mit kezdeni. A szakbarbároknak neveztet aJdkinek főleg ezen a téren voltak ismereteik. A folklór, a népi kultúra értékének újrafelfedezése pedig a „két kultúra”, a ..magas” és a „mély” kultúra szembeállításával járt. Egyre kevésbé volt tehát már meghatározható, ki igazán művelt ember, aki Shakespeare-ben járatos, vagy Einsteint ismeri, aki Beckett drámáiért rajong, vagy aki a csángó népballadákért. Az adásban részt vevő tudósok ajánlása szerint a műveltség az embernek a környezetéhez való viszonyán mérhető; milyen fokon ismeri azt a társadalmi-gazdasági-politikai valóságot amelyben, és mennyit tud történelmi kialakulásának fontosabb milyen tájékozott állomásairól, a jövő fejlődés távlataiban, s a saját munkájával, életével mennyiben járul hozzá a haladásihoz, a fejlődéshez. Ebben a felfogásban természetesen értelmetlenné válik a humán- és a reál-műveltség szembeállítása, a magas és a mély kultúra megkülönböztetése: az egész ember viszonyáról van szó az egész világhoz. A művelt embernek tudományról, technikáról, gazdaságról, politikáról ugyanolyan ismeretekkel kell rendelkeznie, mint a művészetről és irodalomról. Csak mindenoldalúan képzett ember képes megtalálni a helyét a világban, s tudatosan irányítani cselekvését. Napjainkban és nálunk tehát a műveltség azon mérhető, mennyire járatos valaki gazdasági életünk problémáiban, hogyan ismeri ki magát társadalmi-politikai viszonyainkban, mennyire ismeri szellemi életünket, tünk és irodalmunk művészeti irányait, jelesebb képviselőit. A vitában szót kapott; az eddigi oktatási módszerekkel, az eddigi tananyaggal ilyen korszerű műveltség nem adható át az iskolákban a diákoknak. Olyan új tantárgyra, tananyagra volna szükség, amely egységbe foglalva, összefüggésükben tudná átadni a legkorszerűbb tudományos, közgazdasági, politikai és művészeti ismereteket. Elhangzott Németh László neve: vásárhelyi pedagógiai kísérletei, amelyek már ezt példázták. A Világablak következő adásaiban a résztvevők megpróbálják, hogy ilyen komplex szemlélettel tekintsék át a világtörténet egyes korszakait. Egy hónap múlva az i. e. 4000- től 2000-ig terjedő korszakot, a sumer kultúrát tekintik át. Jelentős, figyelemre méltó sorozatnak ígérkezik. Az első adásban zavart jelleg, a spontán a vitafórummegnyilatkozásokra való törekvés. Nézetem szerint a nagyon pontosan megfogalmazott, nyugodt és kellően hangsúlyozott előadásmód nagyobb határt tehetett volna. — homoródi — Világablak TSX6. október flH' ssombal Szobrok, grafikák Makó Judit és Szabó Tamás kiállítása Esztergomban A kascalógusíban az áll, hogy a fiatal művészházaspár — Makó Judit grafikus és Szabó Tamás szobrász — 1979-ben végzett az Iparművészeti Főiskola textil-, illetve üvegtanszékén. Az adatok szerint tehát pályakezdő művészek mutatkoznak be az esztergomi Vármúzeum „Kassák-termében”. A tárlatlátogató tapasztalatai ellentmondani látszanak a száraz számoknak: érett, kész szobrász és invenciózus, tehetséges grafikus első jelentős közös bemutatkozásának lehetünk tanúi. Szabó Tamás már középiskolás korában szerepelt szobraival (ritkábban Vanos ihletésű táblaképeivel) Goghaz Észak-Magyarországi Területi Szervezet kiállításain nem kis meglepetést keltve, s tizenhét évesen már falra került egy , a dagerrotypiához még erősen kötődő Petőfi-reliefje. Szabó Tamás tehát is szobrásznak készült, mindig a kiállításon bemutatott darabjai egy folyamat első jelentős állomáspontjának tekinthetők; a már megszerzett szakmai ismeretek birtokában a fiatal művész elindult az önálló plasztikai világ kiépítésének útján. Szepesi József költőről készített portréja még korábbi műveire utal vissza, a Balázs Jánosnak emléket állító fej inkább belső összefüggésekre koncentrál, érv élet, egy etetés magatartásforma lényegi pontjait sűríti, summázza. A kiállított műegyüttes jelentős része azt bizonyítja, hogy a művészt pályája jelen szakaszában a születés-teremtés-eredet igen tág és sokféleképpen megközelíthető problémaköre foglalkoztatja. Ezt tanúsítják kisplasztikái, a fejlődő, kinyíló, záruló formák, a mag, vagy tjogyó alapvető tökéletességre való utalások. Furcsán ellapult márvány- és bronzfejei mintha egy valamikor olyanok, megszületett formát évezredek, természeti erők (víz, hő) módosították volna ilyenné. Figyelemre méltóan érezték Szabó kévekötésekre, sugár-,nyalábokra emlékeztető érmei, reliefjei is, melyek konkrétan a művésznyére vezethetők Alföld-élmevissza, de alapgondolatukat tekintve logikusan illeszkednek a mai együttesbe. Makó Judit rézkarcai, diófaipác- és ceruzarajzai kifejezetten érzelmi indítékúak. Az évszakokra készített lapjait meseszerű atmoszféra lengi körül (Tél). Illusztratív jellegű munkáit finom irónia, sajátos humor jellemzi. Bizarr állatfigurái akár egy megírásra váró mese szereplői nőnek. Ami Máté Judit lehetműveit az átlag fölé emeli, az a tény, hogy a nehezebb utat választva, bátram el mer tenni az illusztráció utóbb kialakult konvencióit is. Teljesítménye medbizhetóan egyenletes, így nem könnyű kiemelésekre vonatkoolni. Mégis, talán Kincsek a VI. századiból című sorozata az, amiről külön is érdemes SEótoi. E rejtelmes leletek akár egy képzeteiben régész képzeletbeli felfedezéseinek darabjai lehetnének. Aprólékos kidolgozásuk finom csipkék látványára emlékeztetik a szemlélőt. A két fiatal művész eszterigómni kiállítása ígéretesen induló pályák eddigi eredményeit összegzi. Legközelebb a Fiatal Képzőművészek Stúdiója évi kiállításán találkozhatunk munkáikkal a Műcsarnokiban. Hann Ferenc A MAGYAR HONVÉDELMI SZÖVETSÉG legújabb sportágának, a rádióirányítású autómodellek országos bajnokságát Győrött rendezte meg. Két kategóriában a sport és a Forma—1-ben több mint hatvan ,,miniautó” állt starthoz. A versenyen egy-egy kocsi sebessége megközelítette a száz kilométeres sebességet (35.) — Igen, Bertram, ez igaz. Igaz lehet. De ha nem lépünk föl, a három ügynökség közül elsőként, akkor az a szegény sofőr még mindig élne, engem se lőttek volna meg, és talán a fejem se fájna. — A fejed nem attól fáj, érts már meg végre! — Hát? Mitől? — Az agyátvilágítástól! Ne haragudj, hogy engedélyed nélkül, hozzájárulásod nélkül, akaratod ellenére átvilágíttattam az agyad a Dottóréval, de nem tehettem mást... azt akartam megtudni, hogy szeretsz-e? — És? Mit mondott a masina? — Azt, hogy igen. — És ha én most azt mondom neked: Bertram, az agyátvilágítást eddig csak ellenfeleinkkel, ellenségeinkkel szoktuk megcsinálni, és ezért én ezentúl ellenségemnek tekintelek, akkor mit csinálsz? — Nem tudom. Lilian, nem tudom. Én csak azt tudom, hogy nagyon szerettek. — Elhiszem, Bertram, de ez akkor sem volt jó és helyes cselekedet Én ezt soha meg nem tettem volna azzal, akit szeretek. S ahhoz mit szólnál, ha én is átvilágíttatnám az agyadat hogy megtudjam, mi van benne, ahhoz mit szólnál? — Nem fogod megtenni. — Nem, mert nem engeded. — Nem, valóiban nem engedem. — S miért nem? Félsz valamitől? Félsz, hogy kiderül, hogy nem is szeretsz? Ha szeretsz, mitől félsz? — Rendben van, Lilian. Megengedem. Hívasd a doktort. Tessék, adok egy írást arról, hogy hozzájárulok a vizsgálathoz. — Köszönöm. Bertram. Hívom a doktort. Bertram sietve megírja a papírt, Lilian fölkel. Zsebébe gyűri a papírt, fáradt, kimegy a szobából, visszaszól. — Maradj itt, hívom a doktort. Ott van a szekrényben egy altató tabletta, addig vedd oe. Sietek vissza. — Rendben van. Siessetek. Még sok a dolgunk Foxmannal. Foxman szobájában üldögél Mária és — Mária József. — Tessék, szerelmem. Mondjad!. — Szeretnék rágyújtani... — De hát megígérted. Nekem ígérted meg, és a saját egészségednek... *. — Egy cigaretta még nem árt... — Nem az ártalomról van szó. Az ígéretről. Nem akarom úgy leélni az életemet, hogy csak hitegetjük egymást. És igaz, őszinte életre vágyom. — Én is .. — Tudom, Józsefem, tudom ... Bejön Foxman, kávét, szendvicseket, bort hoz. — Tessék. Egyenek, igyanak, Fiatalember! — Professzor úr, őt Józsefnek hívják. .. — Igenis, József! — Tessék, professzor úr. 1. — Parancsol egy cigarettát? József Máriára néz, egymásra mosolyognak. József mosolyában együtt ragyog a kérlelés, a szerelem, és az akarat fényessége. — Köszönöm, nem kérek, professzor úr... — Tessék akkor koveant vagy enni, vagy inni! Egy öreg agglegénynek nincs más öröme, minthogy megvendégelje a barátait. — Köszönöm, professzor úr, már ettem. És késő is van... — Professzor úr, itt már beszélhetek? — Igen, hogyne — A medencénél miért nem volt szabad beszélnem? — Mert úgy tapasztaltam, hogy minden beszélgetésem lehallgatják. * * — És itt? Itt nem? — Itt nem tudják. Egy technikusunkat megbíztam azzal, hogy a lakásomban is, és az intézetben is tegyen egy szobát szabaddá. Nagyon becsületes, derék fiatalember volt... — Volt? — Igen. Volt Mikor elkészült a munkával, eltűnt. Megölték, azt hiszem. — Ez szörnyű — mondja Mária. — Rettenetes — sóhajtja József. — Valóban az. De legalább biztosan tudom, hogy itt nyugodtan beszélhetünk. Ide nem szoktam beengedni senkit. — Ez nagyon megtisztelő, professzor úr — mondja József. — Az igazán megtisztelő nem ez, fiatalembert — József... — Bocsánat, kedves fiatalember. Hanem az, szélgetni is hajlandó hogy bevagyok magával, sőt: megengedem, hogy magával.Mária is beszélgessen (Folytatjuk) - FANTASZTIKUS REGÉNY