24 óra, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-23 / 46. szám

MEGYEI KORKÉP Mekk mesterek Várvizi Tamás tamas.varvizi@mediaworks.hu A minap vízvezeték-szerelőt kellett hívnom lakásomba, a gégecső súlyos betegségben szenvedett, és a csap is szivárgott. Találomra felhívtam egy szakit, mire közölte, hogy nagyon be van táblázva, napok múlva tudna csak kijönni, így jártam a másikkal is, végül ráakadtam egy harmadikra. Az ár gyors és kitűnő munkát végzett, az ár sem volt mondható borsosnak. Más azonban - a botcsinál­ta Mekk mester módjára - hányavetin, slendriánul dolgo­zik (akinek persze nem inge, ne vegye magára), még úgy is, hogy a pénztárcánkat nem terheli vele annyira, legalábbis rövid távon nem. Ha azonban arra eszmélünk, hogy a csap új­ból csöpög, netán a gáz szivá­rog, vagy a villanyvezetékkel akad probléma, újból kezdőd­het az egész procedúra elöl­ről. Telefonálgatás, a szaki fo­gadása, és persze a szurkolás, hogy a munka ezúttal megfe­lelően legyen elvégezve. Úgy vélem, az eddig leírtak tökéletesen rávilágítanak arra, mennyire felértékelődött manapság a megfelelő szakember. Olyan, aki gyors, alapos, lelkiismeretes és természetesen jól végzi a dolgát, mindezt pedig úgy, hogy lehetőleg ne kerül­jön egy vagyonba. Kiművelt emberfőkre is szükség van, hi­szen mire menne a világ például orvosok, pedagógusok, jog­tudósok nélkül? Azonban - és ebben tán mindenki egyetért velem - csöpögő csap, hibás vezeték, elromlott zár mindig lesz, mindezekkel pedig jó, ha nem „Mekk mesterek” fog­lalkoznak... Fájdalom, de nem mindenki tud megfelelni az elvárásoknak Őszig megépítik a kerékpárutat KÖSTÖLC Dr. Völner Pál, a tér­ség országgyűlési képviselője a Virágzó Kesztölc Egyesület meg­hívására ellátogatott a Közösségi Klubba, ahol a jövőb­eni fejleszté­sekről tartottak fórumot. -Magyarország fontosnak tartja a kistelepülések fejlődé­sét, amire a Magyar Falu Prog­ram számtalan lehetőséget biz­tosít az önkormányzatoknak - fogalmazott a négy évig tar­tó projekttel­ kapcsolatban. A programban kiemelt figyelmet fordítanak a települések lakos­ságmegtartó erejére is, amely­hez az orvosi- és szolgálatila­­kás-program is hozzájárul, de a „falusi csok” is ezt a célt szol­gálja. Vöröskői István polgármes­ter a kesztölci fejlesztésekről tájékoztatta az érdeklődőket. Elmondta, hogy elvégezték a polgármesteri hivatal és a ki­siskola épületének energetikai korszerűsítését, valamint zaj­lik a csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatos projekt tervezése. Nyírő András, a Virágzó Kesz­tölc Egyesület elnöke a falu­si turizmus fontosságáról be­szélt, majd bejelentette, hogy őszre elkészülhet a Dorog és Kesztölc közé tervezett kerék­párút. A Magyar Falu Prog­ram kapcsán megjegyezte, hogy egy idősellátási központ létrehozása elősegítené a falu életét. W. P. Dr. Völner Pál Fotó: W.P. Mindent elkövetnek a lakosság biztonságáért Nehezen csitultak a kedélyek a fórumon Elszabadultak az indulatok a tokodaltárói Bányász Kul­­túrotthonban megrendezett lakossági fórumon, ahol a résztvevők a településre ter­vezett munkásszállóval, és a volt teniszpálya fáinak ki­vágásával kapcsolatban is kifejezték nemtetszésüket. Walczer Patrik patrik.walczer@mediaworks.hu TOKODALTÁRÓ - Addig ne szólj közbe, amíg én beszélek! Ös­­­sze kellene fognunk, ha kell, én akár hetvenévesen is elme­gyek kaszálni - mondta emel­kedett hangnemben egy helyi asszony, aki a munkásszálló híre miatt érkezett. Elzer István nyergesújfalui­­ vállalkozó tavaly májusban vá­sárolta meg a volt szénosztá­lyozó irodaépületét, amelyben hamarosan hetvenhét férőhe­lyes munkásszállót nyit. Az in­gatlan tulajdonosa a fórumon hosszasan taglalta, hogy mi­lyen védelmi intézkedésekkel kívánja megelőzni a bajt. A la­kosok kezdetben összesúgtak a sorok között, majd indulato­san közölték, hogy az ideérke­ző ukrán munkavállalók miatt romlani fog a közbiztonság. - El tudja képzelni, hogy az ingatlanom a maga munkás­­szállója miatt teljesen elveszí­ti majd az értékét? - vonta kér­dőre egy közeli lakos a vállal­kozót. A lakosok később nyomda­­festéket nem tűrő hangnem­ben a képviselőket számon kérték azért, mert nem tudtak semmit az adásvételről. Petrik József polgármester többször is kijelentette, hogy mivel nem rendelkeztek elővásárlási jog­gal, így a két fél nem volt köte­les értesíteni őket. A kedélyeket némileg lehű­­tötte dr. Bognár Ferenc felszó­lalása. A Magyar Vöröskereszt megyei szervezetének elnöke kiemelte, hogy a vállalkozó a szabályoknak megfelelően járt el, hiszen a helyi építési sza­bályzat lehetőséget biztosított a beruházásnak. Megjegyezte, hogy utólag a szabályzat mó­dosításával ellehetetlenítenék a vállalkozást, de a kártérítés és a perköltség csődközelbe is sodorhatná a települést. Petrik József polgármester ígéretet tett, hogy mindent elkö­vetnek, hogy javítsák a telepü­lés közbiztonságát. Elzer István vállalkozó úgy fogalmazott, tá­mogatná az újjáalakult polgár­őrség működését. A lakosság zárásként kérte a képviselő-tes­tületet, hogy tegyenek meg min­dent a község érdekében. Elzer István nyergesújfalui vállalkozó adott tájékoztatást terveiről a fórumon­Fotó: Walczer P. Látogasson el hírportálunkra! KEMMA.hu 2019. FEBRUÁR 23., SZOMBAT Megmentenék a teniszpálya fáit Heves indulatokat vágott ki ültetés miatt rossz állapotban a lakosság körében a volt te­niszpálya fáiról készült szak­­vélemény is. Petrik József el­mondta, hogy októberben egy nagyobb ág tört le az egyik fáról, amely az úttestre zu­hant és egy ingatlan keríté­sét is megrongálta. Később vizsgálatot indítottak az eset­tel kapcsolatban, majd az ön­­kormányzat egy szakértőt bí­zott meg a területen találha­tó egyedek állapotának fel­mérésével. A kertészmérnök huszonhét darab fát vizsgált meg, véleménye szerint az ál­lomány egyharmada a sűrű van, és indokolt lenne a kivá­gásuk. A lakosok viszont je­lezték, hogy egy néhány hó­nappal korábbi vizsgálat azt állapította meg, hogy a fák többsége biztonságos és nem jelentenek veszélyt az em­berekre. A jelenlévők megje­gyezték, hogy sokkal inkább újabb egyedek ültetésére len­ne szükség a településen. A polgármester úgy fogalma­zott, hogy a testülettel közö­sen a Környezet-, Egészség­­- és Természetvédő Klub febru­ár 27-i találkozóján közösen kitalálják a megoldást. Márványtáblát avattak a községben született, és Budapesten is tanult fiatal hős emlékére A forradalom leverésének végén végezték ki CSÁSZÁR A községben szüle­tett Gere Sándornak állítot­tak emléktáblát pénteken az iskola falán, mert Budapestre kerüléséig ott tanult. Később, az 1956-os forradalom leveré­sekor megsebesült, majd egy sortűzzel kivégezték az állam­­védelmi hatóság pribékjei. A jelenlévőket Baráth Pet­ra köszöntötte, köztük Sze­gő László dandártábornokot, a Köztársasági Elnöki Hiva­tal főhadsegédét és a Politikai Foglyok Szövetségének több vezetőjét. Elsőként dr. Veress Zoltán, a megyei közgyűlés főjegyző­je mondott beszédet, aki vá­zolta a kommunizmus emlék­napjának történelmi hátterét. Egyebek mellett elmondta, hogy hazánkban a kommu­nista hatalomátvételt követő­en emberek tízezreit internál­ták, százezrekkel szemben in­dítottak büntetőeljárást, soka­kat pedig - politikai okok mi­att - kivégeztek. Gere Sándor alakját Beke Gyöngyi polgármester idézte fel meghatóan. Kiderült, hogy Gere szüleit és testvéreit már gyerekkorában is jól ismer­te, mert közel laktak egymás­hoz, de azt csak jóval később tudta meg, hogy a család mi­lyen fájó sebet hordoz. A leg­idősebb fiút ugyanis 22. szü­letésnapja után, sorkatonai szolgálatának teljesítése köz­ben először megsebesítették az ávósok, majd könyörtele­nül megölték. Holtteste csak hónapokkal később kerülhe­tett haza, azóta a helyi teme­tőben nyugszik. Nemcsak családtagjai, de sok régi ismerős is jól emlék­szik rá, mostantól pedig em­léktábla hirdeti, hogy ki volt ő. Ezt a mementót Lengyel Já­nos, a POFOSZ országos elnö­ke és Gere Zoltán, a hős test­vére együtt leplezte le, majd sokan megkoszorúzták azt. Palásti Lengyel János és Gere Zoltán leplezte le az emléktáblát Fotó: P. P. Történelmi lecke Az Országgyűlés 2000 júniu­sában rendelte el, hogy az is­kolákban minden év febru­ár 25-én tartsák meg a kom­munizmus áldozatainak em­léknapját. Ezen a napon tar­tóztatták le ugyanis 1947-ben Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát, akit képviselői men­telmi joga sem tudott megvé­deni a kommunistáktól. Ez is szóba került Császáron, ahol felidézték a hajdani katolikus pap, Wohlmuth Ferenc alakját is, akit 1919-ben felakasztot­tak a vöröskatonák.

Next