24 óra, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-11 / 212. szám

2 Tudományos konferencia a társadalomtudományokról észak-komárom A Selye Já­nos Egyetemen második al­kalommal rendezték meg azt a nemzetközi tudomá­nyos konferenciát, melynek célja az oktatók és a kuta­tók szakmai eredményei­nek bemutatása volt. A két­napos tanácskozásra első­sorban a humán és társada­lomtudományok területein ténykedőket várták. Közérdekű információk látássérültek számára Komárom A polgármesteri hivatalok szervezetfejleszté­se című projekt során a ko­máromi hivatalnak több alapvető elvárást kell telje­síteni. Ezek közt szerepel­nek társadalmi fenntartha­­­­tósági, környezetfenntartha­­tósági és esélyegyenlőségi feltételek, így hamarosan a város honlapján a közérde­kű információk a látássérül­tek számára is elérhetők lesznek. Ne most szereljék a radiátorokat! tatabánya A tatabányai távhőszolgáltató megkezd­te az épületek fűtési rend­szereinek ellenőrzését, lég­­telenítését és feltöltését. A szolgáltató kéri, ha a lép­csőházban a feltöltés vala­miért nem lehetséges, azt jelentsék a 310-231 vagy a 310521-es telefonon. A le­szerelt radiátorok és a la­káson belül megbontott vet­zetékek miatt keletkező ká­rokért nem vállalnak fele­lősséget. Kötelező eboltás szeptemberben Komárom A településen és a hozzá tartozó városré­szekben, így Szőnyben és Koppánymonostoron a tör­vényi kiírásnak megfelelő­en az idén is kötelező a ku­tyák veszettség elleni oltása és féregtelenítése. Az álla­tok tulajdonosai szeptem­ber 11. és október 3. között kötelesek beoltatni házőrzőj­üket. Az eboltásban a város állatorvosai adnak további felvilágosítást. MEGYEI TÜKÖR A bírók nem számológépek középértékekről Az ítélkezőknek mindig volt józan eszük s lesz is A büntetőpolitika befolyá­solhatja a büntetőjogot, de nincs olyan választói felha­talmazása senkinek, hogy rossz jogszabályokat alkot­tasson. Ez is elhangzott a megyei jogászegylet tegna­pi tanácskozásán. Palásti Péter tata A megyei bíróság elnöké­nek, dr. Kántor András Richárd­né fővédnökletével megtartott szakmai tanácskozáson két té­makört érintően hallhattak fi­gyelemre méltó információkat a résztvevők. Dr. Révész Balázs az adatvédelem és az adatbiztonság fontosságáról szólt az ügyészsé­gi, az ügyvédi és a bírói munka során, míg dr. Tóth Mihály, a pé­csi jogtudományi egyetem tan­székvezető tanára a büntetéski­szabás új törvényi szabályozásá­ról, a „három csapás” jogintéz­ményéről és az aktuális büntető­jogi kérdésekről. E rendkívül komoly témakö­rök ellenére többször is kifejezet­ten vidámmá vált a hangulat, ami leginkább a jogászprofes­­­szornak volt köszönhető. Dr. Tóth Mihály például elmesélte azt az anekdotát is, miszerint amikor Mózes visszajött a sínai hegyről, s népének tagjai megkérdezték tőle, hogy mit „intézett” a Min­denhatóval, akkor így válaszolt: Sikerült a parancsolatokat leal­kudnom tízre, de sajnos a paráz­nálkodás tilalma benne maradt. Ezt követően bírálta a jogalko­tókat az általa lex-tojásnak és lex-fehérporborítéknak titulált szabályokkal kapcsolatban, me­lyekkel szerinte lebecsülték a jogalkalmazókat. A legtöbb kri­tikát az úgynevezett középérték­elmélet kapta, ami szerinte meg­bontja a hatalmi ágak egyensú­lyát is. Ennek lényege az, hogy a Büntető törvénykönyvben meg­határozott büntetési tételek átla­gának kiszabását várnák el a bí­róktól, holott ők nem számoló­gépek. Vannak, akik szeretnék, hogy ha egy bűncselekmény ket­tőtől hat évig terjedhető elzárás­sal sújtható, akkor minimum négy év kerüljön az ítéletbe. Márpedig - mondta a professzor - az olyan előírásokat mellőzni kell, melyek a bírák kezét indo­kolatlanul megkötik. Hangsú­lyozta azt is, hogy szükség lenne az egységes ítélkezési gyakorlat­ra is országos szinten, mert sen­kinek sem függhet a sorsa attól, hogy ügyét hol, melyik bírósá­gon tárgyalják. Ugyancsak figyelemre méltó gondolata volt, amikor azt mond­ta, hogy a Büntető törvénykönyv szigorítása mögött egyesek sze­rint politikai szándék húzódik meg, de ő nem hisz ebben. Olyan választói felhatalmazása ugyan­is egyetlenegy pártnak sincs, hogy rossz jogszabályokat alkos­son. Márpedig sohasem az a fon­tos, hogy mit gondol, vagy mit szeretne a jogalkotó, hanem az, ami le van írva, mert azt kell be­tartani és betartatni. Igaz, ma több olyan paragrafus is létezik, amelyik nem egyértelmű, vi­szont a gyakorlattal rendelkező jogalkalmazók szerencsére tud­ják a dolgukat s teszik is. Előadásának végén szóba ke­rült az úgynevezett három csa­pás, mellyel az erőszakos bűn­­cselekmények számának csök­kenését szeretnék elérni, és a visszaesőnek számító bűnözők esetében szigorúbb ítéletek al­kotását. Ezzel kapcsolatban az is elhangzott, hogy ilyen törekvés más államokban is volt koráb­ban, de például a nálunk kisebb létszámú Szlovákiában sem je­lentett visszatartó erőt, ezért ők már hatályon kívül helyezték. Már csak azért is, mert a motívu­mok, az indítékok és a körülmé­nyek mindig eltérőek, ezért nem lehet egységes büntetési tétele­ket alkalmazni a jövőben sem, hiába szorgalmazza ezt néhány politikus. Előadását azzal zárta, hogy szerencsére az ítélkezők­nek mindig is volt józan esze, s ez így marad Komárom-Eszter­­gom megyében is. Dr. Tóth Mihály jogászprofesszor, dr. Kántor András Richárdné, a megyei bíróság elnöke és dr. Révész Balázs adatvédelmi szakértő az első szünetben Tisztújítás után az új elnök a régi maradt az egész napos tanácskozás egyik szünetében összeszámol­ták az írásban leadott szava­zatokat, aminek végeredmé­nyét dr. Józsa Domokos, me­­­gyénk ügyvédi kamarájának elnöke hirdette ki. Ő bejelentet­te, hogy a leadott 35 voksból 33 volt érvényes, majd felsorol­ta azt a 13 nevet, melyek vise­lőit megválasztották a Magyar Jogász Egylet Megyei Szerveze­te vezetőségi tagjainak. Ezt kö­vetően a bizalmat kapottak önmaguk közül megválasztot­ták a tisztségviselőket Az el­nöki pozíciót a későbbiekben is dr. Bicskey István tölti be, míg a titkári feladatokat dr. Bene Magdolna fogja ellátni Három elnökhelyettest is vá­lasztottak. A bírók közül dr. Vilimszky Annát, az ügyészek részéről dr. Fényesi Annát, az ügyvédek „csapatából” pedig dr. Etter Ödönt. Katonai bűncselekmény merült fel dr. Katala József altábor­nagy, országos rendőrfőkapi­tány pénteken feljelentést tett katonai bűncselekmények gyanúja miatt a Budapesti Katonai Ügyészségen. Az Or­szágos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a baleset előzményeinek feltárására el­rendelt fegyelmi vizsgálat alapján nem zárható ki a fe­gyelmin kívül büntetőjogi fele­lősség is. A rendőrség hatáskörébe tar­tozó fegyelmi vizsgálat és eljá­rás még tart A katonai bűncselekmények közé tartozik a kibúvás a szol­gálat alól, a szolgálat megta­gadása, a kötelességszegés szolgálatban és a jelentési kö­telezettség megszegése is. 24 ÓRA - 2010. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT Meggyes Tamás nyílt levélben cáfolta a megye székhelyváltását Esztergom polgármestere nyílt levelében rémhírnek nevezte azt, hogy Esztergom szándéka lenne elvenni Ta­tabányától a megyeszékhelyi rangot. Nyílt levelében Meggyes Tamás többek kö­zött azt írta: „Esztergom nem akarja, mi, esztergomiak nem akarjuk elvenni Tatabá­nyától a megyeszékhelyi rangot, mert Esztergom nem megyeszékhellyé, hanem megyei jogú várossá szeret­ne válni.” A fideszes városvezető hozzátette: „A megyei jogú városok olyan települések, amelyek egyáltalán nem vesznek el semmit a megye­­székhelyektől. Ma 23 megyei jogú város van Magyarorszá­gon. Öt olyan megye van az országban, ahol a megye­­székhely és a megyei jogú város békésen megférnek egymás mellett. Sopron nem fenyegeti Győrt, Hódmezővá­sárhely nem bántja Szege­det. Nagykanizsa nem vesz el semmit Zalaegerszegtől, Dunaújváros nem veszi át Székesfehérvár szerepét, és Érd sem pályázik Budapest babérjaira.” Az esztergomi polgármes­ter azt is közli, hogy az a célja, hogy városa még erő­sebb partnerséget kössön Tatabányával­­ a megye ér­dekében. Szerinte, „ha Esz­tergom megyei jogú várossá válik, Tatabányával együtt még hatékonyabban tudja képviselni a megyében élők érdekeit.” Ezért kéri arra a tatabá­nyaiakat, hogy támogassák Esztergom megyei jogú vá­rossá válását. ■ Hírek percről percre www.kemin­a.hu Feljelentést tett a főkapitány a motoros rendőr ügyében felelősség Dr. Magyar György: A balesetes jármű alkalmatlan volt a közlekedésre Műszakilag nem volt alkal­mas a közlekedésre Telegdi Zsolt rendőrmotor­ja. Családjának ügyvédje szerint ezért a rendőrség a felelős. Hatala József főka­pitány feljelentést tett az ügyben. Felmerült, hogy Telegdi állapotos feleségét arra kérték, ismerje el fér­je felelősségét. Mudri Anna tata „közlekedésre alkalmatlan” - áll többek között abban a mű­szaki szakértői véleményben, amely Telegdi Zsolt motorjáról készült - mondta el dr. Magyar György, a tragikusan elhunyt motoros rendőr családjának ügyvédje. A jogi képviselőtől megtudtuk: komoly műszaki, karbantartási hiányosságokat tárt fel a vizsgálat, a motor gumi­jai rendkívül kopottak voltak. - A jármű karbantartásáért a munkahely, jelen esetben a rendőrség felel. Ezért felmerül a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűn­tettének lehetősége is. Ennek a büntetési tétele minősített eset­ben, például, ha halált okoz, egy­től öt évig terjedő szabadság­­vesztés - tudtuk meg Magyar Györgytől. A szakértő megállapította azt is, hogy Telegdi Zsolt nem lép­te túl a megengedett sebesség­határt a végzetes balesetkor. Igaz, a tragédia előtt zivatar tört ki, az úttesten több helyen is megállt a víz.­­ A szakértői vizsgálat alap­ján felmerül, hogy Zsolt bukósi­sakja és védőruhája sem volt megfelelő állapotban. Elképzel­hető, hogy mindegyiket túlhord­­ták. A család nevében mi is ké­rünk igazságügyi szakértői vizs­gálatot. Az ügyvéd kitért arra is, ha el­indulna egy olyan eljárás, amely a gondatlan veszélyeztetést meg­állapítaná, akkor a család polgári kártérítési igénnyel is felléphetne akár külön eljárásban, akár pe­ren kívül egyezség keretében.­­ Erről azonban egyelőre még korai lenne beszélni, hiszen je­lenleg még több vizsgálat is fo­lyamatban van az ügyben. Kato­nai bűncselekmény gyanúja mi­att indíthat majd nyomozást az ügyészség, miután Hatala József főkapitány feljelentést tett. Nem fejeződött be sem a fegyelmi, sem a közigazgatási vizsgálat - mondta Magyar György. Arra a kérdésre, hogy igaz-e, hogy a rendőrség Telegdi Zsolt halála után berendelte a kilence­dik hónapban lévő feleségét, az ügyvéd úgy felelt, jelen volt, ami­kor a család ezt nyilatkozta.­­ A kijelentés valóságtartal­máért nem vállalhatok felelőssé­get Egy viszont biztos, Zsolt hoz­zátartozói nyilvánosan kijelen­tették, hogy a gyász perceiben a munkahelyi kölcsön sorsáról faggatták az asszonyt, és állítá­suk szerint alá akarták íratni ve­le, hogy férje a megengedettnél gyorsabban hajtott. A gyorshaj­tást viszont azóta a szakértői vé­lemény, mint már említettem, cáfolta. Az újabb sajtóinformációk kapcsán természetesen megke­restük dr. Gorgosilits Fábián me­gyei rendőrfőkapitányt is. Ő azonban csak a későbbiekben kívánja kommentálni értesülé­seinket. Előzmények és további részle­tek a KEMMA.hu weboldalon.

Next