24 óra, 1991. június (2. évfolyam, 128-151. szám)

1991-06-03 / 128. szám

Elutazott az ukrán államfő Hivatalos látogatásának befejeztével szombaton dél­után elutazott Magyaror­szágról Leonyid Kravcsuk, az ukrán Legfelsőbb Tanács elnöke. Az ukrán államfő Göncz Árpád köztársasági elnök meghívásának tett ele­get. Legyen kárpótlás! A Néppárt Kereszténydemokrata Intézőbizottsága tudomásul veszi azt a hatá­rozatot, amelyet az Alkot­mánybíróság a kárpótlási törvénnyel kapcsolatban hozott, és törekszik arra, hogy a módosító törvényt a parlament sürgősen meg­szavazza. A bizonytalanság­nak legyen vége — hangsú­lyozza az a nyilatkozat, amelyet a KDNP intéző­­bizottsága szombati ülésén fogadott el. Petrasovits nélkül Még idén ősszel össze kell hívni az SZDP 38. kong­resszusát, amelyen új veze­tőséget választanak megte­remtik a párt egységét tiszta lapot nyitnak a ma­­­­gyarországi szociáldemok­rácia történetében. Ezt a döntést fogadta el — egy ellenszavazattal és két tar­tózkodással — szombaton, a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt­ országos ér­tekezlete. A konferencián, a Fáklya klubban, amelyen mintegy háromszázan vettek részt, se Petrasovits Anna elnök asszony, se más nem jelent meg az SZDP legfelsőbb vezetéséből. „Az SZDP válsága gya­korlatilag 1989. januárjától, azaz a párt újjáalakulása óta tart. Az okokat vizsgál­va megállapítjuk, hogy az egyes irányzatok között nincsenek alapvető politi­kai ellentétek. Értékelésünk szerint döntően karrier­vágyból fakadó személyi konfliktusok sogos helyzetbe juttatták nál­a mozgal­mat” — fogalmazta meg a szociáldemokrata fórum nyi­latkozata. Katonai temetőt avattak „Az elesett katona nem pogány, nem fasiszta, nem sztálinista, főleg nem ellen­ség többé. Halálával rászol­gált, hogy­ emlékét tisztelet­ben tartjuk akkor is, ha személyében nem ismertük, ha szavát, amikor nálunk járt, nem értettük.” Egyebek között ezeket hangsúlyozta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke szomba­ton Székesfehérvárott a két világháború halottainak vég­ső nyughelyéül szolgáló Szentlélek katonai avatási és felszentelési temető ün­nepségén. Az ünnepi beszédeket kö­vetően ökumenikus isten­­tisztelet keretében felszen­telték a temetőt, majd meg­koszorúzták az ismeretlen katona emlékművét jelké­pező keresztet. A kegyelet koszorúit helyezte el Göncz Árpád köztársasági elnök, a kormány nevében Für La­jos honvédelmi miniszter, a Magyar Honvédség vezetői, a budapesti német és oszt­rák nagykövetség, az egyhá­zak, a Székesfehérvárott be­jegyzett pártok képviselői, több német és osztrák baj­társi szövetség, egyesület tagjai, a Doni Bajtársak Köre, a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége, a ma­gyar és a német sírgondozó­szövetség, a cserkészek, va­lamint számos társadalmi szervezet képviselői. Feszesebb frakció — Torgyán hiánnyal... Esztergomban tanácskozott a Kisgazdapárt Nesztelen léptekkel mozgó és túlságosan halkan beszél­gető kisgazdavezetőkkel ta­lálkoztunk vasárnap reggel a Független Kisgazdapárt frakciójának és elnökségé­nek munkaértekezlete előtt a második napon. Az eszter­gomi Fürdő Szálló halljában kiderült, hogy a kisgazdák a belső működési szabályzatot tárgyalták meg, illetve hatásköröket tisztázták. Egy­­ szóval a frakció működését kívánták feszesebbé tenni. Torgyán urat nem láthat­tuk, bár jó lett volna meg­kérdezni tőle, mi a vélemé­nye a vele kapcsolatban pénteken kirobbant országos botrányról. Olvasóinknak csak emlékeztetőképpen fel­idézzük, hogy a kisgazdapárt vezetői pénteken kézhez miniszterelnöki kapták iga­zolásukat arról, hogy fedd­hetetlenek. Pontosabban a múltjuk átvilágítását kérő 13 kisgazdavezető közül csak 11-en olvashattak magukról pozitív — ám Ómolnár Mik­lós esetében még így is megdöbbentő — sorokat. (Folytatás a 2. oldalon.) Múzsák a téren Háromnapos vidámság, derű Múzsák ’91 címmel foly­tatta e hét végén a koráb­bi években közkedveltté lett műsorait Esztergomban a Szabadidő Központ. Pén­teken, szombaton és vasár­nap ismét szívesen látott vendégei voltak a múzsák a város intim hangulatú, barátságos főterének, Bástya Áruház — Rákóczi a tér és a Lőrinc utca hatá­rolta dísztérnek, ahol énk itt a tér címmel. Mi­a hétvégi napokon sok szí­nes, derűs műsor várta az esztergomiakat. Pénteken a dísztér alkal­mi színpada a diákszínját­szóké volt: Tabarin mes­terkomédiái és Sanders: A falon túl abszurd játékát a Dobó Gimnázium növendé­kei játszották el. Délután az egri Kazinczy-tábor mű­vészei reneszánsz zenével és blues-dalokkal szórakoztat­ták a tér sokaságát. (Folytatás a 2. oldalon.) Képünkön Huszár, a győriek kapusa mintegy kifejezve a Tatabánya—Győri Rába-ETO NB I-es labdarúgó-mérkő­zésen látottakat, térdre roggyanva veszi tudomásul: hálóban pihen a labda. A TBSC jó hétvégét szerzett szurkolóinak, és kiváló mérkőzésen 4-0-ra legyőzte a Rába-ETO-t. Tudó­sításunk a 8. oldalon. Fotó: Haraszti Régen könnyebb volt... 3. oldal Líra a festő ecsetjével 4. oldal Kis kommentárral... 5. oldal Zárás fiaskóval 7. oldal H^g m SvlälS2R^allWlkhgHii Megcsúszott a rézsű Teherautó, markoló, mun­kagépek. Az autópálya 45-ös km-szelvényénél a megcsú­szott rézsűn dolgoznak. Föntről a földgyalu „küldi le” a hatalmas hantokat a hiányos domboldal pótlásá­ra, lent pedig egy sávot el­foglalnak a gépek, emberek. A piros bólyák, a leszűkített forgalom a túloldalról is ide tereli a figyelmet. Ezért es­hetett meg a minap, hogy egy azonos irányban haladó Wartburg személyautó és egy IFA „összecsókolózott”. Csak a járművek sínylették meg a rendhagyó találkozót, személyi sérülésről nem kaptunk hírt. Mire a rend­őrség a helyszínre ért, sem teherautót, sem személykocsit nem találtak. A munkagépek viszont még ott lesznek egy dara­big. A bicskei autópálya­mérnökség művezetője, Püspök István szerint né­hány hetes munkába telik, míg helyrehozzák a rézsűt. A kivitelező az ARBAU Kft. Egyelőre az előkészítő mun­kát végzik. Figyelembe kell venni a rétegvizet, agyagos talajt, sziklabevágást. A helyreállítás módja a szak­értői véleménytől függ. Vigyék el jó hírünket Rajna-pfalzi küldöttség Tatabányán A héten szinte egymásnak adták a kilincset a külföldi delegációk Tatabányán. Kedden egy francia csoport, pénte­ken pedig a Friedrich Ebert Stiftung alapítvány szervezé­sében Magyarországon tartózkodó rajna-pfalzi tartományi gyűlés 12 tagú delegációja látogatott a tatabányai városhá­zára, hogy megismerkedjen a megyeszékhely életével, gond­jaival, s képet kapjanak gazdasági lehetőségeinkről. A vendégeket a városhá­zán Száraz Sándor alpol­gármester fogadta, s elöljá­róban egy rövidfilmen ma­dártávlatból mutatta be vá­rosunkat a delegációnak. Ezután már ugyancsak földközeli, mindennapi problémák kerültek szóba a város gazdaságának bemu­tatása kapcsán. A megye­­székhely gazdasága alapve­tően a szénre épült, s a bá­­nyász­kodás válsága miatt két-három év múlva töme­ges munkanélküliséggel kell számolnunk — mondta az alpolgármester. S hiába szaporodnak gomba mód­ra a 20—30 fős kisvállalko­zások, amelyekben számot­tevő a német tőke, ezek önmagukban nem képesek a munkanélküliséget megol­dani. A gazdaság után a vendégek a város egészség­­ügyi ellátása és szociálpoli­tikája iránt érdeklődtek. Ezekről a kérdésekről dr. Kis József, az önkormány­zat szociális és egészség­ügyi bizottságának elnöke tájékoztatta a delegáció tag­jait A városban élő német nemzetiséget Boda Béla al­­sógallai, és Tremmel József felsőgallai városatyák kép­viselték. Tremmel beszélt a vendégeknek József Felsőgallán élő svábok sor­a­sáról, törekvéseiről. A kül­döttség egy tagjának azon kérdésére, hogy kulturális téren milyen segítséget tud­nának nyújtani, Metz Gás­pár, a német nemzetiség megyei érdekképviseleté­nek vezetője a következő­ket mondta: “ A német nemzetiségi tudatot kell elsősorban erő­sítenünk, melynek alapja a a német nyelv ismerete. Ezért legfontosabb, hogy az óvodától az iskoláig kiépít­sük az oktatás rendszerét. A megyeszékhely oktatá­si rendszerének felépítését Szikora Henrikné, a mo­dern üzleti tudományok fő­iskolájának oktatásszer­vezője vázolta. Négy gól a győri hálóba Végre beépül az üres telek Végre — mondják majd Tatabánya-Újváros lakói — hát ezt is megéltük. Beépül A Közművelődés Házával ■ szembeni üres telek,­­ ahol évek óta a ringlispílesek és sátorosok tanyáznak külön­böző ünnepnapokon. Sokfé­le elképzelés volt már szép fekvésű, üres telek be­­­építésére, a toronyháztól kezdve földszintes épülete­kig. Volt elképzelés iroda­házra, de művelődési intéz­ményre is. Aztán maradt üresen a telek. Ez idáig, mert jövőre beépül. 1992 közepén itt már egy üzlet­ház áll a maga 4800 négy­zetméter alapterületével. A nagyon szép, leendő új­városi épület tervét, a Ta­tabányai Tervező Iroda Kft. készítette, egyemeletes lesz. Építését a város Polgár­­mesteri Hivatala meghir­dette, s a kivitelezésre a jogot számos nagy múltú a építőipari vállalat ellenében versenytárgyaláson az ÉPSZÖV — Építőipari Szö­vetkezet Tatabánya — nyerte el. A 190 millióba kerülő építmény minden négyzetméterének van már gazdája. Az ÉPSZÖV meg­vett belőle 1100 métert, amit elad négyzet­­ha elkészül az üzlet­ majd, és irodaház. A többi négyzet­­méteren húsz magáncég, Hitelbank és más társaság­a osztozik. A kivitelezési idő rövid, még el sem kezdő­dött a munka, de jövő év július 31-ig át kell adni rendeltetésének. Az építés szervezési tervét a rövid határidő miatt céggel készítteti az kívülálló ÉP­SZÖV. Az építőipari szövetkezet munkája jól ismert Tata­bányán. Évek óta dolgoz­nak, illetve ők dolgoztak Újváros lakóépületeinek fel­újításán. Ez a munka azonban pénzhiány miatt most megakadt. A város pénztelenségéről árulkodik a Komáromi út végén, az Adóhivatallal, az ABC-vel szemben egy megbontott la­kóépület, amely üres abla­kaival mered az útra. Ki fejezi be, ki építi meg? Van olyan elképzelés, hogy el­adják az épületet így, s a lakások leendő gazdái meg­építik otthonukat. Csakhogy minél tovább várnak vele, annál jobban romlik az épület állaga, s nehéz lesz vele kezdeni valamit. Az itteni kivitelezés leállása nehéz teret hozott az EP­­SZÖV-nek, nyolcvan embe­rét fagyszabadságra kel­lett küldenie. De a nehéz hónapokon túljutottak, s ma már kapacitásuk het­ven százaléka lekötött. Munkaellátási gondjaik nincsenek. A jövő évben lesz negy­venéves a több évtizedes szövetkezet, működését egy szép üzlet- és irodaház építése, s átadása teszi majd emlékezetessé. t­­ ) • Követendő példa vagyunk Albánia szeretne vissza­térni Európába, részt venni az integrációs folyamatok­ban, és ebben számít­gyarország politikai és ma­er­kölcsi támogatására. Albá­nia számára a magyaror­szági változások biztatást, követendő példát jelente­nek. Hazánknak kell hogy Albánia segíteni és a hozzá hasonló helyzetben lévő országok ne érezzék: magukra vannak hagyatva — mondta Jeszenszky Géza külügyminiszter szomba­ton albán kollégájával, Mu­h­amet Kapllanival folyta­tott tárgyalása után újság­íróknak. Az albán külügyminisz­ter hangsúlyozta, hogy el­ső európai útja Budapestre vezetett. Tirana nagy fon­tosságot tulajdonít a kap­csolatok fejlesztésének. A miniszter szerint az orszá­gában bekövetkezett vál­tozások következtében le­hetőség nyílik a kapcsola­tok újraértelmezésére. Herman János külügyi szóvivő arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a megbe­szélés során szóba került a diplomáciai és szolgálati utazások esetében a vízum­­kényszer eltörlése, és egy tervezett kulturális egyez­mény is. Lehetőség kínál­kozik a gazdasági együtt­működés bővítésére, és arra is, hogy több magyar ál­lampolgár utazhasson Albá­niába, bár ennek pillanat­nyilag gátat szab a rosszul kiépített albán infrastruk­túra. Az albán diplomácia ve­zetője az esti órákban el­utazott Budapestről. Könyvünnepen Irodalombarátok, érdeklő­dők százainak érkezett szombaton gyűrűjében délután a zalaegerszegi dísztérre, s mondott könyvheti köszöntőt Göncz Árpád, köztársasági elnök, író és műfordító. Beszédében az átalakuló, válsággal küzdő könyvki­adás helyzetét ecsetelte. Úgy vélte, hogy ez a válság egyben nehezíti az alkotásokhoz elérhető értékes áron való hozzájutást is, miköz­ben a jó irodalmat körül­mossa a „kulturális mocsok”. Reményét fejezte ki, hogy mindkét állapottal csak rö­vid ideig kell együttélnünk.

Next