24 óra, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-02 / 1. szám

Lábatlani nyugdíjasok (3. oldal) SzirénaN­ANG Elhamvadt a faház December 30-án délután Ta­tabánya-Kertváros határá­ban, a Baromállási dűlő egyik hobbitelkén fogott lángot egy faház. A bódé a benne lévő értékekkel együtt odaveszett. Az ügy­ben szakértők bevonásával folytatják a vizsgálatot. Létra az ablakban Szilveszter napján Tatabá­nya-Újvárosban, a Kós Ká­roly út egyik lakásában egy hölgy rosszul lett. A mentők zárt ajtókra találtak a lakás bejáratánál. Mivel ez lát­szott a legkézenfekvőbb megoldásnak, a tűzoltókat hívták segítségül, akik lét­rával, az első emeleti abla­kon keresztül mentették ki a beteget. A sikeres akció után a 67 éves hölgyet a mentők a tatabányai kór­házba szállították. BÚÉK, rakétával Szerencse, hogy nem tar­tózkodtak otthon abban az almásfüzitői lakásban, ahol a Verő Imre út egyik négy­­emeletes házának ablakán csapódott be a petárda ja­nuár elsején, éjfél után. A szerkezet az erősebb fajtá­ból volt megszerkesztve, mert kitörte az ablakot, úgy csapott be a gyerekszobába. Komáromból két kocsi vo­nult a váratlan újévi kö­szöntő rombolását megfé­kezni, de a szoba így is öt­ven százalékban kiégett az előzetes becslések alapján. Tüzes ébresztő Ugyancsak lakástűz okozott gondot Tatabánya-Kertvá­rosban, a Vitális út 21. szám alatt reggel hat óra után. A vizsgálat szerint a villany­­tűzhely összes kapcsolója­ nullára volt állítva, a fűtő­test mégis működésbe lé­pett. Kigyulladt a tűzhely­ben tárolt zsír. A lakók a két tatabányai tűzoltóautó meg­érkezéséig megfékezték a lángokat. VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 29,50 FORINT ^ 1996. JANUÁR 2., KEDD KOMÁROM­­ESZTERGOM MEGYEI Tatabánya, Esztergom, Dorog, Kisbér, Komárom, Nyergesújfalu, Oroszlány, Tata és környékük napilapja Göncz Árpád és Horn Gyula üzenete a magyar nemzethez Türelmünket, kitartásunkat kérték Éjfél után, amikor elhallgattak a harangok és szirénák, Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke beszélt a magyar néphez a Magyar Televízió 1-es csa­tornáján. Elmondta, hogy a helyzet nem rózsás, de „a múlt, a jelen és a jövő szakadatlan időfolyam, még ha a sodra oly­kor fölfoghatatlanul meggyor­sult a múlt esztendőkben”. Kétségkívül, a magyar társa­dalom nehezen vállalja, nehe­zen értékeli a makrogazdaság­ban bekövetkezett pozitív vál­tozásokat, az emberek azt sze­retnék, hogyha a boltban is ol­csóbb lenne legalább az a né­hány alapvető élelmiszer, amit mindennap kénytelenek meg­vásárolni. Göncz Árpád újévi beszédében a nagybetűs TÁR­­SADALOM-hoz fordult, kitar­tást és megértést kért. Hasonló volt a kicsengése Horn Gyula miniszterelnök új­évi üzenetének is. Ő azért töb­bet beszélt az elmúlt időszak gazdasági eredményeiről. Ne­héz helyzetben van az ország, ezt mindketten elismerték, de a beszédekben közös volt, hogy kérték a választópolgárok mindannyiunk hozzájárulását. Ahhoz, hogy jövőre, vagy utána kilábaljunk a jelenlegi gazdasági válságból, mely egy virágzó Magyarország alapjait teremti meg.­­ Termelésünk öt év alatt majd’ negyven százalékkal esett vissza — mondta Göncz Árpád —, s megnőtt az eltartot­tak és munkanélküliek száma. Az utóbbi­­ papnőn — az elmúlt néhány hónapban csök­kent. De azt tudjuk, hogy azért, mert egyre többen „nem regisztrált” munkanélküliek, akik sem munkanélküli se­gélyt, sem önkormányzati jö­vedelempótló támogatást nem kapnak. Isten páriái ők. Horn Gyula miniszterelnök a jelenlegi helyzetet úgy érté­keli, hogyha a gazdasági meg­szorító intézkedések ered­ménnyel járnak, idén már némi fellendülésre is számíthatunk, ez a világgazdasági viszonyok­tól is függ.­­ Exportunk emelkedik, az ipar termelékenysége folyama­tosan növekszik. Göncz Árpád szerint minden önmagunkon múlik... Babaáldás az esztendő fordulóján A tatabányai kórház szülészetén az óesztendő utolsó napján két csöppség született: Mátyás Fanni és Hegyi Bianka. Az új esztendő első érkezője szintén kislány, a 3100 grammos Babai Flóra Réka. Esztergomban december 31-én éjfél előtt 25 perccel jött a világra Csipke Berna­dett, őt az új évben követte Kovács Csilla, aki szüleivel Lábatlanra térhet majd haza. A ko­máromi kórházban az ácsi Virág Csaba 31-én 22.20-kor érkezett meg, míg Tatán a tatabá­nyai Pálfi Botond Tamás ugyancsak szilveszterkor, reggel 5.10-kor született. Képünkön: Ba­bainé Gordos Mariann kislányával, Flórával a Szent Borbála Kórházban. Kiss T. J. Rekord az oroszlányi véradáson - Ötéves csúcsot döntöttek meg a bányászvá­ros véradói. Jelesre vizsgáztak humánumból. A Vöröskereszt helyi csoportjának szerve­zésében - mint azt Nagy Pekemétől megtudtuk - 192-en adtak vért, segítve ezzel ember­társaikat egy olyan időszakban (év végén), mely különösen rizikós az elmaradhatatlan operációknál és baleseteknél. Képünkön Baráth Zoltán, Dzsarzsák Sándor, Diószegi Gá­­borné, Doma Ferencné, Molnár Ferencné, Nagy Péterné valamint Karkusz Lászlóné a „sikersorozat” szereplői közül.­­ fotó: haraszti „Hűtős” fbcitoma (7. oldal) Boldog új évet! - Hát megértük ezt is! Ugyan nem egé­szen ilyennek képzeltük egy esztendővel ezelőtt az 1995-ös évet, de itt vagyunk, túléltük ezt a 365 napot is. Bízzunk­­ benne, hogy 1996 sem lesz olyan, mint amilyennek ;■ is üt ék. Elsősorban azért, mert az ember amíg él, remél Higgyük, hogy az idén a 24 órával hosszabb szökőév jobb lesz, mint a tavalyi volt. S ha valóban, akkor boldog is. fotó: kiss J. József A mentősök reggel koccintottak A mentőállomáson az óév utolsó napjának estéjén nyu­godt volt a helyzet. A síkos, jeges út ellenére kevés eset­ben kellett kiszállniuk mentősöknek. Antal László a mentőtiszt, szolgálatvezető (képünkön) mondta ezt el a megyeszékhelyen. Egy ro­hamkocsival és két szállító­­járművel dolgoztak, össze­sen nyolcan töltötték a szil­vesztert szolgálatban: dr. Pa­lik Gyula, Czindermann Já­nos, Glász Gábor, Ulmann Ernő, Krkos József, Berecz József és Nagy József. Csak a műszak végén, a reggeli órákban koccintottak... Megszökött a malacka Csápon A Kisbér és Komárom közötti Csép község a nyugalom szi­gete. Ugyanakkor a falu szélén díszelgő Széber-panzió szil­veszterkor olyan, mint a nyüzsgő méhkas. Évek óta ez az egyik legkedveltebb szórakozóhelye az óévet búcsúztatóknak. A leleményesebb vendégek sporttal kezdték napot. A pan­zió tekecsarnokában szenve­délyesen gurítottak a sportba­rátok. Dőltek a bábuk, de nem ez a lényeg. Ahogy Széder Jó­zsef, Csép polgármestere, a panzió tulajdonosa mondta, itt érezze mindenki jól magát, mint évek óta mindig. Csepp a (vendéglátós) ten­gerben ez a hely, de már a kezdetnél is kiderült, hogy édes. Az ászári Silver zenekar frenetikusan muzsikált. Meg­találták minden vendég kíván­ságát, talán csak az volt gond, hogy a sok cigányzene mellett kevés volt a lassú szám. Pedig ilyenkor összesimul ellenség, barát egyaránt. Megható volt az éjféli Him­nusz, amelyet a csaknem más­fél száz vendég szenvedélye­sen énekelt-dúdolt. A keblek a nemzeti büszkeségtől feszül­tek. Ez volt mindig és ez ma is, ami erőt adhat egy szép jövő reményének. A szokásostól eltérően itt szerencsére éjfél után nem ro­pogtak a petárdák, „csak” a trombiták fülsiketítő zajától lehetett frászt kapni. Végül ne feledjük a nagy sztorit, a tombolahúzást. Volt nyeremény bőven, öröm, csa­lódás, ez így van rendjén. A főnyereményt a tehetséges do­rogi futballista, Altrichter Tamás és felesége, Bea vihette haza. De hogyan? A 30 kilós malac reggel 10 óra tájékán megszökött a kazánházból, ahol éjszaka „tárolták”. A szilveszteri buli „vadhajtásba” ment át,másnapja Szép kis pofija van ennek a kismalacnak, furcsi az orra..., szóval drukkoltam, menjen a tágas mező felé, ő mégis a fa­rakást választotta. Ez lett a veszte. Altrichter úr, igaz, se­gítséggel, de zsákba gyömö­szölte Ödönt. Hogy el ne fe­lejtsem, ezt a nevet adták a de­rék malacnak. Soha rosszabb szilvesztert! Tánc, zene, humor — és semmi politika, így van ez jól egy ilyen ünnepnapon. Péntek S.

Next