24 óra, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-02 / 1. szám

1992. január 2., csütörtök Ára: 9,60 forint Göncz Árpád újévi köszöntője Békét és bizalmat! Boldog új esztendőt kívánok valamennyiőtöknek. Boldog új esztendőt hazánk polgárainak, a nálunk menedékeit találóknak, a szomszédos államokban élő és a távoli országokba szétszóródott magyarságnak, köztársaságunk minden barátjának, s a világ minden jóakaratú emberének. Békét kívánok az új esztendőben. Békét a világnak, Európának, legkivált szomszédainknak és önmagunknak. Békét és bizalmat nemzetek, etnikumok népek között. Békét és bizalmat itthon, egymás között, mindazoknak, akiket a nézeteik eltérő politikai szándékaik, vagy éppen az egyre növekvő társadalmi különbségek szembeállítanak egymással. Amikor immár több mint egy éve hozzákezdtünk az új, demokratikus Magyarország építéséhez, egységesebben éreztünk és hittünk. Egységessé tett bennünket, amit elutasítottunk: a régi rendet, a nemzeti kiszolgáltatottságot, a szélmalomharcot, amellyel illúziókból próbáltunk valóságot teremteni. Hittünk egy Európához jobban Magyarországban, illeszkedő ahol a jogrend védőernyője alatt nemcsak a társadalom egésze hanem az egyes ember is könnyebben boldogul. Ma, alig egy év múltán, szakadozik az egység és foszladozik a hát. Bundás indulatokkal támadnak egymásra a politikai erők, s olykor már a társadalmi indulatok is felparázslanak, mert a szokatlan lemondás és nélkülözés bizalmatlanságot csihol, békétlenséget szül. Pedig nagy utat tettünk meg 1991-ben nagy célunk, a független, demokratikus Magyarország felé, s mindezt úgy, hogy hazánk a hétköznapok gondjai ellenére e sok vihart megélt térség legszilárdabb országa maradt. 1991-ről följegyzi a történelem, hogy csaknem fél évszázad múltán ebben az esztendőben hagyta el hazánkat az utolsó — lelkünk legmélyén mindig is megszállónak tartott — idegen katona, ekkor szűnt meg a Varsói Szerződés és a KGST, térségünk e két sajátos intézménye, melyek oly sokat emlegetett proletárinternacionalizmusa még leplezni is rosszul leplezte kiszolgáltatottságunkat. 1991-ről följegyzi a történelem, hogy csaknem fél évszázad után olyan törvényeket alkotott immár szabadon — és a szó valós értelmében — választott parlamentünk, amelyek révén a perifériáról közelebb kerültünk a középponthoz, a (Folytatás a 2. oldalon) „HONFITÁRSAIM! BARÁTAIM! Költségvetés — kínkeservesen... Mintegy 45 órás folyamatos ülésezés és 20 órás szavazási procedúra után az Országgyűlés az év utolsó napjának délutánján, kedden, két órakor a téli rendkívüli ülésszak befejezéseként elfogadta a jövő évi költségvetést. Soós Károly Attila, a költségvetési bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, indítványok hogy a módosító következtében a költségvetés módosult fő számait a kormány nem terjesztheti elő. Ezt csak az illetékes költségvetési bizottság teheti meg. A képviselők végül elfogadták a költségvetési bizottság hamarjában elkészült módosító indítványát. Eszerint a jövő évi költségvetés hiánya 69,779 milliárd forint, a kiadások főösszege 1050,741 milliárd forint. Ezt követően a honatyák — 215 támogató, 120 ellenző szavazattal, 3 tartózkodás mellett — elfogadták a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetését. Elégedetten nyilatkozott a költségvetési törvényről Kupa Mihály pénzügyminiszter a maratoni határozathozatalt követő sajtóbeszélgetésen. A pénzügyi tárca vezetője — aki a sajtótájékoztató időpontjában immár csaknem 60 órája állta a költségvetési vita megpróbáltatásait — úgy vélekedett: a Háznak végül is sikerült a megóvnia a jövő évi büdzsét nagyobb megrázkódtatásoktól. Ez mindenekelőtt annak köszönhető — érvelt a miniszter —, hogy a kormányfő gazdasági, társadalompolitikai szándékai találkoznak a magyar társadalom elvárásaival. Kupa Mihály különösen örvendetesnek tartotta azt, hogy a költségvetés elfogadásával sikerült fenntartani Magyarország kedvező nemzetközi image-át. Ami pedig az embert próbáló vitát illeti, a pénzügyminiszter szerint ideje hozzászokni, hogy így működik egy demokratikus parlament. A stílust lehet ugyan finomítani — a miniszter ízlésével ugyanis nem mindig találkozott az éjszakákba nyúló polémia hangvétele —, ám a demokratikus törvényhozás működési mechanizmusa már kialakult. Kupa Mihály közölte azt is, hogy az immár elfogadott költségvetési törvény kihirdetése igen rövid időn belül megtörténik. Végezetül a pénzügyminiszter nem mulasztotta el, hogy köszönetet mondjon a magyar sajtó munkatársainak kitartó részvételükért, majd a pénzügyi tárca és a honi tömegtájékoztatás további gyümölcsöző kapcsolatainak reményében kívánt boldog új évet. (Folytatás a 2. oldalon) Kupa Mihály elégedett Grúziában Ifinek, Ifinek... A grúz fővárosban az újév első napján kiújultak a harcok. A szilveszteresti fegyvernyugvás után ismét nehézgépfegyvereket, aknavetőket és más fegyvereket vetettek be. Tengiz Kitovandi, az ellenzéki nemzeti gárda parancsnoka, a parlament elleni december 22-i támadás megindítója szerdán újságírók előtt kijelentette: a parlament ostroma elkerülhetetlen. A grúziai egészségügyi minisztérium adatai szerint a harcoknak eddig legkevesebb 53 halálos áldozata van, és mintegy háromszázan sebesültek meg. Szlovák— magyar testvériség Az év végén — ez már hagyomány —, ismét találkoztak a bánhidai szlovák magyarok és a szlovákiai magyar szlovákok. A bánhidaiak már háromszor voltak Szencen, a szenetek, harmincan, most másodszor látogattak el Tatabányára. Akinek saját zenekara van, az aligha panaszkodhat a hangulatra, így a bánhidai nyugdíjasklub sem, melynek vezetője, Kobrák János örömmel mondta el, hogy a kulturális és főleg az emberi kapcsolatok mind jobban fejlődnek a Duna túloldalán lévő 15 ezer lélekszámú városkával, ahol 1948-ban még 98 százalék volt a magyar népesség, s mára a „bevallás” szerint 36 százalékra csökkent. De azért a szlovák küldöttség minden tagja kitűnően beszélt magyarul, mint ahogy a bánhidaiak is szlovákul. Lehetett váltani a dalokat és a nyelveket. Dr. Pollák Lajos, aki nagy érdemeket szerzett a CSEMADOK vezetőségében már korábban, az Eötvös Loránd (Folytatás a 2. oldalon) III. évfolyam, 1. szám ( 1fiai sigámunk Irte Afir Robbantások éje 3. oldal (H)IFI PÓDIUM 4. oldal „Suzuki-ügy pedig nincsen!” 5. oldal Mikádó helyett málhamellény 6. oldal Kézilabdázók Németországban 7. oldal Oévbúcsúztató Az év utolsó napján arra voltunk kíváncsiak, kerül-e idén is finom falat az ünnepi asztalra. Képeinken: egy szerencsemalac (alul), egy szerencsétlenül járt malac (fölötte), ki citromba harapott, és egy még szencsétlenebb, ki már megjárta a sütő poklát, ami cseppet sem baj, hisz így lett ropogós csemege a tatai Kristály étterem ünnepi menüjén, öregbítve a patinás intézmény hírnevét itthon és külföldön egyaránt. (3. oldalunkon olvashatják, kik hogyan búcsúztatták az óévet.) (Fotó: Haraszti) Súlyos szerb vádak Kedden szerb részről újabb súlyos vádak érték Magyarországot és a magyar honvédséget.A magyar Honvédelmi Minisztérium szóvivője határozottan visszautasította a beavatkozási vádakat. Zeljko Raznatovic-Arkan, a szerb önkéntes gárda parancsnoka kedden a Borbában megjelent interjúban azt állította, hogy sugárhajtású magyar harci gépek föld-föld (?) rakétákat lőttek ki jugoszláviai célpontokra, Baranyára, Szlavóniára és Nyugat-Szerémségre. Szavai szerint három ilyen rakéta csapódott be Borovo Selo falu körzetében, hét méter átmérőjű és 2,5 méter mély kráterek keletkeztek, Zel sko Raznatovic az interjúban kijelentette: nem tudja miért tartják titokban mindezt, s miért terjesztenek más „meséket” a kráterekkel kapcsolatban. Raznatovic-Arkan szerint mintegy száz alkalommal sértették meg Magyarországról a jugoszláv légteret, háromszáz harcikocsit állomás oktatnak a határ mentén, s számos kiképzőtábort működtetnek Magyarországon. (Folytatás a 2. oldalon) Újév a nagyvilágban jel Ünneplő, vagy éppenséggyilkos fegyverdörgés kísérte világszerte az új év eljövetelét: mindkettő szedte a maga áldozatait szilveszter éjszakáján. Horvátországban két újabb halottal szaporodott az áldozatok amúgy is tetemes száma a szerb tüzérség éjjeli támadása nyomán, de ágyúk dörögtek Belgrádban is — igaz, itt az új év köszöntése gyanánt. Dubrovnik félig lebombázott óvárosában a toulousi kamarazenekar adott elő „lövésmentes” békekoncertet. A moszkvai Kreml körzetében tűzijáték petárdái dörögtek, de az ünnepi hangulatot erősen visszafogta a szerdán megkezdett gazdasá reformsorozat sokak által rettegett szigora. Az óév búcsúztatásának tiszteletére elhallgattak a fegyverek Grúziában. Japánban csak Fortuna istennő kegyeit „ostromolták” 1991 utolsó napján az állampolgárok: huszonnégy óra alatt 1,8 milliárd dollár értékű lottószelvény fogyott el. A szigetországban egyébként az új év — a majom éve — hivatalosan csak holdújév február elején esedékes eljövetelekor veszi kezdetét. Indiában az alkohol ölt embereket. A Fülöp-szigeteken a selejtes petárdák robbanása nyomán, illetve késpárbajban heten vesztették életüket, kilenczázan pedig megsebesültek az óév utolsó, illetve az út első perceiben. Salvadorban állapodtak meg a tűzszünetről tizenkét éve polgárháborúzó felek , s ez egyúttal méltó búcsúajándék a posztjáról leköszönő Javier Pérez de Cuellár ENSZ-főtitkárnak is. (Folytatás a 3. oldalon) Borúlátó a MOSZ Rendkívül borúlátó képet fest a hazai agrárágazat kilátásairól a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelőik Országos Szövetségének 1991 végén közzétett elemzése, mely szerint az ágazat válsághelyzete 1991- ben jórészt csak a szakemberek előtt vált világossá, 1992-ben viszont már súlyosan veszélyeztetheti a magyar gazdaság egészét is. A tervbe vett szabályozóváltozások kilátástalanná teszik az ágazat helyzetét, az adóterhek növelése, valamint az adókedvezmények és támogatások megszüntetése, továbbá a központi áremelések mintegy 15—20 milliárd forintnyi többletterhet rónak a mezőgazdaságra. A tervezett intézkedések nem veszik figyelembe a termelőképességet és a kialakult reális helyzetet sem. Ezért a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek mintegy fele mehet csődbe 1992 első felében. A kedvezőtlen képet MOSZ szakértői az 1991 első három negyedévének mérlegadatait elemezve vázolták fel. Az érdekképviselet szakértői az agrárnépesség védelmében, valamint az ágazat teljesítőképességének a fenntartására javasolják, hogy mielőbb ki kell alakítani az agrárpiaci rendtartás hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek államilag garantált árát, a versenyképesség érdekében meg kell teremteni a hazai költségek és a világpiaci ártendenciák összhangját, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek hatékony importvédelmi rendszerét.