Dolgozók Lapja, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-30 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI-EGYESÜLJETEK!V Ülésezik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Hétfőn Moszkvában, a Kreml Nagypalotá­jában megkezdte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. A küldöt­tek elsőként a tanácskozás napirendjét és munkarendjét hagyták jóvá. Első napirendi pontként az ülésszak változtatásokat hajtott végre az elnökség összetételében. Második napirendi pontként áttekinti a népgazdaság irányításának gyökeres átalakításával kapcso­latos kérdéseket, köztük az állami vállala­­­­tokról szóló törvényt és más törvényhozási aktusokat. Ezután az elnökség előterjeszté­­­­sében az ülésszak elé kerül az állami élet fontos kérdéseinek össznépi vitára bocsátását előíró törvény tervezete. A napirend és a munka­rend elfogadását követően Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, Legfelsőbb Tanács Elnöksé­­­gének tagja terjesztette elő az elnökség személyi kér­désekről szóló javaslatát. A szovjet parlament felmentet­te az elnökség elnökhelyet­tesi tisztjéből Akii Szali­­movot, az Üzbég Legfelsőbb Tanácsa SZSZK cégének volt elnökét. Elnök­aki más beosztásba került. Ra­fik Nyisanovot, az Üzbég SZSZK Legfelsőbb Tanácsá­nak jelenlegi elnökét meg­választotta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökhelyettesévé. Nyikolaj Szljunykovot, az SZKP KB PB tagját, a KB titkárát, akit még a Belo­rusz KP KB első titkára­ként választottak meg az el­A Szovjetunió Miniszter­­tanácsa által, a Legfelsőbb Tanács elé terjesztett jelen­tésben Nyikolaj Rizskov kormányfő a gazdaságban végbemenő változások je­lentőségét hangsúlyozta, számba vette azok legfon­tosabb irányait, megjelölte a végrehajtandó legfonto­sabb feladatokat. A megtorpanás időszakára jellemző jelenségek okairól szólva, a szónok kijelentet­te, hogy az irányítás eddigi rendszere figyelmen kívül hagyta a társadalmi ténye­zők növekvő szerepét, nem tette lehetővé a termelési és társadalmi fejlődés folya­matainak szerves összekap­csolódását. A gazdaságirányítás át­alakításának alapja az ál­lami vállalatról egyesülésről) szóló­­ termelési törvény­nökség tagjává, új beosztá­sára tekintettel saját ké­résére felmentették az el­nökség tagjának tisztéből. Egyben az­­ elnökség tagjá­vá választották Jefrem Szo­­kolovot, a Belorusz KP KB első titkárát. A küldöttek ugyancsak felmentették az elnökség tagjának tisztéből Gyinmu­­hamed Kunajevet, a Kazah KP KB vol­t első titkárát és Gennagyij Kolbint, a jelenlegi­ első titkárt az el­nökség tagjává választot­ták. Felmentették elnökségi tagságából Midhat Sakiro­­vot, a Baskír ASZSZK te­rületi pártbizottságának volt első titkárát. Ezt követően Nyikolaj Rizskov előadói beszédével megkezdődött a második na­pirendi pont áttekintése. — mondotta Nyikolaj Rizs­kov. A küldötteknek ezt kell végleges formában jó­váhagyniuk a jelenlegi ülésszakon. A Szovjetunió­ban először kidolgozott tör­vénytervezet központi gon­dolata az, hogy a népgaz­dasági mechanizmusnak olyan termelési és társadal­mi feltételeket kell létre­hoznia, amelyek aktivizál­ják a dolgozói kollektívák tevékenységét. Olyan fej­lesztési ösztönzőket kell bevezetni, amelyek a válla­latokat legfőbb feladatuk el­végzésére, a népgazdasági és lakossági igények minél teljesebb kielégítésére, a szükséges termékek minél kiseb ráfordítással törté­nő előállítására buzdítanák. A termelési és a szociális fejlesztés mostantól közvet­lenül, sőt szigorúan fog függeni a vállalati tevékeny­ség eredményeitől, a kollek­tíva munkájával megkere­sett eszközök nagyságától. A­­­ gazdasági gyakorlatban kategória kerül bevezetésre új­­ — jelentette be a szovjet­­ kormányfő —, a gazdasági­­ elszámolási szerződés. Ez­­ lesz a munkabérnek és az­­ anyagi ösztönzésnek, a vál­­­­lalat termelési, tudományos­­ és műszaki fejlesztési­ alap­­­­jának és a szociális fejlesz­­­­tési alapnak a legfőbb for­­­­rása. A gazdasági önelszámolás­­ gyökeres változásokat felté­­­­telez a vállalati tevékenység­­ tervezésének jellegében [UNK] tervet ezentúl nemcsak ön­ö­n­állóan dolgozza ki a válla­lat, de maga határozza meg­­ gazdasági és szociális fej­­j­lesztésének ötéves terveit.­­ A vállalatok számára ezen­­­ túl csak az állami megren­­­­delések mértékét határozzák meg, ezek azonban nem kö­tik le a teljes termelőkapa­citást, s csupán a legfonto­sabb termékek előállítását célozzák. A termékmennyi­ség fennmaradó részét vállalat önállóan hozza lét­­­re a felhasználókkal vagy a fogyasztókkal létrejött köz­vetlen gazdasági kapcsola­tok alajjjár­. Gyökeresen át kell alakí­tani az állam külgazdasági tevékenységét is — hang­súlyozta Nyikolaj Rizskov. — Korábban ez a tevékeny­ség kizárólag a központi főhatóságok körébe tartozott. rendelkezési Most a vállalatokat is bekapcsolták ebbe a szférába, kidolgoz­ták azt az ösztönzőrendszert, am­ely érdekeltté és­ m­ás mértékig felelőssé lesze­teszi a kollektívákat a kül­is földi partnerekkel fenntar­tott kapcsolatok fejleszté­séért. A kitűzött célok megvaló­sítása érdekében létre kell hozni a külföldi­ cégekkel való széles körű termelési kooperációt, nemzetközi ter­melési egyesüléseket, és szervezeteket, közös válla­latokat kell alapítani. Mint (Folytatás a 2. oldalon) Nyikolaj Rizskov beszéde Új elvek a gazdaság irányításában wmmmmmmmmmmmm—mmmmmmmmÊmmmmmmmmmmm Régészeti tábor a Pilis völgyében TÖRTÉNETI-ARCHEOLÓGIAI szempont­ból sokat ígérő feltárás kezdődött hétfőn Pi­­lisszentléleken. A festői szépségű völgyben háromhetes régészeti tábor nyílt az Eszter­gomi Balassa Bálint Múzeum szervezésében. Lázár Sarolta muzeológus vezetésével kö­zépiskolások dolgoznak az ásatáson. A mostani akció egy több éve kezdődött régészeti expedíció folytatása. A pilisszent­­léleki középkori Pálos-kolostor épületmarad­ványainak feltárása, konzerválása és a le­letek felszínre hozása a cél. Érdekessége en­nek a munkának, hogy a résztvevők meg­kísérlik felkutatni annak az épületegyüttes­nek a maradványait, amely egykor az Ár­pád-házi királyok vadászkastélya volt. Ké­sőbb ezt ajándékozta IV. Béla a hazánkban alapított „fehérbarátoknak”, a Pálos-rend­nek. A szerzetesek a király által adomá­nyozott kastélyt tovább bővítették, többek között templomot, gazdasági épületeket és kincs­­őrt emeltek, így a középkorban Pilis­­sz­en­tléleken a szerzetesek a mezőgazdasági kulk­a és a kézműipar letéteményesei vol­tak. M­iután ez a rend kezdetben koldulás­ból, később a saját maga által termelt ja­vakból tartotta fenn magát. A kolostoregyüttes — csakúgy, mint szá­mos más középkori emlékünk — a törökdú­­lás idején elpusztult. A romok közül eddig a rendházat és a templomot már feltárták. Nagy kiterjedésű területen helyenként 5 mé­ter magasságban is felívelnek a falak. Eze­ket részben már konzerválták, s a maradvá­nyokból, rekonstruálható a hajdani épületek rendeltetése. Az épületegyüttes magját ké­pező vadászkastély alapfalaira­­ eddig még nem bukkantak rá. Az idei feltárással gazdag, úgynevezett apró leletanyagra is számítanak a szakem­berek. A mostanit megelőző ásatások során ugyanis már számos középkori szerszám, használati eszköz, korabeli pénzérme, pecsét­nyomó és kerámia bukkant napfényre. A PILISSZENTLÉLEKI régészeti táborit a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és Komárom megyei bizottsága anyagilag tá­mogatja, az Országos Műemlékvédelmi Fel­ügyelőség pedig szakmailag patronálja. —Vájná— Lelkiismeretesen, színvonalasan jóra értékelték a megyei polgári védelmi gyakorlatot Hétfőn tartották Tatabányán, a megyei tanács nagyter­mében a június elején végrehajtott megyei szintű polgári védelmi gyakorlat értékelését, amelyen részt vett Molnár Miklós ezredes, a Polgári Védelem Országos Törzsparancs­nokának helyettese, Varga Gyula, a megyei tanács elnöke és Bagi György, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Kákonyi Ferenc alezredes, megyei törzsparancsnok megnyitója után Molnár Miklós ezredes értékelte a gyakorlatot. Többek között elmondta, hogy jelentős fej­lődés következett be az 1985-ben végrehajtott ha­sonló,­ megyei jellegű gya­korlathoz képest. A megyei törzs, az alárendelt törzsek és szakszolgálati parancs­nokságok jól­ látták el fel­adataikat. A gyakorlatban résztvevők lelkiismeretes munkáról, színvonalas fel­készülésről tettek tanúbi­zonyságot. A gyakorlat ide­jén a politikai munka, az információk továbbítása szintén megfelelt az elvárá­soknak. Az ellenőrzések so­rán megállapították, hogy a mozgósított állomány­ra kész tervek alapján nap­pal hatékonyan dolgozni ké­rendkívüli körülmények kö­­­zött. A gyakorlat több olyan pozitív tapasztalattal szol­gált, amelyet országos szin­ten is fel lehet használni. Az értékelés után Molnár Miklós ezredes és Bujdosó Imre alezredes, az országos törzsparancsnokság osztály­­vezetője, kitüntetéseket és jutalmakat adott át. Orszá­gos törzsparancsnoki elis­merésiben részesült dr. Sza­mos György, Molnár Ernő, Siklay Attila, valamint Kurják László alezredes és Nagy Tibor főhadnagy. megyei tanács elnöke, vala­­­mint a megyei törzspa­rancsnok 42 személyt jutal­mazott. Befejezésül Varga Gyula, a megyei tanács elnöke, megyei parancsnok köszönte meg a részt vevő állomány lelkiismeretes munkáját, példás helytállását. Molnár Miklós ezredes értékelte a gyakorlatot (jobbra), Varga Gyula, a megyei tanács elnöke elismerést ad át (balra lent) Sikerrel zárult az akvarista-terrorista találkozó Jó hírünket viszik a halatt barátai jöttek Szegedről és Szombathelyről, Budapestről és Békéscsabáról, Miskolcról, és Salgótarjánból. De jöttek az NSZK-ból és az NDK-ból, Ausztriából és Csehszlovákiából is. Az országos, évente megrendezett akvarista kiállítás és találkozó házigazdája az idén Tatabánya volt: a száznál több vendég a szakmai tapasztalatok mellett a megyeszék­hely hírét is magával vitte. Hogy az akvarisztika és a terrarisztika barátai nem keltik rossz hírünket ide­haza, bizonyítéknak a ki­állítás vendégkönyve lát­szik. Mert laikus érdeklő­dők és szakmabeliek, vér­beli profik és otthon, né­hány liter vízzel „gazdálko­dó” szimpatizánsok egy­aránt felsőfokon nyilatkoz­tak a rendező tatabányai akvaristák munkájáról. „A MATOE (Magyar Akvaris­ták, Terraristák Országos Egyesülete) történetében ez volt a legszínvonalasabb bemutató” — valahogy így fogalmaz az egyik bejegy­zés. És a másik: „öt gyer­mekemmel látogattam meg a kiállítást, alig lehetett őket hazavonszolni”. Alf­red Pimsner, az NSZK-beli akvarista ismert Pas­­sauból külön köszönetet mond a tatabányai rende­zőknek a szakmailag is ki­fogástalan kiállításért, a ta­lálkozó gördülékeny lebo­nyolításáért, s ez természe­tesen vonatkozik a helyszínt biztosító intézményre, Közművelődés Házára is.A A statisztikák szerint több tízezren látogatták meg a bemutatót, megcsodálva színpompás halakat, a hal­a­lőket, a szőrmés terráriumi állatokat, ez pedig az ilyen jellegű hazai kiállítások történetében rekord. Annál sajnálatosabb, hogy a szé­les közönség számára is nyitott szakmai előadásokra a „hivatalos” résztvevőkön kívül csak kevesen voltak kíváncsiak. A dologban közelebbről érdekeltek számára min­denesetre sikerrel zárult a találkozó, hiszen a díszhal­tenyésztés, a terráriumi hüllők otthoni tartása kö­réből olyan információkhoz jutottak, amelyek zik a szakirodalmi megelő­megje­lenést. Kicserélték tapaszta­lataikat a haltartás bioló­giai, genetikai, technikai kérdéseiről és — a MATEO elképzeléseinek megfelelő­en — sikerült „nyitni” külföld felé is, amit szá­­­mos külföldi meghívás bi­zonyít, és aminek eredmé­nyeként könyvelhető el pél­dául Valerian Burik cseh­szlovák akvarista — ismert szakértő — előadása egy nálunk csak latin néven is­mert márnaféle szaporítá­sáról. A Közművelődés Házában a latermnyai rendezők hét flpp bontják a kiállítást: a a halak visszakerülnek tu­lajdonosukhoz, a technikai installáció — akváriumok, szűrő- és levegőztető be­rendezések és egyebek — utaznak Szegedre, az ottani k­örhöz, hiszen csak csödben voltak itt. Hogy a tatabányai akva­risták képesek nemzetközi visszhangot is keltő kiállí­tást és szakmai­ találkozót rendezni, a tények fénye­­­­sen bizonyítják. Ahhoz azonban, hogy egy-egy ilyen színpompás bemutatóra gondolhassanak a jövőben is — amely esetleg műve­lődési házakban, iskolákban vándorkiállításként ter­jeszthetne természettudo­mányos ismereteket és szemléletet —, saját bemu­tató akváriumokra, kiállí­tási eszközökre lenne szüksé­gük. Mert a hosszú hetekig tartó kemény társadalmi munka szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy megyénk legalább évente egy-két alkalommal a jövőben is gazdagodhas­sák a mostanihoz hasonló látványossággal.

Next