24 óra, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-08 / 259. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP Délután lesz a tanítás Rendkívüli ta­nítási rendet vezettek be a Bottyán János Szakgimná­ziumban, ahol a szakembe­reknek az őszi szünet végé­re sem sikerült a fűtési rend­szert üzembe helyezniük. A döntés értelmében novem­ber 5-től a tanórákat délutá­nonként tartják meg a Balas­sa Bálint Gazdasági Szakkö­zépiskola és Szakiskola épü­letében a bottyános diákok­nak. Elnevezték az utcákat Magyarország he­lyi önkormányzatairól szóló törvénye alapján minden bel­területi és olyan külterüle­ti közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz ve­zet, ahol épület található. En­nek szellemében az önkor­mányzat már korábban dön­tött bel- és külterületi utcák elnevezéséről, azonban az elmúlt időszakban érkezett több igény is az önkormány­zathoz, amelyeket a város­­vezetés felülvizsgált. Nevet kapott egyebek közt a kop­­pánymonostori városrészen található Déryné utca, amely korábban a Földhivatali In­gatlan-Nyilvántartásban nem volt rögzítve, a Puskaporosi út melletti területen találha­tó útszakasz pedig a Lőpor dűlő nevet kapta. Adományokat gyűjtenek Novemberben minden csütörtökön nyílt na­pot szervez a Piliscsévi Kis­­boldogasszony Karitász Cso­port, amelyeken tartós élel­miszereket, játékokat, köny­veket és ruhákat gyűjtenek a rászorulóknak. Kérnek min­denkit, hogy lehetősége sze­rint támogassa az akciót. A felajánlásokat a Karitász de­cemberi vásárain kívánják értékesíteni. 2018. NOVEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Újabb gigaberuházás érkezik az ipari parkba Csaknem kétszáz új munkahely jön létre Újabb gigaberuházás érke­zik a Tatabánya-Környe ipa­ri parkba, jelentette be szer­dán Szíjjártó Péter Buda­pesten. A külgazdasági és külügyminiszter a Külügymi­nisztérium épületében ren­dezett sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a vi­lággazdaságban és a világ­kereskedelemben zajló vál­tozások hatásai már kézzel foghatóak, gyakorlatilag a nemzetközi gazdasági hírek semmi másról nem szólnak, mint a világgazdaság tech­nikai megújulásáról. Nagy Tamás tamas2.nagy@mediaworks.hu BUDAPEST/KÖRNYE - Ezek a változások új és újabb kihívá­sok elé állítják a világgazda­ság valamennyi szereplőjét, köztük hazánkat is. Magyar­­országnak sok hasonló beru­házást kell az erős nemzetkö­zi versenyben elnyernie, hogy az autóipar új korszakában is sikeres lehessen - fogalmazott Szíjjártó Péter. A miniszter sze­rint a belföldi keresletet is ki­elégítheti majd az új üzem, hi­szen az Audi már megkezdte az elektromos motorok soro­zatgyártását hazánkban, és a BMW is árammal hajtott autók előállítására készül Debrecen­ben.­­ A magyar ipari termelés 28,8 százalékát adja az ágazat, termelési értéke tavaly megha­ladta a 8100 milliárd forintot, amelynek 91,7 százaléka kül­földön talál vevőre. A magyar autóipari teljesítmény idén fe­lülmúlhatja a tavalyi termelé­si rekordot - emelte ki a kül­gazdasági és külügyminiszter. Bencsik János, a tatabányai térség országgyűlési képvise­lője, stratégiai áttörésnek ne­vezte a beruházást a Tatabá­nya-Környe ipari park törté­netében.­­ Az itt működő cé­gek sikerében a jól képzett ma­gyar munkaerőnek is része van, a beruházók pedig hozzá­járulnak a térség fejlődéséhez - hangsúlyozta Bencsik János. Jongwoo Kim, a Doosan Group európai elnöke kiemelte, hogy az évi 50 ezer tonna gyártó­kapacitású üzem építése még idén elkezdődik, és várhatóan 2019 második felében ér véget. Czunyiné dr. Bertalan Judit a komáromi, a kisbéri és az oroszlányi térség országgyűlé­si képviselője a sajtótájékozta­tó után elmondta, hogy a mos­tani beruházás nemcsak a me­gyeszékhely, hanem a térség sikere is­ egyben. Az eseményen jelen volt Schmidt Csaba, Tatabánya és Beke László, Körrtye polgár­­mestere is, akik üdvözölték az újabb beruházást. A csaknem kétszáz munkavállalót foglal­koztató új üzem Európában egyedüliként elektromos au­tók akkumulátoraihoz gyárt majd rézfóliát. Czunyiné dr. Bertalan Judit, Schmidt Csaba, Bencsik János és Szíjjártó Péter a koreai üzletemberekkel beszélget Fotó: Nagy Tamás Nélkülözhetetlen alkatrészek Az 1896-ban alapított Doosan 2017-ben 17 milliárd dollár ár­bevételt ért el. A­ cég évente 2,2 millió jármű számára ál­lítja elő a nélkülözhetetlen al­katrészt, amelyből várhatóan majd Kínába és az Egyesült Ál­lamokba is szállít. A távol-ke­leti államokba irányuló kivitel a tavalyi 500 millió dollárt kö­vetően már az idei első 8 hó­napban meghaladta a 310 mil­lió dollárt, a kereskedelmi for­galom pedig 54 százalékkal bő­vült tavalyhoz képest. A mosta­ni beruházástól a cég piaci ré­szesedésének bővülését várja. A vállalat előrejelzése szerint a rézfólia iránti 75 ezer tonnás éves kereslet az elektromos au­tózás fellendülésének köszön­hetően 2025-re 955 ezer ton­nára nőhet, a bővülés üteme te­hát jelentős. Kulturáltabb és élhetőbb településkép jön létre KOMÁROM Csaknem 230 mil­lió forint európai uniós tá­mogatást nyert a város a Jó­kai Mór Gimnázium energeti­kai korszerűsítésére. A pályá­zat lehetőséget biztosít egye­bek közt az intézmény épüle­tének hőszigetelésére, a fűté­si rendszerének korszerűsíté­sére, a korábban megkezdett nyílászárók cseréjének foly­tatására, valamint megújuló energia hasznosítására nap­elemes rendszer kiépítésé­vel. A felújítás elsődleges cél­ja, hogy a gimnázium épüle­tében a mai kor technológiájá­nak segítségével minimalizál­ják az energiafogyasztást és a széndioxid-kibocsátást. Az épület elavult fűtésrendszeré­nek cseréje a gázfogyasztást jelentősen csökkenti, az ener­getikai hatékonyság fokozása pedig hozzájárul az energia­­ellátás biztonságának növelé­séhez. A korszerűsítésnek kö­szönhetően egy kulturáltabb és élhetőbb településkép jön létre, valamint a lakosság is megismerkedhet a megújuló energiaforrások alkalmazásá­nak lehetőségeivel. N. T. Virtuális erőműben látják a jövőt MEGYEI INFORMÁCIÓ Saját vir­tuális erőművi portfolió lét­rehozásába kezdett a Veolia Energia Magyarország Zrt. Fernezelyi Ferenc, a rész­vénytársaság kereskedelmi igazgatója tájékoztatása sze­rint egy rendkívül gyorsan bővülő piaci szegmensbe kí­ván belépni a Veolia Energia. A virtuális erőművek létre­hozása és működtetése a ma­gyarországi energetika legin­novatívabb területének mutat­kozik. A társaság több mint 25 éves szakmai tapasztalattal a magyar energetikai piac meg­határozó szereplője. Önkor­mányzati és közületi szerző­désállományának meghatáro­zó része - például a pécsi, do­rogi, esztergomi vagy tatai la­kossági és intézményi távhő­szolgáltatás - a 2020-as évek­re nyúlik előre. F. K. Örömmel nyugtázhatták, hogy tizenévesek is jelen voltak, kiegészítve a tankönyvi tudásukat Az újraegyesítésre fókuszált a konferencia OMA „Komárom Vis­­­szatért!” címmel a héten ese­ménysorozatot, november 7-én pedig ennek részeként emlékkonferenciát szervezett az Endresz Csoport és a Komá­romi Klapka György Múzeum közösen. Az Arany 17 Rendez­vényközpontban megtartott konferencia része volt annak a sorozatnak, mely Komárom visszacsatolásának 80. évfor­dulója alkalmából állít emlé­ket ebben az időszakban. „Csak a múltat ismerve épülhet a jövő” jelmondat ösz­tönözte a szervező Endresz csoportot, hogy ilyen módon is emlékeztesse a komáromia­kat az 1938-ban íródott törté­nelemre. A jelenlévőket Szám­adó Emese múzeumigazgató, majd Túri Bálint alpolgármes­ter is köszöntötte. Arlett Ta­más egyesületi vezető úgy fo­galmazott: a konferencia egy kevésbé ismert időszakot bon­colgatott, azt a hét esztendőt 1938 és 1945 között, amikor a trianoni békediktátum által kettéválasztott város ismét új­raegyesült, és egy közigazga­tás alatt működhetett. Az ak­kori körülményeket úgy igye­keztek megvilágítani, hogy országos és európai történé­sekre is kitértek a kerek év­fordulót emlékezetessé téve. A konferencia előadói mind szakavatott, a korszak nagy ismerői voltak: így például Romsics Ignác akadémikus, Popély Gyula akadémiai dok­tor, valamint Szarka László és Simon Attila egyetemi docen­sek. A második világháború előtti korszakról valamennyi­en másfajta szemlélettel em­lékeztek meg. A szervezők és az előadók is örömmel nyug­tázhatták, hogy az ismeretter­jesztés okán elindított konfe­rencián tizenévesek is jelen voltak, kiegészítve a tanköny­vekből nyert tudásukat. Az esemény könyvbemutatókkal és filmvetítéssel zárult. H. D. JHP* 1 ■ ■ Romsics Ignác akadémikus is előadást tartott Fotó: Hajnal D. Programok A konferencia napján mutat­ták be Koltay Gábor: Komá­rom 750 című filmjét, majd ma iskolai vetélkedővel foly­tatódik az emlékezés. Észak- és dél-komáromi középisko­lások mérik össze tudásukat a Komárom 1938-45. című várostörténeti vetélkedőben. A diákok egy helyi kiadvány­ból készülhettek fel, tudásu­kat a zsűriben Miszlai Zsolt, móri muzeológus, Rabi Len­ke, korábbi könyvtárigazgató és Számadó Emese, múzeum­igazgató értékelik.

Next