Dolgozók Lapja, 1980. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-02 / 231. szám

1980. október 2., csütörtök Gyors segítség, együttérzés Múlt szerdán délben víz­csapcsere közben perceken be­lül bokáig érő víz lett mind a három szobánkban és konyhánkban. Ijedtemben csak a­z Utam, azt sem tudtam, mihez fogjak. Székelyhídi Józsefné , ház­­felügyelő, Szemerédi Dénesné és Zuggó László lakótársak felismerve a vízveszélyt, mun­kájukat félbehagyva, siettek segítségemre. Ami ható volt a lakásban mozgat­kihord­­ták, a vizet föllapátolták. Oláh L­ászló IKV-technikus munkaidő után jött a padló­szőnyegben maradt vizet gép­­­el felszívatni. Köszönöm nekik a gyors közreműködést és kérem, ha tudnak, segítsenek máskor is a bajba jutottakon, embertársi szeretetben­, kötelességérzet­ből. Telk­ Istvánná Tatab­ánya-Új­város Ifjúmunkás u. 42. Q iehkmiimk. Kishatármenti barátság Kedves barátokat fogadtak szombaton Tatán, a cipőgyár­ban. Az évek során kialakult a szocialista-internacionalista barátság a szlovákiai Zemians­­ka Ol­a községben lévő Parti­­zánske cipőgyár részlegének dolgozóival. A tatai cipő­­gyártók korábbi látogatását viszonozták most a nemes­­ócsaiak. A gyárlátogatás során „Szomszédok” örömmel fedez­­­ték fel a korábban nem látott gépeket, a cipőgyári futószala­gokat, és mint szakmabeliek, értékelték a technikai fejlő­dést. Kölcsönösen tájékoztat­ták egymást a munkaverse­nyek és a termelés területén elért sikerekről, és persze, a sajátos szakmai gondokról. a Megismertették a vendégekkel kétélű szabászkések alkal­mazását, ami felkeltette ér­deklődésüket. A kétélű sab­lonkés előnye a méretpontos­ság, hiszen forgatásával azo­nos sablonnal szabható mind­két cipő fejrésze. A továbbiakban sportpá­lyán folytatódott a „barátko­­zás”. Előbb a női kézilabda­mérkőzés zajlott le, majd dolgozók legutóbbi nemesócsai a futballmérkőzésük visszavá­góját játszották le. A tataiak nagy örömére 9:4 arányú győ­zelmet arattak. A KISZ-szer­­vezet kedves ajándékkal fedtette a kézilabdásokkal se­a vereséget. Ugyancsak aján­dékot kaptak a labdarúgó­pályára lépő baráti csapat tagjai, akiket már fűtött a ,,harci láz”, hogy az „arany­­lábú" gyerekek kiküszöböljék azt a csorbát, amit a lányok vétettek. Nem hiába készü­lődtek, mert végül is 2:0 arányban nyertek. Mérkőzés után mellett folytatódott fehér asztal a nemes­ócsai és tatai cipőgyártók tár­salgása. Molnár István Tata Komáromi várparancsnok az „aradi bitón” Történelmünkben október 6-a rendkívül jelentős, egyben tragikus események évforduló­ja.­­ Ilyenkor emlékeznünk elkerülhetetlenül kell nemzeti múltunk kiemelkedő, a hala­dást, és felemelkedést szolgáló nagyszerű eseményeire, annak szomorú befejezésére, a vi­lágosi fegyverletételre, a vér­tanúkra­­, az „aradi tizenhá­romra”. Bennünket, komáro­miakat annál is inkább köte­lez­ az emlékezés kegyelete, mivel az „aradi tizenhárom” között életét vesztette Török Ignác is, aki a szabadság­­harc idején városunk egyik parancsnoka volt. E jeles férfiú 1795-ben szü­letett Gödöllőn. Katonai is­mereteit Bécsben a hadmér­nökkari iskolában szerezte, és mint hadnagy lépett a mér­nökkarba. 1838-ban már mér­nökkari őrnagyként kerül a magyar nemesi testőrséghez. E minőségben, mint az erődí­tések tanára, 18 évet tanított. Tanítványai között volt Gör­gey Artúr is. 1846-ban és Klapka György visszakerült mérnökkarhoz, és mint igaz­a­gató előbb Lemberg­ben, ké­sőbb Horvátországban, Komáromban irányította majd az erődítési munkálatokat 1848— 49-ben. Mivel 1849. január elején a körülzárt Komárom rendkívül súlyos helyzetbe került és kishitű Majthényi István a fe­­­lelősség elől gyáván meghát­rált: lemondott a várparancs­nokságról és a haditanács — mint rangidős tisztet — Tö­rök Ignácot bízta meg a vár kormányzásával. A kortárs, Szinnyei József így jellemzi: „ . .. magas, ko­pasz ember, ajánló barátsá­gos külsővel, a mérnöki tudo­mányokban igen jártas volt, e­z s oly is­lentékeny várban, mint Ko­márom. különösen a leg­válsá­gosabb időben, parancsnokol­ni egyáltalában nem tudott. Nem csoda tehát, ha Majt­hényi letétele után Török ez­redesre, mint rangban legidő­sebbre került a sor; ő vona­kodott ezen fontos tisztséget elfogadni, s midőn őt arra mintegy kényszeritették, ak­kor is csak ideiglenesen fog­lalta el várparancsnoki állá­sát 1849. január hóban, mi­dőn 28-án a magyar kormány ezen tisztségében megerősíte őt, egyúttal tábornokká is ki­nevezte.” Török — mint az erődítések kiváló szakértője — tudatá­ban volt annak, hogy nem „parancsnokolásra született”, és éppen szabadulni ezért minden áron akart ezen zakla­tott és rendkívüli felelősség­gel járó beosztásától. Ezért örömmel vette, Lenkey Já­nosnak várparancsnokká tör­tént kinevezését, április 1-­én a várba való megérkezését, kinek azonnal és készséggel át is adta a parancsnokságot. Komáromnak a tavaszi had­járat második szakaszában történő felmentése után a ma­gyar kormány rendeletére felszabadított Budára távozik, a ahol az osztrákok által emelt erődítések lerombolását bíz­ták reá. Később a Tisza jobb partján, a szőregi tábor sánc­­munkálatait irányította. Sorsát már akkor látta, mert úgy nyilatkozott: „Amennyire lehet, ezen 80— 100 ezer emberre kiszámított sáncokat, rendezni fogjuk, de ha megbukunk, felakaszta­nak!” jesedett.Szomorú jóslata hetel­Utolsó napjait Aradon töl­tötte Görgey környezetében és annak harcoló ellenére, hogy nem­alakulatnál tevé­kenykedett, osztozott bajtársai sorsában. Ugyanis az önmagát menteni igyekvő Görgey el­hamarkodott cselekedete mi­att— a széles körű amnesz­tia helyett — hazánkra a leg­nehezebb megróbáltatások a vártak. Kezdődött azzal, hogy „Bresciai hiéna, Haynau, bő­sszútól lihegő környezeté­nek befolyása alatt a szeptem­ber 21—26-a között megtartott haditörvényszékkel tizenhá­rom tábornokot, mint felség­árulókat és esküszegőket go­lyó- illetve kötél általi ki­végzésre ítéltetett. A kivég­zést október 13-án, Aradon végre is hajtották. A kivég­zettek egykori között volt Komárom parancsnoka is. Tö­rök Ignác honvédtábornok. Vele, és tizenkét vértanú társával együtt annak a dicső seresnek amelynek vezérei hunytak el, hőstettei hosszú időn keresztül a haladó vi­lág és a zsarnokság elnyomá­sa alatt nyögő Európa méltó csodálatát vívták ki. Dr. Piskolti Béla HNF­ Honismereti Bizottságá­nak vezetője Politikai vetélkedővel egybekötött sportnap A Műanyagipari Szövetke­zet az elmúlt évhez hasonló­an­ ismét megrendezte a szö­vetkezeti sportnapot Tatán, a pezsgőgyári pályán. Hetvenen neveztek be programra, amelyen részt vet­­­tek a budapesti szövetkezet dolgozói is. Vidáman, hozva töltöttek el egy szóró­napot ■— családostól. A szervezésnél segített egy honvédségi csoport. A k­ésv labdarúgó-csapat körmérkőzése után nagy meg­elégedésre, az itteni csapatnál maradt a kupa. A tatai asszonyok meglepe­tést készítettek a budapestiek részére. Megrendezték a tele­pen­ a szabadidő-kézimunka­kiállítást. A faintarziák, a ru­hák, a hímzések, a horgolások szép látványt nyújtottak. A nap komolyabb eseménye a Budapesti Vegyi KISZÖV által meghirdetett politikai vetélkedő volt, amelyen 4x5 fős csapatok vettek részt, vetélkedő anyaga a II. világ­­­háború és hazánk felszabadu­lásának időszakát dolgozta fel. A díjakért és a továbbju­tásért folytatott versenyben a szövetkezet tatai telepének Váci Mihály szocialista bri­gádja szerezte meg az első helyet, így a további forduló­kon ők és a második helyen végző budapestiek vesznek részt. M. M. Tata Az idén is A Tatabányai Szénbányák Szakszervezeti Bizottsága és a Tatabányai Bányász Sportklub Természetjáró Szakosztálya vasárnap rendezte meg idei hagyományos veterán termé­szetbarát autóbusztúráját. A Tatabányai Szénbányák azokat a veteránokat és hozzátartozó­jukat látja vendégül minden évben ilyen kiránduláson, akik a felszabadulás előtt ré­szesei voltak a természetba­rát mozgalomnak. A béren. vasárnapi túra útja Kis­bircen, Fenyőfőn, Cseszneken, Pannonhalmán, Győ­rön vezetett keresztül a 45 kiránduló örömére. Nem hiába tekintünk min­dig nagy várakozással az ígé­retes kiállítás elé, felüdülést meghitt, közös ünnepet nyújt nekünk a sok szép látnivaló, a szeretetteljes vendéglátás. Hatos Jánosné Tatabánya DOLGOZOK LAPJA Harckocsik között Kellemes délelőttöt töltöt­tünk az egyik honvédségi ala­kulatnál. A laktanya díszes termében katonazenével fog­­gadtak bennünket. Ezután két érdek- ismeret­­terjesztő filmet néztünk meg, majd birtokunkba vettük a harckocsikat. Az egyik pán­célos fedélzetén egy katona elmesélte, hogy milyen az éle­tük. Bizony nem könnyű, de talán nem is árt ez a nagy fe­gyelem, s szigorúság. Elmond­ta, hogy a legfiatalabb kato­nát kopasznak, az idősebbet guminak, s öregnek hívják,a legidősebbet Beszélgetésünket hamar be kellett fejezni, mead indultunk a katonai múzeumba. Azután megnéztünk egy hálószobát, „körletet”, ahol katonás ren­det tapasztaltunk. Gyönyörű­en bevetett ágyakat, s rend­ben tartott ruhákat, szekrénye­ket láttunk.­ Voltunk a klubszobában is, ahol színes tévé, magne­tofon, lemezjátszó és több tár­sasjáték szórakoztatja a hon­védeket. A sok érdekes prog­ram közben észrevétlenül el­szállt az idő. Hazafelé a buszt hangos zene és a gyerekek él­ménybeszámolója töltötte be. Lachner Ágota úttörőn porter Értékes hulladék Mint minden évben, idén is sor került a papír- és vasgyűj­­tésre, a tokodaitarói iskolában. Erős Zsuzsanna tanárnő elmond­ta, hogy ez az akció különösen jól sikerült. A teherautó hétszer­­nyolcszor is fordult, amíg elszál­lította a rengeteg hulladékot. A kapott összegből a legtöbbet gyűjtő rajoknak sporteszközöket, a 300 fős úttörőcsapat szobájába pedig bútort vásárol az iskola. A gyerekek nagyon örülnek a sikeresen végrehajtott akciónak Megérdemlik tehát a jutalmat, hi­szen már két hete lelkesen, fá­radságot nem ismerve járják a telepet, hogy az iskolának két­szerezve megszabadítsák érte­lakókat a felesleges hulladékoktól. Szálkai Jánosné Tokod altáré Válaszok, intézkedések Az áramdíjbeszedés helyes gyakorlata A szeptember 18-án. dr. Gyer­gy­ói Imre Komárom, Tó­part Up. 6/B. szám alatti la­kos .,Szerintem címmel megjelent jogszerűtlen’’ panaszát megvizsgáltuk, eredményéről a lap olvasóit az alábbiak sze­rint tájékoztatjuk. Dr. Gyergyói Imre fogyasz­tónk lakásának kikapcsolásá­nál mulasztás történt. Új be­szedő dolgozott a területen, aki szeptember elejétől végzi ezt a feladatot. A pénzbesze­­dés alkalmával a lakásban fogyasztót nem találta otthon , és elmulasztotta az értesítést a levélszekrénybe elhelyezni, és erről a kirendeltség veze­tőjét sem tájékoztatta, így fo­gyasztónk nem értesült az áramszámla fizetési kötele­zettségről, ezért azt a koráb­ban szokásos módon befizetni sem tudta. Mivel a számla kiegyenlítése nem történt meg, a kirendeltség a fogyasztó la­kásában az áramszolgáltatást kikapcsolással szeptember 9- én megszüntette. Másnap a fogyasztó bejelentése alapján az áramot a kirendeltség ügye­letese visszakapcsolta. A mu­lasztást elkövető pénzbeszedőt figyelmeztetésben részesítet­tük. Az áram kikapcsolásából bekövetkezett kellemetlensé­gek miatt, melyeket a fogyasz­tónk vétlenül volt kénytelen elviselni, korábban személye­sen is elnézését kértük. A panaszlevélben felvetettek miatt szükségesnek tartjuk a lap olvasóit tájékoztatni az á­ramd­íj beszedéssel össze­függő helyes gyakorlatról. Kéthavonként pénzbeszedő keresi fel a fogyasztókat, olvassa a fogyasztásmérőt,­­ le­és beszedi az áramdíjat. Amen­­­nyiben a fogyasztó otthon tar­tózkodik, de nem tudna kifi­zetni a számlát aláírásával kell igazolnia a számla be­mutatását és összegét 8 pon belül be kell fizetnie ma­a pénzbeszedő által közölt íven. Ha a fogyasztó nem találhat­­ó otthon, s a számla kiegyen­­lítése sikertelen, akkor pénnz beszedő értesítést köteles a hagyni a lakáson,­ amely tar­talmazza a kifizetendő össze­get, a befizetés helyét és a pénztári órákat. Ez esetben is 8 napon belül kell a számlát kiegyenlíteni és a befizetés al­kalmával a fogyasztásmérő ál­lását közölni. Amennyiben a villanyszám­la kiegyenlítése nem történi­­ meg az előírt 8 napon, akkor az áramszolgáltató belül­ kö­teles az 1979. évi 18. sz. tör­vény alapján az áramszolgál­tatást kikapcsolással, vagy mérőles­zerel­éssel megszün­tetni, majd a tartozást pol­gári peres eljárás kere­tében behajtani. Ha a ki­kapcsolást követően megtör­ténik a befizetés, az áram­szolgáltató a befizetés idő­pontjától számított 72 órán belül köteles visszakapcsolni. Az áram ki- és visszakapcso­­­lásáért a fogyasztónak az áramszámlán felül különös fiat kell fizetnie. A fenti is­mertetés időszerű­ségét aláhúzza az a tény is, hogy az utóbbi időkben a me­gyében, különösen a me<­ve­­székhelyen, megnövekedett a késedelmesen fizetők szá­ma, így törvényes kötelezett­ség­ünknek eleget téve, kény­, telepek vagyunk kapcsolásokkal a kényszerki­­ már elfo­­­gyasztott villanyáram díjának beszedése érdekében a szük­séges intézkedéseket megtenni.’ Északdunántúli Áramszolgáltató V. Tatabányai Üzemigazgatóság Fekete Gyula üzemviteli oszt, vez. Lantos Irén üzemgazdasági oszt, vez. Az esztergomi Zalka Máté út forgalmi rendje Máder Ferenc: Közleke­dünk? című levelében az Arany János—Zalka Máté—Petőfi Sándor utcánál kialakított for­galmi rendet kifogásolta. A „behajtani tilos!” „Kivéve célforgalom” táblák ellenére mindenféle két irányból járművek mind­behajtanak kü­lönösen piaci napokon, szét­­rebbentve a gyalogosokat, bal­esetveszélyes helyzeteket te­remtve. A levélíró aggályaira az Esztergom Városi Tanács VB Építés-műszaki Osztálya a következő választ adta. A városunkban folyó nagy volumenű mélyépítési mun­kák igen sok átmeneti forgal­­mirend-változást, forgalom­­elterelést eredményeztek. A változások mind a gépjármű­­vezetőktől, mind a gyalogo­soktól türelmet, megértést igényelnek. Minden esetben a közleke­dés biztonságát és a forgalom­szervezési előírásokat tartot­tuk szem előtt. A panaszolt szakasz forgalmi rendje is a hőtávvezeték építése érdeké­ben alakult ki. A Zalka Má­té utca ezen szakaszán „Meg­állni tilos!” jelzőtáblát is el­helyeztünk és továbbítottuk az intézkedést más megtiltására. a piaci árust­Tehát piac­napokon a veszélyhelyzetet az illegálisan­­ tiltott helyen — árusítók­­ ugyanúgy okozhat­ják, mint a szabálytalanul át­hajtó gépkocsik. Hangsúlyozni kell, hogy táblák figyelmen kívül hagyá­­­sa és a közlekedési fegyelem be nem tartása nem indokol­ja­ más forgalmi rend kiala­kítását. Átmeneti korlátozás­ról van közérdeket szó, ami igen fontos szolgál: a Bástya áruház és a városközpontban épülő lakások hőellátását. Kun János osztályvezető főmérnök Új ötletek az oroszlányi Ady moziban Hallod-e mozika, te?... hí­vott a régi sláger a moziba be. Azóta sok minden válto­zott, de mit nyújt a mozi ma? A televízió nagy konkurren­­ciának bizonyult, nem tódul a közönség a filmszínházba.­­De ennek oka az is, hogy az emberek elszoktak a moziba járástól, s sokan nem tudják, mit kínál nekik, például Oroszlányban az Ady mozi. Igaz, nincs zongora, s nem szól a Liszt-rapszódia, de a csarnokban, a nagyteremben és kint az utcán is hangszó­rókból áramló kellemes zene csalogatja az embereket. Az Ady filmszínház igyek­szik kielégíteni valamennyi korosztály igényeit. Havi egy­két alkalommal a legkisebbek részére óvodás-előadást szer­veztek, amelynek műsora szórakoztató rajzfilm-össze­állításokból áll. Kéthetente pénteken, szabad szombat előtt, délután a „Barátunk a film” mozgalom keretében az úttörőknek kalandos, wes­­ternfilmeket vetítenek. A közeljövőben beindul az „Úttörő filmbarát kör”, amely­nek keretében a gyerekek megismerkednek a filmtechni­kával, a filmművészettel, s a jövőben az úttörőmozi elő­adásokon ők lesznek a pénztá­rosok, jegykezelők, ügyelők. Az oroszlányi iskolák­nulmányi munkáját segíti ma­az iskolamozi sorozat, amely a tantárgyak anyagának jobb megismerése, elsajátítása ér­dekében ad filmadaptációt ma­gyar irodalom, történelem, ot­­ológia, földrajz tantárgyak­ból, s ajánlatában szerepel az osztályfőnöki órákon felhasz­nálható pedagógiai film is. Kisgyermekes családoknak segít a kamaraterem mesemozi akciója. Nem gond, „hová te­gyem a gyereket”, a kicsi a kamarateremben felügyelet mellett színes rajzfilm-összeál­lításokat néz, míg a szülők a nagyteremben megtekinthe­tik a „nagy” filmet. A mese­mozi előadásokra vasárnap és hétfőn este kerül sor, ami azt jelenti, hogy a szülők (akár) a műsoron szereplő bármelyik filmet, láthatják, mivel ekkor van m­űsorváltás. Több filmk­lub is indul. Az egyik a 312. sz. Szakmunkás­képző Intézeté, a másik a felnőtt, területi filmklub. Az utóbbi műsora két részből áll: Gerard Philip sorozatból és az „Olasz film az 50-es évektől napjainkig” című sorozatból. Az idősebb korosztály részére induló nyugdíjas filmklub mű­során régi magyar filmek mel­lett új, szórakoztató filmek is találhatóak. Sok minden változott a régi sláger óta, bővült a kínálat, s igazodik az igényekhez, bár egyelőre nem élnek ezekkel kellőképpen az oroszlányiak. Pedig egy dolog nem változott, azóta is él a mozi nyújtotta romantika, hiszen a fentiek mellett akár „csókolózhat minden ember fia”. B. ti ’

Next