Dolgozók Lapja, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-02 / 1. szám

KOMÁROM MEGYEI DOLGOZÓK LAPJA FÜGGETLEN NAPILAP XLV. évf., 1. szám Ára: 4,30 forint 1990. január 2., KEDD 3. oldal Kollégium vagy tanácsháza? 4. oldal Gazdaságpolitikai program 5. oldal ÁB-bébik 8. oldal Mai számunkban: Krumplis tészta Szűrös Mátyás újévi köszöntője 99 Igaz tettekre szólítok és hívok...” TISZTELT HONFITÁRSAIM! Köszöntöm Önöket az 1990-es esztendő első nap­ján. Boldog új évet kívánok a Magyar Köztársaság vala­mennyi állampolgárának, határainkon túl élő magya­­­roknak, minden becsületes, jó szándékú embernek szer­te a világon. Reménységgel és bizakodással, ha nem is minden aggodalomtól men­tesen köszöntöm önöket a XX. század utolsó évtize­dének küszöbén, egy ese­ményekben, rég várt fordu­latokban gazdag esztendő után. 1989 kiemelkedő év volt hazánk életében. Nagy és ígéretes történelmi átala­kulást, mindenre kiterjedő, radikális reformfolyamatot bontott ki a társadalmi és az állampolgári akarat. Ezt azonban szinte a huszonne­gyedik órában, az általános összeomlás közvetlen veszé­lyével szembesülve sikerült megtenni, s az új esztendő­ben gazdasági talpon ma­radásunkért és nemzeti méltóságunkért — a törté­nelemben nem először — újra aggasztó körülmények között kell megküzdenünk. A nagy átalakulásban sú­lyos teherként nehezednek ránk négy évtized következ­ményei. Kudarcot vallott a szocializmusnak kikiáltott gazdasági és politikai gya­korlat, mert szembefordult a valóság törvényeivel, szabadság és az igazság ál­a­talános követelményeivel, mert magával az emberrel került összeütközésbe. Ki­tartásra, megsokszorozott energiára van most szüksé­ge a nemzetnek a politikai, az anyagi és erkölcsi ro­mok eltakarításához, a de­mokrácia és a jólét megala­pozásához. Kedvező körül­mény, hogy Közép-Kelet-Eu­rópában sorra leomlottak a diktatúrák. Szakadatlanul hogyan és miért kérdezzük, jutottunk idáig. Hiába rázzuk azon­ban indulattal az öklünket, és annak sincs értelme, hogy nap mint nap elpana­szoljuk balsorsunkat, sérel­meinket, a ránk telepedett idegen akaratot magunk és a világ előtt. A bölcs és haragmentes szembenézés­nek, a józan számvetésnek lehet csak helye és haszna. Úgy tűnhet néha, hogy történelmünk nem egyéb, mint örökös nekifeszülések és kudarcok sorozata. De hogyan maradhattunk meg akkor mégis annyi balsze­rencse, oly sok viszály után magyarnak. Magyarország­nak? Hamis és indokolat­lan, sőt félrevezető a tel­jes reménytelenség keserű, önfeladó érzete. Történel­münk nem a szakadatlan szerencsétlenségek halma­zata, hanem a törhetetlen­­ újrakezdések megtestesítő­je és kifejezője. Ez a ta­nulság tölthet el bennünket reménységgel a mai idők­ben is, amikor ígéretes se­­gítőkészséget tapasztalunk ugyan világszerte, de a magyar társadalom és gaz­daság átalakítását mégis magunknak kell önmagun­kért véghezvinnünk, akár emberfeletti erőfeszítések árán is. Tudjuk és érezzük: min­den a mi munkánkon mú­lik. Sok szó esik gazdasági se­gélyekről, de csak azt lehet és támogatni érdemes, aki erre rászolgál. Segíts magadon, az Isten is meg­segít! — vallja a népi böl­csesség, s bizonyára azok a körök is, amelyek kiállá­sára bizton számítunk. Sorsfordító volt az elmúlt esztendő. Megjelentek és működnek már az új politikai erők és pártok létrejöttek az ál­lampolgári szabadság, a jogállamiság biztosítékait jelentő első sarkalatos tör­vények. gyökeresen megújí­tottuk alkotmányunkat, ki­kiáltottuk a köztársaságot. Bízhatunk már a demokra­tikus rend erejében, nem fenyeget immár bénítóan az erőszak és a visszaren­deződés. (Folytatás a 2. oldalon.) Többpártrendszer Romániában Eltörölték a halálbüntetést Leállították a gigantikus beruházásokat Romániában vasárnap hi­vatalosan is bevezették a többpártrendszert. Az Or­szágos Megmentési Front Tanácsa dekrétumot tett közzé, amelynek értelmében Romániában szabad a pár­tok és a politikai szerveze­tek működése. A pártalapítási törvény ér­telmében az alakuló pártok­nak be kell mutatniuk alap­­szabályzatukat és program­jukat. Kimutatást kell készí­teniük vagyonukról, tiszte­letben kell tartaniuk az or­szág törvényeit és független­ségét. Legalább kétszázötven taggal kell rendelkezniük. Bejegyzésük érdekében a fenti feltételeknek eleget kell tenniük a pártoknak. A hatóságoknak öt nap áll rendelkezésükre, hogy el­döntsék : mindenben megfe­lel-e a követelményeknek az illető új párt. A törvény alapján nem csatlakozhatnak pártokhoz a nemzetvédelmi és a belügy­minisztérium alkalmazottai, a diplomáciai szolgálat tag­jai, az állami rádió és tele­vízió dolgozói. Helyi idő szerint vasárnap 23.00 órakor hangzott el a bukaresti rádióban és tele­vízióban Ion Iliescunak, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa elnökének „újévi köszöntője”. Közölte: a Nem­zeti Megmentési Front Ta­nácsa eltörölte a halálbünte­tést, leállította a Ceausescu­­diktatúra gigantikus beruhá­zásait. A Duna-csatorna, az új Constantai kikötő, a bu­karesti új közigazgatási pa­lota építését nem folytatják, a terveket felülvizsgálják. Romániában márciustól bevezetik az ötnapos mun­kahetet. Kijelentette, hogy a Ceausescu által bejelentett több mint 60 millió tonnás gabonatermésről szóló hír súlyos valótlanság volt, mert mindössze 16,9 millió tonna termett. Számos olyan intéz­kedést jelentett be, amely a parasztság vállalkozói ked­vét ösztönzi. A továbbiakban szólt ar­ról, hogy az új vezetés ne­héz helyzetet örökölt, amely­ből csak együtt, egységben tud kilábalni az ország. „Nem vagyunk rabjai sem­milyen ideológiának, könjű dialógust akarunk széles az ország egész lakosságával, beleértve a nemzetiségeket is” — jelentette ki, majd végezetül utalt rá: „Romá­niában a nép forradalma győzött. A forradalmi folya­mat visszafordíthatatlan, a folyamat megvalósítása legkiemelkedőbb a nemzeti konszenzus létrejötte.” (Folytatás a 2. oldalon.) Fegyveres postarablás-kísérlet Szomoron a rendőrség keresi a tettest December 29-én 13.26 és 13.30 között fegyveres postarablást kíséreltek meg Szo­­mor községben. A riasztó megszólalt, ezért a támadó pénzt nem vitt magával. Egy piros színű MZ motorkerékpárral Gyer­­mely felé menekült. A Komárom Megyei Rendőr-főkapitányság országos körözést adott ki, jelenleg is nagy erővel folyik a nyomozás. Az egyelőre ismeretlen személy a szem­tanúk szerint kb. 165—170 cm magas, zö­mök testalkatú. A fején piros színű bukó­sisak volt, a plexit leengedve. A szájrész előtt piros, kötött anyagúnak tűnő, sál­szerű szövetet viselt, ezért életkorának meghatározása bizonytalan, a tanúk sze­rint fiatal. A kezében lévő pisztoly hosszú csövű volt, a csöve cirádás. Ruhája vilá­gos, olívszínes, katonai pufajkára emlékez­tető, nadrágja is hasonló színű. A rendőr­ség főleg Gyermely, Sza­mór, Bicske, Zsámbék, Tarján, Budaörs környékén la­kók segítségét várja. A Komárom Megyei Rendőr-főkapitány­ságon a 10-777-es telefonszámon várják azok jelentkezését, akik bármilyen infor­mációval segíteni tudják a nyomozást Bármely rendőrnél is lehet bejelentést tenni i Ko, Szilveszter­i szolgálatban kor is dolgoznak, ügyeletet tartanak. Mert nem állhat meg az élet. Szilveszteri körké­pünkben elsősorban olyanokat szólaltattunk meg, akik a tettek „mezején” álltak, s távol családjuktól, barátaiktól, SZOLGÁLTAK. Ez úton is köszönet munkájukért, és természete­sen: BUÉK! Habzó pezsgő, ropogós malacsült, színes konfetti, recsegő papírtrombitaszó, „majd holnaptól”-fogadalmak, vidámság, szórako­zás és persze tánc, tánc, tánc... Ez dukál az óévbúcsúztató, új évet köszöntő hangulat­hoz. A színes kavalkádban keveseknek for­dul meg a fejében, hogy vannak, akik ilyen­ Megerősített rendőri ügyelet Este fél hétkor kopogtat­tunk első „állomáshelyün­kön”, a Komárom Megyei Rendőr-főkapitányságon. Ott ugyanis a központi ügyelet a megyei események, rend­­avagy törvénybontások min­dentudója. Varga Ferenc százados, az ügyelet vezető­je készségesen válaszolgatott az üveg­falú központban, civil diszpécser­­kérdése­inkre. — A korábbi tapasztala­tok alapján, milyen éjszaká­ra számít? — Meglepő, de viszonylag nyugodtan ezek az órák szoktak eltelni a megyében. Persze azért el-elcsattan egy-két pofon, vagy éppen autót lopnak az éj leple alatt. Mi, mindenesetre fel­készültünk, s ha szükség van ránk, pillanatok alatt helyszínre érnek kollégáim.a Pihegve lép a szobába Kupcsok István főtörzsőr­mester, személyőrző. El­mondja, éppen egy autótol­vaj „páciens” érkezett fogdába. A befogadása tör­­­tént az iménti percekben. Amúgy szilveszter ide, vagy oda, itt minden szolgálat egyforma.­­ Romlik az életszínvo­nal, s ezért egyre több a bűncselekmény. A bajba­jutott bizony úgy érzi, néha kevés a rendőr. A városi kapitányság ügyeletes „kalitkájában” Fehér Miklós hadnagy kezé­ben forró a telefon. Amint leteszi már veheti is­ fel, vagy épp a rádió szólal meg. —Mennyire érezhetik ma­gukat biztonságban a tata­bányaiak ma éjjel? — A megszokottnál há­romszor többen vigyázzák a rendet városszerte — mond­ja, miközben helyszínre irá­nyítja­­ kollégáit, ahol egy telefonáló szerint gyanús alakok ólálkodnak. Nagy a forgalom. Illés László százados, a városi bűnügyi osztály vezetője bekukkant. Nincs szol­gálat­ is ban, azért meghagyja, hol lehet utolérni, ha bármi zűr van. Nagy a sivalkodás, „nye­­kergés” a tatai kórház gyer­mekosztályán. Az etetés után dr. Tóth Mariann ügyeletes orvos, Fekete Jó­­zsefné és Discher Lászlóné ápolónők sürögnek-forog­­nak a babaillatú kórtermek­ben, a csöppségek között. Egyből bemutatják kedven­­­cüket, a nyolc hónapos Ba­lázst, aki a sárga rugiban meglehetősen elégedett ar­cot vág, amikor ölbe veszik. A gőgicseléktől tréfásan kér­dik: tán csak nem pezsgőt követelnek a tej helyett? A doktornőnek nemcsak a ka­rácsonyt, de a szilvesztert is sikerült szolgálattal töltenie. (Folytatás a 2. oldalon.) Pezsgőt tej helyett...? Varga Ferenc százados mun­ka közben Discher Lászlóné a gyermekosztály ben­jam­in­jával, Balázs­áéval Ismét a régi név: Jász-Nagykun-Szolnok megye Január elsejétől ismét a régi, a Jász-Nagykun-Szol­­nok nevet viseli a mostaná­ig Szolnok megye elnevezé­sű alföldi régió. A történel­mi elnevezés visszaállítását a Magyar Demokrata Fó­rum karcagi szervezete kez­deményezte, azzal az indok­kal, hogy a megye nevében két jelentős tájegysége — a Jászság és a Nagykunság — is kapjon rangjához méltó megjelölést. A névváltozta­tási szándékot számos fó­rum és szervezet támogatta, majd a Minisztertanács 1990 első napjától életbe lépő rendelettel módosította megye közigazgatási elneve­­­zését. Ennek értelmében a taná­csok és szakigazgatási szer­veik működési területükön a szükséges intézkedéseket már megtették. Minden olyan szabályzaton,­tatványon, okiraton, nyom­ame­lyen a megye nevét is jelö­lik, a jövőben az új elneve­zést alkalmazzák. A tanácsi vállalatok és intézmények névjelző és tájékoztatási táb­láikat, valamint bélyegzői­ket folyamatosan cserélik ki. Ugyanakkor a helyi ta­nácsok értesítették az egyéb gazdálkodó szervezeteket, társaságokat, szövetségeket és az országos hatáskörű szervek megyei kirendeltsé­geit, hogy az új név hivata­lossá válásával hasonló módon járjanak el

Next