24 óra, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
2020-01-13 / 10. szám
MEGYEI KORKÉP Életveszély Szőts István Istvan.szots@mediaworks.hu Az ORFK tájékoztatása szerint január 11-én hazánkban 32 olyan balesethez riasztották a rendőröket, amelyben valaki meg is sérült. A Tatabánya és Tarján közötti halálos baleset mellett 9 eset súlyos, 22 pedig könnyű sérüléssel végződött. A meteorológia a tartós, sűrű köd miatt a hét elejére figyelmeztetést is kiadott megyénkre, de érdemes felkészülni arra is, hogy például a páralecsapódások miatt is csúszósabbá válhat az út, és ilyenkor a száraz útburkolathoz képest nedves felületen megnőhet a fékút. Nem először és tartok tőle nem is utoljára írunk e témáról. Ha ez így megy tovább tényleg eljutunk odáig, hogy potenciálisan életveszélyben van min Hiába vagyok én óvatos, ha a szembe jövő fittyet hány a szabályokra senki, aki elindul autójával. Mert hiába vagyok én óvatos, hiába vezetek az út- és látási viszonyoknak, no meg a saját képességeimnek megfelelő sebességgel, ha a szembe jövő fittyet hány a szabályokra és autóversenyzőnek képzeli magát. Ha valaki átsodródik egy kanyarban a másik oldalra, az gyakorlatilag kivédhetetlen a szabályosan közlekedő részéről. Pedig a nyálkás, csúszós utakon erre elég nagy az esély. Az elmúlt napok adatai ismét riasztóak. Sok baleset történt, köztük halálosak is. Pedig az igazi tél még várat magára. Ha most ez van, akkor mi lesz, ha tényleg el kezd esni a hó, s valóban kihívás lesz az úton tartani az autót. Egy ismert autóversenyző mondta egyszer, hogy a gázt mindenki tudja nyomni. Megállni, az a művészet! Most már időben indulnak a buszok ORO-SZLANY Megoldódni látszanak a tömegközlekedéssel, vagyis az autóbuszjáratokkal kapcsolatos anomáliák, legalábbis az év elejétől már nincsenek kimaradt járatok Oroszlány és Tatabánya között. Szabó Mihály alpolgármester arról tájékoztatta lapunkat, hogy 2019 december huszadika után reggel háromnegyed 5 és 6 óra között többször előfordult járatkimaradás, volt, hogy egy nap 20 esetben is hiába várták a buszt az utasok. A Volánbusz Zrt. helyi illetékesei erről nem tájékoztatták időben a lakosokat. A társaság elismerte a problémát és műszaki hibák, valamint buszsofőrhiányra hivatkoztak. A szakemberek igyekeztek minél előbb megoldást találni a problémára. A szolgáltatást igénybe vevők közül többen nemtetszésüket fejezték ki, mert így késve érkeztek munkába. Értesüléseink szerint a közösségi médiához fordultak. Úgy tudjuk, a január elsejétől életbe lépett menetrend-módosítás szerint eltöröltek egy járatot, amelynek értelmében nem lehet autóbusszal közvetlenül a városból Budapestre utazni. Kérdésünkre, hogy mit tesznek annak érdekében, hogy legközelebb ilyen vagy hasonló eset ne forduljon elő, biztató választ kaptunk. Az alpolgármester és az illetékesek havonta egyeztetnek majd a problémák elkerülése miatt. Azt még megtudtuk, hogy mindez nem egyedi eset, országos probléma. A vállalat szakemberei továbbra is minél hatékonyabb megoldásra törekednek. W. Zs. A közlekedési társaság átcsoportosítással rendezte a kialakult helyzetet Talán még sok tagja van a kockázati csoportnak Újabb fordulat jött azbesztes ügyben Az Eternitgyár azbesztügyében egyelőre nincs elegendő adat a büntetőjogi felelősség megállapításához. Fenyvesi Károly Karoly.fenyvesi@mediaworks.hu NYIROESÚJFALU Újabb fordulat történt a település fejlődésében egykoron fontos szerepet játszó, azbesztcement termékeket gyártó Eternitgyár hattyúdalában. A fővárosi székhelyű Dr. Igyártó Ügyvédi Iroda internetes oldalán dr. Igyártó Gyöngyi irodavezető arról adott hírt, hogy a vélhetően a gyár működése kapcsán bekövetkezett halálesetek miatt, feljelentésére indult nyomozás megszűnt. Az ügyvédnő a rendőrség adatkérését követően, az áldozatok számának körvonalazása érdekében, felhívást tett közzé. Negyven hozzátartozó jelentkezett. Kiderült, hogy nem lehet fellelni azokat a jegyzőkönyveket, amelyek a nyergesújfalui gyár 1980-as, 1990-es évekre vonatkozó azbesztkiporzás-mérés adatait rögzítették. Bizonyítási eszközök hiányában a nyomozást nem lehet folytatni, a büntetőjogi felelősség megállapításához nincs elegendő adat. Dr. Igyártó Gyöngyi jelezte azt is, tudja, hogy az új hír nem megnyugtató az áldozatok hozzátartozóinak, de némi vigaszt talán mégis jelent, hogy megpróbálták a felelősöket felkutatni. Czap Zoltán, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége egyik alapító cége, a Kör-Ker Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak korábban elmondta: azbesztet tartalmazó terméket 2005 januárjának első napja óta nem lehet gyártani, forgalmazni.Az Eternitgyár üzemi épületeinek teljes azbesztmentesítését 2002-ig elvégezték a szakemberek, de a szálas anyag ott van például épületek szigetelésében, palatetőkben, ipari tömítésekben, járművek fékrendszereiben. Nyergesújfalu kultúr- és ipartörténeti fejődésében is nagyon fontos szereplő volt az Eternitgyár Fotó: Padányi-Archív Bárki megbetegedhet, aki kapcsolatba került az azbeszttel. A szálak megtapadhatnak a ruházaton, az azbeszttel dolgozók családtagjai, a munkaruhák tisztítását végzők is a kockázati csoportba tartoznak. A napidoktor.hu szerint az azbeszt hatásai gyakran csak 25-40 évvel később jelentkeznek. Jellemző tünet a légszomj, amely eleinte csak terheléskor érezhető. Ehhez fáradékonyság, köhögés, mellkasi szorító érzés, fájdalom társulhat. Az azbeszt a mellhártya megvastagodását is okozhatja, ez a hártya húzódik végig a tüdő külső felületén. Ezt néha csak akkor fedezik fel, amikor más okokból készítenek röntgenfelvételt. 2020. JANUÁR 13., HÉTFŐ Látogasson el hírportálunkra! KEMMA.hu A ruházatra rátapadnak a szálak Az örökké sem tart az idők végéig Padányi Lajos (1939-2014), Nyergesújfalu díszpolgára, az önkormányzat Helytörténeti olvasókönyv sorozatának 8. részében (is) írt az Eternit Művek 1900-as évek elején kezdődött történetéről. Hatscek Lajos autodidakta módon szerzett ismereteket tervei megvalósításához, olyan tetőfedő lemezeket akart gyártani, amelyek jobbak a cserepeknél. Kudarcok után, papírt gyártó gépen műkővé dolgozott fel azbesztet és cementet. A kísérlet sikerült, világhírű útjára indult az a pala, amely az örökké jelentésű, latin aeternum szóból az Eternit márkanevet kapta. A világ második eternitgyárát 1903-ban Nyergesújfalun építették meg. Főpróba címmel művészeti sorozat indult a felsőgallai Széchenyi István Művelődési Házban A Mocsai Pajtaszínház Boszorkányos meséje TATABÁNYA Főpróba címmel új művészeti sorozat indult a felsőgallai Széchenyi István Művelődési Házban. Herendi Judit, az intézmény vezetője a bevezetőben elmondta: havonta egy helyi vagy vidéki amatőr színjátszó csoport mutatkozik majd be. A program célja, hogy a nézők betekintést nyerjenek a színfalak mögé, a darabok születésének és bemutatásának körülményeit is megismerhessék. Az előadás után pedig kérdéseket lehet feltenni a szereplőknek. A sorozatot a Mocsai Pajtaszínház indította. Gábor Klára művészeti vezető állította színpadra a Boszorkányos mese című előadást. A félórás, kellemes humorú darabot nyolc amatőr színjátszó adta elő. A mesében volt lusta, és szorgos lány, vándorlás. Megjelentek benne mocsai boszorkányok, tündérek és persze a végén minden jóra fordult. Az előadás után beszélgetésre invitálta a színjátszókat Herendi Judit. Gábor Klára művészeti vezető elmondta: a Mocsai Pajtaszínház a Nemzeti Művelődési Intézet programja keretében jött létre. Évente egy-egy település amatőr színjátszóit kiválasztják, akik mentor segítségével állíthatnak színpadra egy darabot, amelyet a Magyar Kultúra Napján a Nemzeti Színházban bemutathatnak. A Mocsai Pajtaszínházat annak idején Pápai Ferenc mentorálta, s Solténszky Tibor Azaumi perpatvar című darabját mutathatták be a fővárosban. A legnagyobb eredménye a kezdeményezésnek, hogy a csapat azóta is működik - fogalmazott Gábor Klára. A Mocsai Pajtaszínház az elmúlt három évben évente két rövidebb darabbal készül. Az idén költészet napján Móricz Zsigmond novelláiból összeállított előadást mutatnak majd be Mocsán. Az érdeklődők azt is megtudhatták a beszélgetés során, hogy 14 a legifjabb, és 61 éves a színház legidősebb tagja, s hetente tartanak próbákat. Az is kiderült, hogy a Felsőgallán előadott Boszorkányos mese miként kötődik Mocsához. Az 1700-as évek utolsó boszorkánypere Soós Örzséhez kötődik, akinek a neve elhangzott a darabban. A szerző erre a szálra különféle népmese elemeket is felfűzött, így született meg a Boszorkányos mese, amely korábban egy színjátszó találkozón ezüst minősítést kapott. Sugár Gabi Jelenet a Mocsai Pajtaszínház Boszorkányos meséjéből Fotó: S. G.