Dolgozók Lapja, 1980. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-11 / 239. szám

4 Fúvósötös Dorogon­ ­ Nemes és szép hagyományt erősítettek meg Dorogon az­zal, hogy éppen a zenei világ­nap alkalmából jelentették be a zeneiskola tanáraiból ver­buvált Erk­el Fúvósötös meg­alakulását. A kamaraegyüttes tagjai: Véghelyi Béla fuvola, Dudás Ferenc oboa, István klarinét, Lerner Kovács Lívia fagott és Pusenyák József kürt. A hangszeresek valamennyi­en az iskola kinevezett­jai, így merték vállalni, taná­hogy bejelentsék — az új kamara­­együttes rendelkezésre áll a nagyközség rendezvényein, új színt, új műsort jelentve ezzel e fúvósmuzsika rajongóinak a hangversenyeken. Alkalmanként eddig is fel­fellépett a fúvósötös, de egy­­egy hangszerest „kölcsön” kel­lett kérni, mert nem vált ki a „társulat” a hazaiakból. Mivel a megyei tanács művelődés­­ügyi­­ osztálya és a járási hiva­tal szakigazgatási szerve ez évtől lehetővé tette egy klari­nét és egy fagott szakos tanár kinevezését, az oktatási lehető­ség megteremtése mellett si­került a fúvósötöst is állandó­sítani. Végre valóra válhatott az a régi álma a zeneiskola ve­zetőségének — személy szerint Dudás Ferenc igazgatónak —, hogy könnyen mozgatható, s a legmostohább körülmények között is felléptethető együt­tes szolgálja a zenei, közmű­velődési programot. A kama­razenének, mint önálló mű­fajnak ugyanolyan lehetőségei vannak, mint a zenekari mu­zsikának, csak nagyobb a ská­la, mert kis létszámmal , kis létszámú közönségnek, kis he­lyen — eredményesebben tud­nak eleget tenni a követelmé­nyeknek. Társadalmi és egyéb ünnepségeken, ahol például nincs hely nagy zenekar szá­mára, de zene szükséges len­ne, vagy olyan rendezvényen, ahol elengedhetetlen valami­féle muzsika, de nincs zongora — a fúvós­ötös nagyszerűen be­töltheti szerepét. örülünk annak, hogy újabb lehetőséget teremtettek a hét dolgozó zenetanároknak so­k szereplésre, művészi képzett­ségük kamatoztatására, a kö­zönségnek pedig arra, hogy újabb fajta muzsikával lehet gazdagabb az Erkel Fúvósötös fellépései nyomán. — á — Rádió- és tv-műsor 7.30: 8.0«: 8.:»: 9.5«: 10.25: l­.os. 11.31: 13.52: 14 .4 : 15.95: 15.30: 16.00: KOSSUTH RÁDIÓ f1.30: Lányok, asszonyok. f1.55: Tipegő.­s.30: Kedvenc állataim. 1á.05: Világjáró zenekarok. 11.Ifi: Kalandozások a XVI. szá­zadban. I. rész. 12.20: Zenei any­an­y­elv­ünk. 12.30: Magyarán szólva . . . 12.45: A Szkopjei Rádió Napja. Ifj.10: Királyhegyi Pál szerzői est­je a Fészek-klubban. 14.10: Darvas­ István írása. 14.20: Nótafa. 14..­­10: Anyagi érdekeltség a nö­v­én­y­termes­z­tésben. 15.05: Új Zenei Újság. 15.14: Párizsi levél. 16.00: IGS óra. 17.30: Az új magyar zene hónap­ja. 19.45: A Szkopjei Rádió Napja. 19.29: Bemutatjuk új felvételün­ket. 19.40: Örökzöld dallamok. 2­0. 38: Világirodalmi Dekameron. 21.017 :• Nagy mesterek —■ világhírű el­őadói m­űvés­zete. 22.15: Kamara­zene. 13.12: Opera-felvételek. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RADIO 11. 05: Verb­unkosok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: O­perett muzsika. 9.20: Válaszolunk. 9.35: Hétvége. 11.40: Fiataloknak! 12.33:­­Tó ebédhez szól a nóta. 13.20: É­neik 1 ő If­j­úsá­g. 14.00: Harminc pere rock. 14.35: Orvosi tanácsok. 14.40: Szkopjei Rádió napja. 15.00: Körkapcsolás bajnoki lab­­­­da­rú­gó -m­érkőzésről. 15.50: Rád­i­ójáték. 10.35: Pophullám. 17.30: TT. Dózsa—Videoton. JL fél­idő. lfl.15: Nóták. 38.33: Esri rádiós namlőjából. 19.30: A két flamingó Madarász. 2. rész. 10.38: Portré slágerekből. 21.35: Kállai Kiss Ernő klarinéto­­zik. 21.45: Hübele Sámuel. 22.15: Klasszikus operettekből. 23.XO: Slágerm­úzeum .* 3. MŰSOR Szlovák nyelvű műsor. Fordulók a líra történeté­ben. A London Sinfonietta hang­versenye. Népdalok. Slágerlista. Reneszánsz kórusm­uzsika. A főszerepben Tito Gobbi — IX/7. Rádiójáték. Zenekari muzsika. Szép Ernő versei. Harminc perc beat. Tusa Erzsébet és Lantos Ist­ván négykezes és kétzongo­­rás hangversenye. Francia operákból. Szombat esti diszkó.’ Kórusművek. Brigitte Fassbae­nder dalest­je. A Szkopjei Rádió napta. 17.10. 38.00: 39.05 : 39.35: Kb. w *>o. Kb. üt .T>: 91.1»: Hangszerszó i­s í le. A Trmapesszív beat hires előadói. 22.3b: Az új megyei zene hónap­­ja. *3.91: Krirts S+nfferk együttes. BUDAPESTI TT 9.1­1: Tévétémna. (Sz) S.15: Iskolatévé. 10.25: Bűntárs, vagy áldozat? NDK bűnügyi tévéfilm. (SZ) Ki .25: A tenger titkai. (Sz) <1.20:­­Táték a betűkkel. V.?5: Csak gyerekeknek! Kis­fáim -összes n­í tá­s. M.n. Murányi Éva emlékére. M.- 51.50: gyár rövidfilmek. (Sz) 16.00: Az emberiség hajnala. VII/6. (Sz) 16.50: Hírek. 17.00: A kengyelfutó gyalogka­­kukk legújabb kalandjai. XIII/10. rész. (Sz) 17.20: Nem csak a lánc ritmusá­ban. A litván dok­um­entum­­film-stúdió afrikai rövid­­filmje. (Sz) 17.40: Főzőcske — de okosan. Ha­lászlé-fűző verseny. (Sz) Pusztuló műemlékek?! Ri­portr­­űsor. Egymillió fontos hangjegy. Tévétéma. (Sz) Esti mese. (Sz) Tv-híradó. (Sz) Vers mindenkinek. Petőfi Sándor: Beszél a fákkal a bús őszi szél. (Sz) Képviselő úr. Tévékomédia Guthy Soma és Rákosi Vik­tor színdarabjából. (Sz) Budapesti Művészeti Hetek. Dózsa Imre portré. (Sz) Egy meg egy. Svéd film. (Sz) Tv-híradó 3. (Sz) 2. MŰSOR 17.35. Vakáción a Mézga-család. xm­/2. (Sz) Ifj.00: Fekete István: A koppányi aga testamentuma. Tévé­film. (Sz) 3­9.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Vers­e mindenkinek. Petőfi Sándor: Bee*ül a fákkal a bús őszi szél. (Sz) 20.06: Az a­ndersonvillei per. Cseh­szlovák tévéfilm. (Sz) 21.55: Tv-híradó 2. (Sz) 22.15: Beszélgetés Ligeti G­yörg­­­gyel. (Sz) POZSONYI TV Megérdemli, hogy védjük. Dietel: Mérnöki Odisszea. Európa a feszültség-enyhü­lés útján — szovjet doku­mentum­film . (Lsm.). ll.OO Pedagógusok műsora. 11.30: Beszél németül? 6. Hírek. Válaszolunk nézőink leve­leire. A sportkedvelőknek. Slavia Praha—Zbrojovka Brno labdarúgó Liga. 18.50: Peter Sever: Most pedig döntő. 12. .rész. T időjárási e lentés. Tv-híradó. A világ cirkuszai. Sporthiradó. Moulin felügyelő. Dalok a hullámokon. h­ázassá­gkötés apróh­irdetés útján. 23.50: A komikus és világa. 0.20: Híreik. 9.06. 9.36: 10.36: n.m: Hírek.S. MOSOK 1*7.25: Halló, itt a hírszerkesztő­­ség. 17.98: Találkozás szovjet Művé­szekkel. II.25: Raskenék. 5. rész. 18.30: Riportműsor. 19.55: Szombat esti versek. 20.00: Dridrich Schiller: Stuart Mária. 21.55: J. s. Bach: Negyedik bran­denburgi verseny.­­22.13: Az úton nem vagy egyedül. 20.20: trtifilm. ZS.4S: Tv-híradó. BECSI TT A szabin neje elrablása. Film. WicMe és az éres emberek. •Tó éjszakát gyerekek. Hét nap műsora két csator­nán. Osztrák képek. Tv-híradó. Sporthírek. Nincsen hulla Iák Haikul, Krími komédia. Sporthírek, Hírek Ifi.06: 18.55: 19.10: 19.15: 19.30: 20.00: 21.40: 23.10: 10.00: 16.06: 16.1»: 16.56: 19.20: 19.30: 20.00: 20.35: 20.46: 22.10: 23.16: Kr.M: 17.55: 16.00: 19.00: 19.30: 19.50: 20.15: to to t« O­B <HC L Ári Ä Megjelent nemzetközi Szemle Néhány hét múlva hogy Carter vagy Reagan eldől, lesz a következő négy éviben a wa­shingtoni Fehér Ház lakója. A Nemzetközi Szemle „Milyen elnököt? Milyen politikát?“ című összeállításában a két je­lölt arculatát, programjaik részleteit mutatja be. Az irá­ni—iraki konfliktus ismét elő­térbe állította a világ kőolaj­­ellátásának kérdését. A folyó­irat mostani számában cikk foglalkozik a tőkés több or­szágok energiahelyzetével, il­letve az OPEC-nek a világ­­gazdaságra gyakorolt hatásá­val. A rádió mellett * 2 * * S. Új művelődéstörténeti soro­zat indult hétfőn a rádióban (szerdán ismételték) Világab­lak címen, ötletét egy akadé­miai kötet adta, amely tanul­mányokkal szolgált tudomá­nyos alapul az új művelődési alapelvek megfogalmazásához. Ezeknek a segítségével szeret­nék majd fölkészíteni az ez­redfordulóra az új nemzedé­keket Az első adás a műveltség fogalmának új meghatározását adta. A részt vevő tudósok ar­ra az álláspontra helyezked­tek, hogy régi műveltségfelfo­gásunk- amely azt tartotta művelt embernek, ak­i a klas­­­szikus művészetben, irodalom­ban és zenében lehetőleg egye­temi fokon otthonos, ma már elavult- helytelen. Jól jelezte ezt hogy a tudományok tetjének egyre fontosabbá sze­gá­­lásával a tudományos-techni­kai műveltség is kialakult, amellyel a régi felfogású mű­velődés­ nem tudott mit kez­deni. A szakbarbároknak­ nevez­tet aJdkinek főleg ezen a téren voltak ismereteik. A folklór, a népi kultúra értékének újra­felfedezése pedig a „két kultú­ra”, a ..magas” és a „mély” kultúra szembeállításával járt. Egyre kevésbé volt tehát már meghatározható, ki igazán művelt ember, aki Shakes­­peare-ben járatos, vagy Eins­teint ismeri, aki Beckett drá­máiért rajong, vagy aki a csángó népballadákért. Az adásban részt vevő tudó­sok ajánlása szerint a művelt­ség az embernek a környeze­téhez való viszonyán mérhe­tő; milyen fokon ismeri azt a társadalmi-gazdasági-poli­ti­kai valóságot amelyben, és­ men­­nyit tud történelmi kialakulá­sának fontosabb milyen tájékozott állomásairól, a jövő fej­lődés távlataiban, s a saját munkájával, életével mennyi­ben járul hozzá a haladásihoz, a fejlődéshez. Ebben a felfogásban termé­szetesen értelmetlenné válik a humán- és a reál-műveltség szembeállítása, a magas és a mély kultúra megkülönbözte­tése: az egész ember viszonyá­ról van szó az egész világhoz. A művelt embernek tudo­mányról, technikáról, gazda­ságról, politikáról ugyanolyan ismeretekkel kell rendelkeznie, mint a művészetről és iro­dalomról. Csak mindenoldalú­­an képzett ember képes meg­találni a helyét a világban, s tudatosan irányítani cselekvé­sét. Napjainkban és nálunk te­hát a műveltség azon mérhe­tő, mennyire járatos valaki gazdasági életünk problémái­ban, hogyan ismeri ki magát társadalmi-politikai viszo­nyainkban, mennyire ismeri szellemi életünket, tünk és irodalmunk művésze­ti irá­nyait, jelesebb képviselőit. A vitában szót kapott; az eddigi oktatási módszerekkel, az eddigi tananyaggal ilyen korszerű műveltség nem adha­tó át az iskolákban a diákok­nak. Olyan új tantárgyra, tan­anyagra volna szükség, amely egységbe foglalva, összefüggé­sükben tudná átadni a legkor­szerűbb tudományos, közgaz­dasági, politikai­ és művészeti ismereteket. Elhangzott Né­meth László neve: vásárhelyi pedagógiai kísérletei, ame­lyek már ezt példázták. A Világablak következő adásaiban a résztvevők meg­próbálják, hogy ilyen komplex szemlélettel tekintsék át a vi­lágtörténet egyes korszakait. Egy hónap múlva az i. e. 4000- től 2000-ig terjedő korszakot, a sumer kultúrát tekintik át. Jelentős, figyelemre méltó sorozatnak ígérkezik. Az első adásban zavart jelleg, a spontán a vitafórum­­megnyilat­kozásokra való törekvés. Né­zetem szerint a nagyon ponto­san megfogalmazott, nyugodt és kellően hangsúlyozott elő­adásmód nagyobb határt­ tehe­tett volna. — homoródi — Világablak TSX6. október flH' ssombal Szobrok, grafikák Makó Judit és Szabó Tamás kiállítása Esztergomban A kascalógu­síban az áll, hogy a fiatal művészházaspár­ — Makó Judit grafikus és Szabó Tamás szobrász — 1979-ben végzett az Iparművésze­ti Fő­iskola textil-, illetve üvegtan­­székén. Az adatok szerint tehát pá­lyakezdő művészek mutatkoz­­nak be az esztergomi Vármú­­­zeum „Kassák-termében”. A­­ tárlatlátogató tapasztalatai el­­lentmondani látszanak a szá­raz számoknak: érett, kész szobrász és invenciózus, tehet­séges grafikus első jelentős közös bemutatkozásának lehe­tünk tanúi.­­ Szabó Tamás már középis­kolás korában szerepelt szob­raival (ritkábban Van­os ihletésű táblaképeivel) Gogh­­az Észak-Magyarországi Területi Szervezet kiállításain nem kis meglepetést keltve, s tizenhét évesen már falra került egy , a dagerrotypiához még erő­sen kötődő Petőfi-relief­je. Szabó Tamás tehát is szobrásznak készült, mindig a ki­állításon bemutatott darabjai egy folyamat első jelentős ál­­lomáspontján­ak tekinthetők; a már megszerzett szakmai is­meretek birtokában a fiatal művész elindult az önálló plasztikai világ kiépítésének útján. Szepesi József költőről ké­szített portréja még korábbi műveire utal vissza, a Balázs Jánosnak emléket állító fej inkább belső összefüggésekre koncentrál, érv élet, egy etet­és magatartásforma lényegi pontjait sűríti, summázza. A kiállított műegyüttes je­lentős rész­e azt bizonyítja, hogy a művészt pályája jelen szakaszában a születés-terem­­tés-eredet igen tág és sokfé­leképpen megközelíthető prob­lémaköre foglalkoztatja. Ezt tanúsítják kisplasztikái, a fejlődő, kinyíló, záruló for­mák, a mag, vagy tjogyó alap­vető tökéletességre való uta­lások. Furcsán ellapult már­vány- és bronzfejei mintha egy valamikor olyanok, meg­született formát évezredek, természeti erők (víz, hő) mó­dosították volna ilyenné. Figyelemre méltóan érezték­ Sza­bó kévekötések­re, sugár-,­nyalábokra emlékeztető ér­mei, reliefjei is, melyek konk­rétan a művész­nyére vezethetők Alföld-élme­viss­za, de alapgondolatukat tekintve lo­gikusan illeszkednek a mai együttesbe. Makó Judit rézkarcai, dió­­faipác- és ceruzarajzai kifeje­­­zetten érzelmi indítékúak. Az évszakokra kés­zített lapjait meseszerű atmoszféra lengi körül (Tél). Illusztratív jelle­gű munkáit finom irónia, sa­játos humor jellemzi. Bizarr állatfigurái akár egy megírás­ra váró mese szereplői nőnek. Ami Máté Judit lehet­mű­veit az átlag fölé emeli, az a tény, hogy a nehezebb utat vá­lasztva, bátram el mer tenni az illusztráció utóbb kialakult konvencióit is. Teljesítménye medbizhe­­tóan egyenletes, így nem könnyű kiemelésekre vonatkoolni. Mé­gis, talán Kincsek a VI. szá­zadiból című sorozata az, ami­ről külön is érdemes SEótoi. E rejtelmes leletek akár egy képzeteiben régész kép­zeletbeli felfedezéseinek da­rabjai lehetnének. Aprólékos kidolgozásuk finom csipkék­ látványára emlékezteti­k a szemlélőt. A két fiatal művész eszteri­gómni kiállítása ígéretesen in­duló pályák eddigi eredmé­nyeit összegzi. Legközelebb a Fiatal Képzőművészek Stúdió­ja évi kiállításán találkozha­tunk munkáikkal a Műcsar­nokiban. Hann Ferenc A MAGYAR HONVÉDELMI SZÖVETSÉG legújabb sport­ágának, a rádióirányítású autómodellek országos bajnokságát Győrött rendezte meg. Két kategóriában a sport és a For­ma—1-ben több mint hatvan ,,miniautó” állt starthoz. A verse­nyen egy-egy kocsi sebessége megközelítette a száz kilo­méteres sebességet (35.) — Igen, Bertram, ez igaz. Igaz lehet. De ha nem lépünk föl, a három ügynök­ség közül elsőként, akkor az a szegény sofőr még mindig élne, engem se lőttek volna meg, és talán a fejem se fájna. — A fejed nem attól fáj, érts már meg végre! — Hát? Mitől? — Az agyátvilágítástól! Ne haragudj, hogy engedélyed nélkül, hozzájárulásod nél­kül, akaratod ellenére átvilá­gíttattam az agyad a Dottó­­réval, de nem tehettem mást... azt akartam megtud­ni, hogy szeretsz-e? — És? Mit mondott a ma­sina? — Azt, hogy igen. — És ha én most azt mon­dom neked: Bertram, az agy­átvilágítást eddig csak ellen­feleinkkel, ellenségeinkkel szoktuk megcsinálni, és ezért én ezentúl ellenségemnek te­kintelek, akkor mit csinálsz? — Nem tudom. Lilian, nem tudom. Én csak azt tudom, hogy nagyon szerettek. — Elhiszem, Bertram, de ez akkor sem volt jó és helyes cselekedet Én ezt soha meg nem tettem­ volna azzal, akit szeretek. S ahhoz mit szólnál, ha én is átvilágíttatnám az agyadat hogy megtudjam, mi­ van benne, ahhoz mit szól­nál? — Nem fogod megtenni. — Nem, mert nem enge­ded. — Nem, valóiban nem enge­dem. — S miért nem? Félsz va­lamitől? Félsz, hogy kiderül, hogy nem is szeretsz? Ha szeretsz, mitől félsz? — Rendben van, Lilian. Megengedem. Hívasd a dok­tort. Tessék, adok egy írást arról, hogy hozzájárulok a vizsgálathoz. — Köszönöm. Bertram. Hí­vom a doktort. Bertram sietve megírja a papírt, Lilian fölkel. Zsebébe gyűri a papírt, fáradt, ki­megy a szobából, visszaszól. — Maradj itt, hívom a dok­tort. Ott van a szekrényben egy altató tabletta, addig vedd oe. Sietek vissza. — Rendben van. Siessetek. Még sok a dolgunk Foxman­­nal. Foxman szobájában üldögél Mária és — Mária­ József. — Tessék, szerelmem. Mondjad!. — Szeretnék rágyújtani... — De hát megígérted. Ne­kem ígérted meg, és a saját egészségednek... *. — Egy cigaretta még nem árt... — Nem az ártalomról van szó. Az ígéretről. Nem aka­rom úgy leélni az életemet, hogy csak hitegetjük egy­mást. És igaz, őszinte életre vágyom. — Én is .. — Tudom, Józsefem, tu­dom ... Bejön Foxman, kávét, szendvicseket, bort hoz. — Tessék. Egyenek, igya­nak, Fiatalember! — Professzor úr, őt Jó­zsefnek hívják. .. — Igenis, József! — Tessék, professzor úr. 1. — Parancsol egy cigaret­tát? József Máriára néz, egy­másra mosolyognak. József mosolyában együtt ragyog a kérlelés, a szerelem, és az akarat fényessége. — Köszönöm, nem ké­rek, professzor úr... — Tessék akkor koveant vagy enni, vagy inni! Egy öreg agglegénynek nincs más öröme, minthogy meg­­­vendégelje a barátait. — Köszönöm, professzor úr, már ettem. És késő is van... — Professzor úr, itt már beszélhetek? — Igen, hogyne — A medencénél miért nem volt szabad beszélnem? — Mert úgy tapasztal­tam, hogy minden beszélgetésem lehallgatják. * * — És itt? Itt nem? — Itt nem tudják. Egy technikusunkat megbíztam azzal, hogy a lakásomban is, és az intézetben is tegyen egy szobát szabaddá. Na­gyon becsületes, derék fia­talember volt... — Volt? — Igen. Volt Mikor el­készült a munkával, eltűnt. Megölték, azt hiszem. — Ez szörnyű — mondja Mária. — Rettenetes — sóhajtja József. — Valóban az. De legalább biztosan tudom, hogy itt nyu­godtan beszélhetünk. Ide nem szoktam beengedni senkit. — Ez nagyon megtisztelő, professzor úr — mondja Jó­zsef. — Az igazán megtisztelő nem ez, fiatalembert — József... — Bocsánat, kedves fiatal­ember. Hanem az, szélgetni is hajlandó hogy be­vagyok magával, sőt: megengedem, hogy magával.Mária is beszélgessen (Folytatjuk) - FANTASZTIKUS REGÉ­NY

Next