24 óra, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-15 / 164. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP Világháborús emlékeket kérnek SÁRISÁN A II. világháború befe­jezésének 70. évfordulója al­kalmából kiállítást szerveznek a településen. Ehhez a szerve­zők segítséget kérnek. Doku­mentumokat, tárgyi emléke­ket, családi történeteket vár­nak a polgármesteri hivatal, il­letve Csicsmann János isko­laigazgató figyelmébe ajánlá­sával. A repülő és a katona szemével KOMA­­ i A dicsőséges óce­ánrepülés 84. évfordulójára emlékeznek a városban. Sza­bó Sándor nyugalmazott hon­véd ezredes Endresz György a repülő és a katona szemé­vel címmel előadást tart csü­törtökön 17 órától a Jókai Mór Városi Könyvtárban. Az előadás után megkoszorúz­zák az Óceánrepülés emlék­kövét is. Festészet és zene * NASZÁLY Tánc címmel Kollár Mónika és Kollár József ad négykezes zongorakoncertet Brahms Magyar táncok és Dvorak Szláv táncok című da­rabjaiból szombaton 18 órá­tól a művelődési házban. A koncert előtt nyitják meg Bal­tér József festőművész kiál­lítását a kisteremben. Az al­kotások aznap és vasárnap 9-12 óra között tekinthe­tők meg. Tárlat a művésztelepen LÁBATLAN A X. Lábatlani Mű­vésztelep részvevőinek együtt töltött napjai során készült al­kotásaiból nyit meg tárlatot - szakmai zsűrizés után - pén­teken 17 órakor a Gerenday Közösségi Házban A. Bak Pé­ter festőművész, a művész­telep vezetője. A kiállítás au­gusztus 15-ig várja az érdek­lődőket hétköznap 9-16 .óra között. Akik szeretik a falujukat MOCSA Az idén is meghirdet­ték az I Love Mocsa pályáza­tot, amelyre minden korosz­tályból várják a pályamun­kákat július végéig. A jelent­kezők tetszőleges formában és műfajban mutathatják meg, hogy ők miért szeretik Mocsát: rajzolhatnak, fest­hetnek, fotózhatnak, kisfil­­met forgathatnak, zenét sze­rezhetnek vagy épp szob­­rászkodhatnak is. A bulival, kiállítással, vetítéssel egy­bekötött eredményhirdetés augusztus elsején lesz a Pe­tőfi művelődési házban, aho­va a pályamunkákat is vár­ják, és mindazokat, akik szeretnék tudni, mennyi mindent lehet szeretni a te­lepülésen. Ötezer méteres magasságok fölött másznak A csúcsra törnek A volt esztergomi diák és tár­sa nagy fába vágták a fejszéjü­ket. A 8000 méter fölötti K2-es csúcs támadására készülnek. Szűr Annamária annamaria.szur@mediaworks.hu HIMALÁJA Jól halad a Suhajda Szi­lárd-Varga* Csaba hegymászó duó a Himalájában. A volt esz­tergomi főiskolás, Szilárd és má­szótársa nagy fába vágta a fej­széjét, hiszen oxigénpalack nél­kül szeretnék megmászni a K2 8611 méter magas csúcsát. Ez ed­dig egyetlen magyarnak sem si­került. Szilárdék június közepén hagyták el Magyarországot, hogy Iszlámábád, Skardu és As­­kole érintésével minél jobban megközelítsék az 5000 méter ma­gasan fekvő alaptábort, majd bő egy hete remek időjárási viszo­nyok között az első tábort is (6000 méteren). Innen, kisebb pihenők és akklimatizáció után a kettes tábort is bevették (6760 méteren). A friss hírek szerint Csaba és Szilárd mászása a második tábo­rig nehezebb mászás árán, ráadá­sul havazott is. Az alaptáborba visszatérve az új cél a hármas tá­bor, 7350 méteres magasságban. A hegymászók bizakodóak. A csúcsot július végén, augusz­tus elején szeretnék elérni a délke­leti gerincen, az úgynevezett Ab­­ruzzi-sarkantyún haladva. A K2 (más néven Godwin Austen, Dap­­sang vagy Csogori) a Föld máso­dik legmagasabb hegycsúcsa a Hi­malája egyik hegységében, a Ka­­rakorumban található, az Indiá­hoz tartozó Kasmír, valamint a Kínához tartozó Tibet határán. Szűz Varga Csaba és Suhajda Szilárd az alaptáborban, mögöttük a félelmetesnek tűnő hatalmas hegycsúcs, a „fiúk” a K2 támadásására készülnek Fésűs mocsárciprust ültettek Óvárosban a hagyományőrzők Az ovisok fákat fogadtak örökbe TATABÁNYA Az OMBKE Tatabá­nyai Helyi Szervezete, a Tata­bányai Bányász Hagyományo­kért Alapítvány és a Szabadtéri Bányászati Múzeum Alapítvány kezdeményezésére a felújított Május 1. park közelében három fésűs mocsárciprus (Taxodium distichum) facsemetét ültettek a Vértes Agorája közreműködésé­vel. A keddi akción mindegyik szervezet vezető képviselői tet­ték helyükre azokat a fákat, amelyek az Európa harmadko­ri barnaszéntelepeinek az akko­ri mocsárciprus-erdők voltak a hírmondói: a több millió éves nö­vényeknek nagy szerepük volt a későbbi szénmezők kialakulá­sabányai Bányász Hagyományo­kért Alapítvány nevében Csiszár István elnök, a másodikat a Sza­badtéri Bányászati Múzeum Ala­pítvány elnöke, Balogh Csaba, a harmadikat pedig az OMBKE Ta­tabányai Helyi Szervezete nevé­ben Bársony László elnök ültette el kollégáival és fogadta örökbe. A tervek szerint a három szerve­zet a bányásznapra közösen em­léktáblát állít fel a ritka fáknál. A Május 1. parkban korábban elültetett fák közül tizenkettőt az óvárosi Benedek Elek és a Mó­ra Ferenc Óvoda lakói fogadták örökbe: a kezdeményezést sza­lagok örökítik meg a szabadtéri színpad és a szökőkút közelében lévő fasornál, V. T. sában. Az első facsemetét a Ta- A bányász hagyományokat őrző civil szervezetek is „ültettek” 2015. JÚLIUS 15., SZERDA Figyelnek a jövőt nevelő családokra LÁBATLAN Duna-parti városunk polgármestere, Dinnyés István is átvehette a település képvi­seletében a Népesedés Világ­napja alkalmából a fővárosi MOM Kulturális Központ ku­polatermében rendezett ün­nepségen a Családbarát Önkor­mányzat. Az erről szóló okleve­let Székely Hajnalka, a Nagy­­családosok Országos Egyesü­lete (NOE) elnöke adta át. Az eseményen megjelenteket Fű­rész Tünde, család és népese­déspolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntötte. A NOÉ ebben az évben lábat­lani mellett a tatai, az alsómo­­csoládi, a főváros XVI. kerüle­tében ténykedő, a dévaványai, a mosonmagyaróvári, a szolno­ki és a veszprémi önkormány­zatot díjazta. A jelzett települé­seken a helyhatóság intézkedé­seivel, támogatásaival segítik a családokat, a gyermekneve­lés hétköznapjait. Van városi program a termőföld, a gaz­dálkodás helyi nép­szerűsítésére is A lábatlaniak az indoklás szerint azért érdemelték ki az elismerést, mert az önkor­mányzat aktívan közreműkö­dött bérlakások, illetve családi élet elindításához fontos, úgy­nevezett fecskelakások építé­sében. Hetente egyszer helyi termelői piac működik a Ge­­renday-kertben, programot dolgoztak ki a termőföld és a gazdálkodás népszerűsítésére. A városban új játszóterek vár­ják a gyerekeket és szüleiket, már hagyományosak a változa­tos gyermeknapi programok, családbarát módon működnek az intézmények, sokat korsze­rűsödtek az óvodák. A Bursa Hungarica ösztöndíj-rendszer­ben huszonhat felsőoktatás ke­retében tanuló lábatlani diák kap ösztöndíjat. Az ünnepségen ott voltak a városi nagycsaládosok egyesü­letének vezetői is. Szerintük az önkormányzat értékeli a gyere­keket nevelő családokat, érde­mi lépéseket is kész megtenni értük a város behatárolt adott­ságai, mérten, illetve lehetőségeihez F. K. Remekeltek a magyar fiatalok Strasbourgban az Európai Kőfaragó Fesztiválon A Katedrális őrszemét sokan kifigyelték TATABÁNYA A franciaországi Strasbourgban rendezett idei Európai Kőfaragó Fesztiválon tizenöt ország szakmai képvi­selete volt jelen. Hazánk színeiben az esemény keretében rendezett ifjú kőfa­ragók százharminc tagú me­zőnyének versenyén a gödi pi­arista iskola két frissen végzett szakmunkása, Kovács Ádám és Bozóki András, illetve a Re­neszánsz Zrt. négy fiatal kőfa­­ragó-kőszobrásza Benkő And­rás, Guth Bence, Sárga György és Kassányi Tamás vett részt. A fiatalokat a fesztiválra el­kísérte a tatabányai székhe­lyű Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartes­tülete jegyzője, Csapucha Ta­más is. Az utazást a gödi isko­la kisbuszával tudta megoldani a csoport. A strasbourgi, ezer­éves katedrális tőszomszédsá­gában rendezett verseny már a kora reggeli órákban elkezdő­dött. A feladat, Románkori épí­tőmesterek üzenete és rajnai misztérium címszóval, legfel­jebb egy 20x30x30 centiméte­res kőből faragott alkotás elké­szítése volt legfeljebb tizenhat óra alatt. Az első két helyet kanadai fi­atalok szerezték meg, a dobo­gó harmadik fokára egy fran­cia srác állhatott fel. Az ünne­pélyes eredményhirdetést kö­vetően kezdődött az alkotások elárverezése. A bevételt a há­zigazdák a fesztivál rendezési költségeire fordították. A zsű­ri által legjobbnak ítélt alkotás 1100 euróért kelt el. Benkő András munkája - A katedrális őrszeme -1600 eu­róért talált gazdára. A remek­be szabott darab egyik külön­legessége az alkotásba megál­modott és kivitelezett, forgat­ható karika volt. A többi ifjú szakembernek sincs oka a szé­gyenkezésre, alkotásaik jóval az árverési átlagár feletti ös­­­szegben találtak gazdára, ös­­­szesen 3530 euróért keltek el. Jövőre Salzburg ad otthont az Európai Kőfaragó­nak, remélhetőleg. Fesztivál­F. K. Román kori építőmesterek üzenete és rajnai misztérium volt a feladat

Next