24 óra, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-23 / 46. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HÁROM PERCBEN Filozofikus művész Kammerlohr- Kováts László TATABÁNYA König Frigyes grafikus legújabb munká­iból nyílik kiállítás a Kor­társ Galériában pénteken 17 órakor. Kammerlohr-Kováts László művészeti vezető egy különleges alkotót mutat be. - Thálész címmel nyílik a ki­állítás. Ennek mi az üzenete?­­ König Frigyes, a Munká­­csy-díjas festőművész, egye­temi docens sokoldalú mű­vész, ábrázoló geometria, művészeti rajz, képzőművé­szeti anatómia tették ismert­té nevét az egyetemi hall­gatói, de olvasói körében is. Alapműnek számít a Kompo­zíció vagy a Térábrázolás cí­mű munkája. Emellett sokol­dalú a képzőművészeti mun­kássága is: most éppen a fi­lozófiai témájú alkotásokkal jelentkezik. Ezek színvilága, egy-egy motívum ismételt feldolgozása egyfajta elmé­lyült kísérlet a térábrázolás, a térgörbék világában.­­ Filozofikus vállalkozás? - König Frigyes valódi rene­szánsz ember: tanulmányo­kat készít az emberi testről, az alakokról, a térbeli for­mákról. A szélesebb közön­ség a Kárpát-medence vára­it feldolgozó kötete révén is­merték meg. Talán az volt az egyik legnagyobb vállal­kozása e téren. Másfél évti­zeden át két kézirat-kötetbe készült, több mint 4000 raj­za, 1560 erődítményről és várról látható szép díszes kötésben. A mostani, job­bára figurális alkotásai egy teljesen más művészeti vilá­got tárnak elénk. Az alkotá­sokat maga König Frigyes elemzi majd.­­ A jazz bűvöletében? - A képzőművész nagy jazz­rajongó, a megnyitóra a régi barátot, Grencsó István sza­xofonost sikerült meghív­nunk. V. T. A súriak lombkoronasétányt is létrehoztak Virágosabbá tennék városaikat, falvaikat A virágos versenyeken nem az illatozó növények száma, színe, szépsége a lényeg, ha­nem összhatásuk és illesz­kedésük a település egészé­hez. Egyebek mellett ez is kiderült a Virágos Magyaror­szágért Mozgalom tanács­kozásán, amit megyénkben rendeztek meg. Palásti Péter peter.palasti@mediaworks.hu SÚR h­azánk legszebb fekvé­sű települése volt a helyszín, mely vastagon behavazott dombjaival, lankáival szer­dán, a késő délutáni órákban is lenyűgöző látványt nyújtott. Különösen a Szőlőhegy legma­gasabb pontjáról, a falu felé te­kintve. A templomok tornyain kívül a Békesség szigete elne­vezésű impozáns épület emel­kedett ki a takaros házak kö­zül. Ez az Őskeresztény Apos­toli Egyház oktatási központ­ja, s itt köszöntötte a közelebb­ről és távolabbról érkezőket el­sőként ifj. Sógorka Miklós pol­gármester. A nyitóelőadást Csemer Atti­la, a Corvinus Egyetem Tájépí­tészeti Karának dékánja, a Vi­rágos Magyarországért Moz­galom országos elnöke tartot­ta. Szólt a kezdetek kezdeté­ről, az 1990-es indulásról, s a négy évvel később meghirde­tett első versenyről is. Elmond­ta, hogy akkor többnyire azok a települések neveztek be, me­lyeknél jelentős az idegenfor­galom. Később a zsűri bírálati szem­pontjait ismertette. Eszerint a virágok összhatásán kívül fi­gyelembe veszik a zöldfelüle­tek minőségét, a környezet­­védelmet, illetve a környezeti nevelést, a különböző közössé­gek részvételét a parkok létre­hozásában, a turisztikai vonz­erőt, továbbá az önkormány­zatok felkészültségét, részvé­telüket a verseny segítésében. Spanyárné Halász Szilvia, a közép-dunántúli régió vezető­je először arról beszélt, hogy az idei megmérettetésen is maximális objektivitásra fog­nak törekedni a bírálók, akik között szakképzett kertészek és településüzemeltetéssel foglalkozó mérnökök egyaránt lesznek. A későbbiekben az el­múlt év eredményeit ismertet­te, tételesen felsorolta azt is, hogy a nyertesek milyen elis­merésekben részesültek. Az egyik legfigyelemremél­tóbb tájékoztatást Máramaro­­si Sándor, Tatabánya főkerté­sze adta. Szólt arról, hogy ők nem csak a virágágyások, ha­nem a közterületek komplex felújítására törekednek. Rá­adásul úgy, hogy a parkfenn­tartás a későbbiekben a lehető leghatékonyabb és mégis olcsó legyen. A régi parkok helyén kialakított újakra viszont nem sajnálták a pénzt, s ennek kö­szönhetően valóban gyönyörű lett mindegyik. Különösen az, ahol régen a bányásznapi ün­nepségeket tartották. Méretében és funkciójában egészen más a súriak egy­re népszerűbb zöldövezete, ami attól lett különleges, hogy lombkoronasétányt is létrehoz­tak a fák ágai között. A nagy hó miatt oda nem látogattak ki, de így is világos jókedvvel mentek haza a konferencia résztvevői. Csemer Attila (balra), Spanyárné Halász Szilvia és ifj. Sógorka Miklós a tanácskozás előtt Fotó: Mázán Tibor A velencei virágalakú kilátótól a Turul-emlékműig A program második részé­ben a jelenlévő polgármeste­rek és főkertészek cserélték ki tapasztalataikat, s osztották meg ötleteiket egymással, de leginkább büszkén mutogat­ták diáikat. Ezek egyértelmű­en bizonyították, hogy valóban sokat tettek településeik szeb­bé tételéért. Elsőként Koszti András, Velence polgármeste­re ismertette, hogy mivel érde­melték ki tavaly az Arany Ró­zsa-díjat. Például azzal, hogy náluk az összes korosztály tag­jai részt vesznek a munkában, s így volt ez a „Babák rózsa­kertje" létrehozásakor is. En­nek lényege, hogy minden új­szülött számára vesz az önkor­mányzat egy rózsatövet, amit szüleik ültetnek el, de egy táb­lán feltüntetik a kicsik nevét is. Végül megmutatta legújabb büszkeségük, a virágalakú ki­látótorony fotóját, amit márci­us 20-án adnak át hivatalosan. Onnan valóban csodálatos pa­noráma tárul mindenki szeme elé. Hasonlóként a Turul-em­lékmű lábazatától, ahonnan a jóval nagyobb Tatabánya csak­nem teljes egészében belát­ható. Azt viszont a város főker­tészétől, Máramarosi Sándor­tól tudhatták meg a konferen­cia résztvevői, hogy miként újí­tották meg a megyeszékhely parkjait. 2018. FEBRUÁR 23., PÉNTEK Bugyács sarkított formában ábrázolja az embereket ESZTERGOM Megnyitották Bu­gyács Sándor tollrajzaiból és festményeiből összeállított ki­állítást az esztergomi Tár-Lak Szalonban. Az alkotásokat dr. Bárdos István ajánlotta az érdeklő­dők figyelmébe. A művelő­déstörténész ismertette a mű­vész életét és munkásságát. A párkányi grafikus 1976-1981 között a zebegényi szabadis­kolát, 1999-2005 között a sző­­gyéni alkotótábort látogatta. Elhangzott: az alkotó az 1980-as évektől kezdve auto­didakta módon fejleszti kép­zőművészeti tudását, amely­nek hatása a képek összeha­sonlításakor is észrevehető. Képein jellemzően mesesze­rű, szürrealisztikus álomvi­lágot jelenít meg, amelyben az embereket sarkított for­mában ábrázolja. Alkotásai­ban visszatérő motívumként gyakran jelennek meg újra a katonák és a királyok, vala­mint a meseszerű valóság al­kotóelemei is. Bugyács Sándor is szót kért. Kiemelte, hogy a toll­­rajzaiban megjelenő kosztü­mös figurákkal a kortalansá­­got igyekszik kifejezni. A '90- es évek elején absztrakt gra­fikákkal is foglalkozott, ame­lyeknek a mondanivalója a sarkításokban van elrejtve. Az alkotó a megnyitón is­mertette azt is, hogy képei el­készítésekor teljesen eggyé válik a sajátos, zárt világával, így alkotásaiban megjelennek a gondolatai is. W. P. Bugyács Sándor Fotó: W. P. Megbecsülik azokat a cégeket, amelyek nagymértékben hozzájárulnak Komárom fejlődéséhez Köszönetet mondtak az adóforintokért KOMÁROM Minden év február­jában köszönetet mond a ko­máromi városvezetés a helyi cégek vezetőinek és képvise­lőinek, hogy iparűzési adó­jukkal támogatták a telepü­lést. A csütörtöki rendezvény elején dr. Molnár Attila pol­gármester köszöntötte a je­lenlévőket köztük Czunyiné dr. Bertalan Juditot, a térség országgyűlési képviselőjét, dr. Koncz Csabát kormány­­megbízottat, Molnárné dr. Ta­­ár Izabellát a Komáromi Járá­si Hivatal vezetőjét és Stuben­­dek Lászlót Észak-Komárom polgármesterét, valamint a vállalatok képviselőit. - Fontosnak tartjuk, hogy megbecsüljük azokat a vál­lalkozásainkat, amelyek leg­nagyobb mértékben járulnak hozzá Komárom fejlődéséhez és napi működéséhez, vala­mint munkát biztosítanak a városban és környékén élők­nek - mondta köszöntőjében dr. Molnár Attila. A polgármes­ter szólt a városban megvalósu­ló fejlesztésekről, illetve azok­ról a pályázatokról is, amelyek elbírálása folyamatban van. Dr. Koncz Csaba elmondta, hogy a Komáromi Járási Hiva­tal megerősítése megvalósult az elmúlt időszakban.­­ Érde­mes felkeresni a hivatalt, főleg a foglalkoztatási részleget, hi­szen tudjuk, hogy néhány éve munkanélküliséggel, most pe­dig már munkaerő­hiánnyal küzd a térség. A foglalkozta­tási osztály segítségére lehet a cégeknek, hogy megtalálják a szükséges munkavállalókat - emelte ki a kormánymegbízott. Czunyiné dr. Bertalan Ju­dit elmondta, hogy az új Du­­na-híd megépítésével egyide­jűleg a térség úthálózatát is fejleszteni szeretnék. Az eseményen rövid műsor­ral közreműködtek az Egressy művészeti iskola tanárai, Pay­er Hajnalka, Bellus Dorottya és Szabó­ László Anikó. N. T. A rendezvény keretében egy robotot is bemutattak a vendégeknek Robottechnika Az önkormányzat lehetősé­get biztosított a Komárom­ban működő B&O Engineering Kft.-nek, hogy a rendezvény ke­retében bemutatkozzon a je­lenlévő cégek vezetőinek. A vállalkozás alapvetően ipari au­tomatizálással és robotikával foglalkozik, amely egy auto­nóm robotot is bemutatott a je­lenlévőknek. A gép elsősorban logisztikai célokra használha­tó, amely önállóan mozog, kü­lönbséget tud tenni a tárgyak között és akár egy ember mun­káját is tudja helyettesíteni.

Next