24 óra, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)
2018-11-08 / 259. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP Délután lesz a tanítás Rendkívüli tanítási rendet vezettek be a Bottyán János Szakgimnáziumban, ahol a szakembereknek az őszi szünet végére sem sikerült a fűtési rendszert üzembe helyezniük. A döntés értelmében november 5-től a tanórákat délutánonként tartják meg a Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola épületében a bottyános diákoknak. Elnevezték az utcákat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénye alapján minden belterületi és olyan külterületi közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz vezet, ahol épület található. Ennek szellemében az önkormányzat már korábban döntött bel- és külterületi utcák elnevezéséről, azonban az elmúlt időszakban érkezett több igény is az önkormányzathoz, amelyeket a városvezetés felülvizsgált. Nevet kapott egyebek közt a koppánymonostori városrészen található Déryné utca, amely korábban a Földhivatali Ingatlan-Nyilvántartásban nem volt rögzítve, a Puskaporosi út melletti területen található útszakasz pedig a Lőpor dűlő nevet kapta. Adományokat gyűjtenek Novemberben minden csütörtökön nyílt napot szervez a Piliscsévi Kisboldogasszony Karitász Csoport, amelyeken tartós élelmiszereket, játékokat, könyveket és ruhákat gyűjtenek a rászorulóknak. Kérnek mindenkit, hogy lehetősége szerint támogassa az akciót. A felajánlásokat a Karitász decemberi vásárain kívánják értékesíteni. 2018. NOVEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Újabb gigaberuházás érkezik az ipari parkba Csaknem kétszáz új munkahely jön létre Újabb gigaberuházás érkezik a Tatabánya-Környe ipari parkba, jelentette be szerdán Szíjjártó Péter Budapesten. A külgazdasági és külügyminiszter a Külügyminisztérium épületében rendezett sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a világgazdaságban és a világkereskedelemben zajló változások hatásai már kézzel foghatóak, gyakorlatilag a nemzetközi gazdasági hírek semmi másról nem szólnak, mint a világgazdaság technikai megújulásáról. Nagy Tamás tamas2.nagy@mediaworks.hu BUDAPEST/KÖRNYE - Ezek a változások új és újabb kihívások elé állítják a világgazdaság valamennyi szereplőjét, köztük hazánkat is. Magyarországnak sok hasonló beruházást kell az erős nemzetközi versenyben elnyernie, hogy az autóipar új korszakában is sikeres lehessen - fogalmazott Szíjjártó Péter. A miniszter szerint a belföldi keresletet is kielégítheti majd az új üzem, hiszen az Audi már megkezdte az elektromos motorok sorozatgyártását hazánkban, és a BMW is árammal hajtott autók előállítására készül Debrecenben. A magyar ipari termelés 28,8 százalékát adja az ágazat, termelési értéke tavaly meghaladta a 8100 milliárd forintot, amelynek 91,7 százaléka külföldön talál vevőre. A magyar autóipari teljesítmény idén felülmúlhatja a tavalyi termelési rekordot - emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter. Bencsik János, a tatabányai térség országgyűlési képviselője, stratégiai áttörésnek nevezte a beruházást a Tatabánya-Környe ipari park történetében. Az itt működő cégek sikerében a jól képzett magyar munkaerőnek is része van, a beruházók pedig hozzájárulnak a térség fejlődéséhez - hangsúlyozta Bencsik János. Jongwoo Kim, a Doosan Group európai elnöke kiemelte, hogy az évi 50 ezer tonna gyártókapacitású üzem építése még idén elkezdődik, és várhatóan 2019 második felében ér véget. Czunyiné dr. Bertalan Judit a komáromi, a kisbéri és az oroszlányi térség országgyűlési képviselője a sajtótájékoztató után elmondta, hogy a mostani beruházás nemcsak a megyeszékhely, hanem a térség sikere is egyben. Az eseményen jelen volt Schmidt Csaba, Tatabánya és Beke László, Körrtye polgármestere is, akik üdvözölték az újabb beruházást. A csaknem kétszáz munkavállalót foglalkoztató új üzem Európában egyedüliként elektromos autók akkumulátoraihoz gyárt majd rézfóliát. Czunyiné dr. Bertalan Judit, Schmidt Csaba, Bencsik János és Szíjjártó Péter a koreai üzletemberekkel beszélget Fotó: Nagy Tamás Nélkülözhetetlen alkatrészek Az 1896-ban alapított Doosan 2017-ben 17 milliárd dollár árbevételt ért el. A cég évente 2,2 millió jármű számára állítja elő a nélkülözhetetlen alkatrészt, amelyből várhatóan majd Kínába és az Egyesült Államokba is szállít. A távol-keleti államokba irányuló kivitel a tavalyi 500 millió dollárt követően már az idei első 8 hónapban meghaladta a 310 millió dollárt, a kereskedelmi forgalom pedig 54 százalékkal bővült tavalyhoz képest. A mostani beruházástól a cég piaci részesedésének bővülését várja. A vállalat előrejelzése szerint a rézfólia iránti 75 ezer tonnás éves kereslet az elektromos autózás fellendülésének köszönhetően 2025-re 955 ezer tonnára nőhet, a bővülés üteme tehát jelentős. Kulturáltabb és élhetőbb településkép jön létre KOMÁROM Csaknem 230 millió forint európai uniós támogatást nyert a város a Jókai Mór Gimnázium energetikai korszerűsítésére. A pályázat lehetőséget biztosít egyebek közt az intézmény épületének hőszigetelésére, a fűtési rendszerének korszerűsítésére, a korábban megkezdett nyílászárók cseréjének folytatására, valamint megújuló energia hasznosítására napelemes rendszer kiépítésével. A felújítás elsődleges célja, hogy a gimnázium épületében a mai kor technológiájának segítségével minimalizálják az energiafogyasztást és a széndioxid-kibocsátást. Az épület elavult fűtésrendszerének cseréje a gázfogyasztást jelentősen csökkenti, az energetikai hatékonyság fokozása pedig hozzájárul az energiaellátás biztonságának növeléséhez. A korszerűsítésnek köszönhetően egy kulturáltabb és élhetőbb településkép jön létre, valamint a lakosság is megismerkedhet a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségeivel. N. T. Virtuális erőműben látják a jövőt MEGYEI INFORMÁCIÓ Saját virtuális erőművi portfolió létrehozásába kezdett a Veolia Energia Magyarország Zrt. Fernezelyi Ferenc, a részvénytársaság kereskedelmi igazgatója tájékoztatása szerint egy rendkívül gyorsan bővülő piaci szegmensbe kíván belépni a Veolia Energia. A virtuális erőművek létrehozása és működtetése a magyarországi energetika leginnovatívabb területének mutatkozik. A társaság több mint 25 éves szakmai tapasztalattal a magyar energetikai piac meghatározó szereplője. Önkormányzati és közületi szerződésállományának meghatározó része - például a pécsi, dorogi, esztergomi vagy tatai lakossági és intézményi távhőszolgáltatás - a 2020-as évekre nyúlik előre. F. K. Örömmel nyugtázhatták, hogy tizenévesek is jelen voltak, kiegészítve a tankönyvi tudásukat Az újraegyesítésre fókuszált a konferencia OMA „Komárom Visszatért!” címmel a héten eseménysorozatot, november 7-én pedig ennek részeként emlékkonferenciát szervezett az Endresz Csoport és a Komáromi Klapka György Múzeum közösen. Az Arany 17 Rendezvényközpontban megtartott konferencia része volt annak a sorozatnak, mely Komárom visszacsatolásának 80. évfordulója alkalmából állít emléket ebben az időszakban. „Csak a múltat ismerve épülhet a jövő” jelmondat ösztönözte a szervező Endresz csoportot, hogy ilyen módon is emlékeztesse a komáromiakat az 1938-ban íródott történelemre. A jelenlévőket Számadó Emese múzeumigazgató, majd Túri Bálint alpolgármester is köszöntötte. Arlett Tamás egyesületi vezető úgy fogalmazott: a konferencia egy kevésbé ismert időszakot boncolgatott, azt a hét esztendőt 1938 és 1945 között, amikor a trianoni békediktátum által kettéválasztott város ismét újraegyesült, és egy közigazgatás alatt működhetett. Az akkori körülményeket úgy igyekeztek megvilágítani, hogy országos és európai történésekre is kitértek a kerek évfordulót emlékezetessé téve. A konferencia előadói mind szakavatott, a korszak nagy ismerői voltak: így például Romsics Ignác akadémikus, Popély Gyula akadémiai doktor, valamint Szarka László és Simon Attila egyetemi docensek. A második világháború előtti korszakról valamennyien másfajta szemlélettel emlékeztek meg. A szervezők és az előadók is örömmel nyugtázhatták, hogy az ismeretterjesztés okán elindított konferencián tizenévesek is jelen voltak, kiegészítve a tankönyvekből nyert tudásukat. Az esemény könyvbemutatókkal és filmvetítéssel zárult. H. D. JHP* 1 ■ ■ Romsics Ignác akadémikus is előadást tartott Fotó: Hajnal D. Programok A konferencia napján mutatták be Koltay Gábor: Komárom 750 című filmjét, majd ma iskolai vetélkedővel folytatódik az emlékezés. Észak- és dél-komáromi középiskolások mérik össze tudásukat a Komárom 1938-45. című várostörténeti vetélkedőben. A diákok egy helyi kiadványból készülhettek fel, tudásukat a zsűriben Miszlai Zsolt, móri muzeológus, Rabi Lenke, korábbi könyvtárigazgató és Számadó Emese, múzeumigazgató értékelik.