Dolgozók Lapja, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-26 / 72. szám
mäö mmt&m, tevesoueran 1982. március 26. PÉNTEK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII. évf., 72. sz. Ára: 1,40 forint Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Csütörtökön ,délelőtt 10 órakor a Parlamentben összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelső államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, KÁDÁR JÁKOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LÁZÁR GYÖRGY, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképviseletek több vezetője és tagja a diplomáciai páholyokban foglalt helyet. APRÓ ANTAL, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést, amelyet a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tudomásul vett, s választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a a Fejér megyei 1. sz. választókerületben megválasztott Szalai Gyula országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította: a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolja a képviselő igazolását. Az országgyűlés az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette és Szalai Gyula országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát : 1. Az igazságügyminiszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről. 2. A művelődési miniszter beszámolója közművelődésről szóló, 1976. évi V. törvény a végrehajtásáról. 3. Interpelláció. J. A napirendnek megfelelően DR. MAKRÓIMRE igazságügyminiszter emelkedett szólásra. Dr. Markója Imre Szocialista jogrendünk segíti párt és a kormány politikáját Az igazságügyminiszter bevezetőben szólt történelmünk legutóbbi negyedszázadáról, arról, az útról, melyet megtettünk a szocialista törvényesség helyreállítása, megszilárdítása és fejlesztése érdekében. Szocialista jogrendünk a legutóbbi igazságügyminiszteri beszámoló óta eltelt több mint egy évtizedben, nagyarányú átalakuláson ment keresztül — mondotta. — A jogalkotási programok teljesítése hasznosan segítette és segíti pártunk és kormányunk politikai célkitűzéseinek érvényesítését. Az egyik meghatározó jelentőségű célkitűzés az állami élet sokoldalú fejlesztése, demokratizmusának növelése, közigazgatási rendszerünk korszerűsítése és egyszerűsítése volt. Ez a tevékenység a jövőben is aktív lesz. Az 1985-ig terjedő időszakban többek között olyan fontos kérdésekkel kívánunk foglalkozni, mint a választási rendszer tökéletesítése, demokratizmusának elmélyítése, vagy az alkotmányos érvényesülését szolgáló elvek garancia-rendszer továbbfejlesztése. Folytatódik a közigazgatás korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló munka. A bűnüldözést és igazságszolgáltatást illetően szintén további jelentős témák kerülnek napirendre. A másik nagy jelentőségű politikai és kodifikációs célkitűzés a népgazdaság további fejlődésének elősegítése, s ezen belül a gazdálkodás jogi kereteinek megújítása. Változatlanul napirenden lévő feladat — mondotta a miniszter — tás komplex a gazdaság irányútovábbfejlesztése. A jogi szabályozások közül a legnagyobb volumenű az új Munkatörvénykönyv előkészítése lesz. Bizonyos kor rekciókra sor kerül a szövetkezeti joganyagban is, s az igazságügyi szervek foglalkoznak a szerződési és a felelősségi rendszer fejlesztésével, az ezekhez, valamint a tisztességtelen gazdálkodás elleni eredményesebb fellépéshez szükséges jogi eszközök kimunkálásában. Dr. Markója Imre az állampolgári jogok érvényesüléséről, s ezen belül az emberi jogok kérdéséről szólva kijelentette: a Magyar Népköztársaság részese az emberi jogokkal kapcsolatos minden, az ENSZ égisze alatt kötött nemzetközi szerződésnek, s azokhoz a legtöbb olyan tőkés országokat esetben megelőzve csatlakoztunk, amelyek napjainkban szívesen bírálják és rágalmazzák a szocialista országokat. Joggal állapíthatjuk meg, hogy hazai jogunk — alkotmányunk alapján — az esetek többségében jóval, fejlettebb színvonalon szabályozza az emberi jogok kérdését, mint amilyenek a nemzetközi szabályozások normái. Az emberi jogok érvényesítésének gyakorlata pedig nálunk elvszerű és következetes A továbbiakban arról beszélt az igazságügyminiszter, hogy a lezajlott folyó nagyarányú és a most ciós reformmunkával kodifikámegteremtjük a fejlett szocialista társadalom építésének korszerű jogi alapjait. A jogszabály-előkészítés és a jogalkotás demokratizmusáról szólva mindenekelőtt az országgyűlés törvényhozó tevékenységét emelte ki. Egyetértett az országgyűlés bizottságaiban elhangzott javaslatokkal, hogy fontos társadalompolitikai vagy gazdaságpolitikai problémák készülő szabályozásaival, azok fő irányaival a döntés előtt a parlamenti bizottságok előzetesen megismerkedhessenek, és az ezekkel kapcsolatosket, javaslataikat véleményeielmondhassák. A demokratizmus fejlesztésének egy másik nagy lehetősége — folytatta dr. Markója Imre — a fontosabb jogszabálytervezetek társadalmi és szakmai megvitatása. A túlszabályozásról rámutatott: a hatályos szólva magyar joganyag valóban terjedelmes, ez azonban még nem jelent feltétlenül túlszabályozottságot. Elsősorban szemléletbeli problémákról van szó. Egyesek a jog szerepét túlbecsülik, mások az adott feladat megoldásában csupán szabályozásra gondolnak. a jogi jelentős szerepet fog játszani a jogi túlszabályozottság megszüntetésében, a joganyag rendezésében és áttekinthető(Folytatás a 3. oldalon) Tanácskozik az országgyűlés Gárdás Zoltánná felszólalása az országgyűlésen 3. oldal és tv-műsor 4—5. oldal Rekonstrukció a lábatlani cementgyárban 1500 Celsius-fok a kemencében Folyamatosan cserélik, újítják fel a lábatlani cementgyár kemencéit, gyártó gépsorait. Képünkön: az égetőkemence szerelése (Fotó: Krajcsi) A KISZ megyei bizottsága fórumán Építőtáborok, huszonötödször A nyár közeledtét jelzi, hogy a KISZ Komárom megyei bizottsága az építőtáborok szervezésével foglalkozott csütörtöki ülésén. Az előkészületek intenzitását fokozta, hogy az idén lesz 25 éves az építőtábori mozgalom. A mozgósítás segítésére megyei intézkedési tervet készítettünk — mondta Szűcs Péter, a napirend előadója. Négy táborhelyre összesen 1670 középiskolás lányt és fiút várnak. A keretszámok elosztását nehezítette, hogy az első turnusra csak a gimnáziumok tanulóit tudták mozgósítani, a szakközépiskolások és a szakmunkástanulók szakmai gyakorlata miatt. Gondot okozott az is, hogy a táborok az iskola befejezéséhez közeli időpontban, június 20-án nyitják kapuikat. Ez különösen a tanévzárók megszervezését nehezíti. A beérkezett jelentésekből arra lehet következtetni, hogy a táborokba elég változó létszámban jelentkeznek fiataljaink. Az idén is nagyon kedvelt a nagykőrösi tábor, ide túljelentkezés van, ugyanakkor kevesen jelentkeztek a répceszentgyörgyi táborba, mivel időben egybeesik a szakmai gyakorlatokkal. A várt és a keretszámnak megfelelő jelentkezés a zalaegerszegi és a a mezőkovácsházi táborokba. Eldőlt már az is, kik vezetik majd a táborokat, számukra az üzemeltetőikkel együtt felkészítést tartottak zottságai az építőtáborok szervezéséhez szükséges dokumentumokat, központi kiadványokat kézhez kapták, s a KISZ tanácsadó tanárokat, az igazgatókat és a társszerveket tájékoztatták a szervezési feladatokról. A brigádvezetőket a tavaszi szünetben a táborhelyeken készítik fel. Az idén is szervez a KOMÉP szakmai jellegű országos építőtábort, ide 400 fiatalt várnak. Megyénk szakmunkástanulói közül nyolcvanan ugyancsak szakmai táborban dolgoznak majd a Pest megyei és a Budapesti Lakásépítő Vállalatnál. Külföldi jutalomtáborozáson is részt vesznek megyénkből. 20-an Bulgáriába, 50-en az NDK-ba utaznak.