Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1918-07-06 / 27. szám
2. oldal. Komaromi Lapok 1918 július 6. fi Vörös Kereszt közgyűlése. — 1918. június 29. — A Vörös Kereszt egyesült szervezetei: a vármegyei és városi választmányok és a vármegyei fiókegylet szombaton d. e. 11 órakor tartották rendes közgyűlésüket a vármegyeházán gróf Dezasse János főispán elnöklete alatt a tagok igen élénk érdeklődése mellett. A napirend előtt az elnöklő főispán megemlékezett a Vörös Kereszt kötelékében működő és működött tagok kitüntetéseiről, melyek részben a múlt év nyarán, részben pedig a folyó év tavaszán érkeztek meg legfelsőbb helyről és felolvassa a kitüntetettek díszes névsorát. Két kiváló egyéniség kitüntetéséről külön is megemlékezik, ezek : Kürthy Istvánné, a komáromi Vörös Kereszt kórház gondnokságának elnöke és báró Ditfurth Móricné, a tatatóvárosi vidéki választmány elnöke, akik a lelkiismeretes és önfeláldozó tevékenységnek valóban követésre méltó példáját nyújtották. Ez urhölgyeket a polgári hadi érdemkereszt II. osztályával tüntette ki őfelsége. Szándékosan említi fel utolsónak a harmadik magasabb kitüntetést, mely a Vörös Kereszt intézménynek Komáromban és a vármegyében újjászervezőjét és lelkét, dr. Alapi Gyulát, a városi választmány alelnökét és a vármegyei választmány titkárát érte, akit buzgó és eredményes szolgálatai elismeréséül a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntetett ki a király. A rendjelet nyomban át is nyújtotta a kitüntetetteknek a maga és a közgyűlés nevében nyilvánított azon óhaj kíséretében, hogy közhasznú tevékenységét a Vörös Kereszt intézmény javára a jövőben is hasonló buzgalommal teljesítse. (Lelkes éljenzés.) Dr. Alapi Gyula hálás szavakkal mondott köszönetet az elnöklő főispánnak, aki őt a kitüntetésre érdemesnek találta s aki valamennyiünknek példát nyújt a kötelességek miként való teljesítése körül. Az érdemeket magától elhárítva, kijelenti, hogy a háborúban minden közpályán működő egyén katona, akit feljebbvalói bármily helyre állítanak, azt a helyet meg kell állania. Ilyen katona volt — úgymond — ő is, egyszerű közkatona, aki kötelességét teljesítette. Sajnos, nem végezhetett annyit, amit lelkiismerete szerint végezhetett volna, de a végzendő feladatok nagysága, főleg pedig a jótékonysági akciók széles területre való elágazása nem állott arányban erejével és az ezek elvégzéséhez szükséges idővel. Őszinte hálával ; mond köszönetet mindazoknak, akik ezt a munkát eddig elnéző jóindulattal és rokonszenvükkel kisérték. (Élénk éljenzés és taps.) »Micsoda apostol, micsoda bölcs volt ez, Hogy ez már akkor igy mindezt tudhatá? — Mert nem tudja senki, csak akit az Isten Éppen erre küld ki apostolakép’: Hogy a kicsinységes ügyével-bajával, Könnyekre fakasztó tlicske-bogarával, Milyen szép, milyen szent — a föld és a nép! Nagyranevelt nyűgöt pipere-szerével Nem is pacsulizta virágait ő, Isten jóvoltából nyiltak-nyiladoztak, Ahogy rájuk szolgált éppen az idő. Külföldök szokása őt nem érdekelte, S ő előtte külföld Félegyháza már, Művész volt s hazája Magyarország maradt, Magyarországból is csak az a kis darab, Melyet elkerít a szegedi határ. Most egy éve robbant fáklyája utolsót, Ma üljük először az emléktorát, Ma borítjuk rá a gyászfeketeségre Az örök dicsősség első biborát. Én is azért jöttem ama Társaságból, Mely babérba fogott nevét őrzi bűn, Hogy egy szöget verjek a biborszegésbe, Egy bokrétát tűzzek az oszlopkötésbe, S egy dalt pengessek ki a mély hegedűn. Megvolt. — S ma az emlék haszin palástjában Itt van újra köztünk a torony alatt, Fellegzik eléje ünnepnapi tömjén Áttérve a napirendre dr. Alapi Gyula elő adó előterjeszti a tartalmas titkári jelentést a a Vörös Kereszt Komárom megyei és Komárom sz. kir. városi választmánya, valamint az ezekhez kapcsolt jótékonysági intézmények: a Vörös Kereszt központi bizottsága, a vármegyei hadsegélyező és a hadigondozó bizottságok 1917. évi tevékenységéről, melyet lapunk más helyén közlünk. A közgyűlés utalványozta a fiókegyletek részéről beérkezett központi illetékeket, majd a városi választmány számadását fogadta el, mely 3065 K 04 fillér bevétellel szemben 2836 K 60 fillér kiadással és így 228 K 44 fillér maradvánnyal zárul. A választmány vagyona 6.500 K — fillér. A felmentvényt Spitzer Béla pénztáros részére működéséért köszönetet nyilvánítva megadta a közgyűlés. A vármegyei fiókegylet számadását szintén jóváhagyta a közgyűlés és a felmentvényt Major István részére megadta és neki köszönetet szavazott. Mindkét szervezet vagyona hadikölcsönkötvényekben gyümölcsözik. Dr. Alapi Gyula városi választmányi alelnök ez állásáról lemondását benyújtván, a közgyűlés nevében Horváth Kristóf, szentbenedekrendi házfőnök méltatta az alelnök kiváló érdemeit és biztosította a közgyűlés lelkes és tüntető éljenzése mellett annak osztatlan bizalmáról, felkérve őt állásának további megtartására. Dr. Alapi Gyula őszinte köszönetet mondva a választmány bizalmáért, kijelenti, hogy lemondását minden körülmények közt fentartja és kéri a közgyűlést, hogy ennek megokolása alól mentse fel. Ez állásáról való lemondása csak kezdete annak a megmásíthatatlan elhatározásának, hogy minden jótékonysági akciótól visszavonul. Az elnöklő főispán iránt érzett tiszteletből annak határozott kívánságára átmenetileg megtartja ugyan többi tisztségét, de csak amíg a pótlásról gondoskodás történik. Jelenlegi hivatali teendői — a vármegyei köz élelmezés — és az évekkel ezelőtt abbanhagyott munkáinak befejezése egyaránt tehermentesítése mellett szólnak. Újból kéri a közgyűlést, hogy lemondását fogadja el. A közgyűlés ennek eleget is tett és Horváth Kristóf indítványára a lemondott alelnöknek köszönetet szavazott eddigi, főleg a városi Vörös Kereszt érdekében kifejtett eredményes tevékenységéért. Az alelnöki állás betöltését az elnöklő főispán által felkért Horváth Kristóf házfőnök, majd a dr. Kiss Gyula által ajánlott Mórocz Emílián főgimn. igazgató nem óhajtván elfogadni, végül az elnöklő főispán kérelmére Horváth Kristóf házfőnök vállalta egy év tartamára. Végül dr. Alapi Gyula előadó ismertette a frissen vett rózsákból verses szavalat. Vén Tiszánk, Gangesünk, te is reménykedhetsz. Ki izrülszre egy vér volt teveled, Ortálló helyére hozzád visszakészül. Az uj ünneplőjét — márványbul és érebül — Már szabja is rá a módos kegyelet. Talán mikorára újra kifehérlik Patyolat-diszében a cseresznyeág. Már ott áll a parton rádmerengő szemmel, Jegyző noteszével a régi deák, — Ámulsz majd a hídnál s tarajozott háttal Kiharsogsz medredből te ősi folyam: »Ideseregeljen minden élő ember, S te is a távolról, te Fekete-tenger, Idenézz, idenézz, — megjött a fiam! a Vörös Kereszt kultúrpalota kisegitő kórház feloszlatásának előzményeit. Ahogy 1917. évben az ellátási nehézségek miatt három Vörös Kereszt kisegitő kórház megszűnt: a tatai, és a komáromiak közül az Újvárosi Társaskör és a Méntelep-osztály kórházai, ugyanez történt a Kultúrpalota kórházzal is, mert az elnökség nem viselhette az anyagi felelősséget, hogy a kórház veszteséggel záruljon, miként az 1916. év végén feloszlatott Klapka-kórházra is 12000 K összeget volt kénytelen ráfizetni. A Vörös Kereszt az épület helyreállításának összes költségeit viselni tartozik, mert erre a katonai kincstár — önkéntes felajánlásról lévén szó — nem vállalkozik. A közgyűlés az előterjesztés alapján a feloszlatás tárgyában tett intézkedéseket helyesléssel és egyhangúlag tudomásul vette. Az előadó ismertette a kórháznak dr. Szijj Ferenc gondnok által elkészített és felülvizsgált számadásait, melyet a közgyűlés elfogadott és dr. Szijj Ferencnek önzetlen, a háború eleje óta szakadatlanul teljesített kiváló munkásságáért köszönetét fejezte ki. Végül beszámolt az előadó a Kultúrpalota-kórház felszerelésének hovafordításáról, melynek javarészét a komáromi közkórház (az értékes Zander felszerelést, az összes kötszereket, a kórházi eszközöket és műszereket, fehérneműeket) a használható fehérneműek másik részét a Vörös Kereszt, végül a fenmaradó részt a hadigondozó kapja teljesen ingyen. A konyha és háztartási felszerelést leltári (beszerzési) árban és az élelmiszereket a munkás étkező maximális árban veszi át. Az ár nem vett csekélyebb értékű tárgyakat a városi hatóság értékesíti tetszése szerint. A közgyűlés az előterjesztést elfogadva a választmánynak minden ez irányban tett intézkedését elfogadta. Végül Horváth Kristóf alelnök megemlékezett azokról az érdemekről, amelyeket Kürthy István, a Vörös Kereszt volt elnöke szerzett ez intézménynek új életrekeltése és vezetése körül, valamint arról a mindenki által ismert és méltatott példás tevékenységről, melyet Kürthy Istvánné úrhölgy fejtett ki a kórház vezetése munkájával három éven át, indítványozta, hogy ezért a közgyűlés fejezze ki őszinte háláját és köszönetét. Az indítványt az elnöklő főispán kiegészítette azzal, hogy a kórház gondnoksága lelkes és kiválóan lelkiismeretes vezetőjének, Berzsenyi-Janosits Józsefné úrhölgynek is fejezze ki a közgyűlés elismerését és köszönetét. Az indítványokat a közgyűlés egyhangúlag magáévá tevén, az elnök lelkes éltetése mellett eloszlott. II szén- és földoázíiaknázási promáp. Az a sok oldalról hirdetett felfogás, mintha Magyarország széntelepei nem felelnének meg az előretörekvő hazai ipar fokozott igényeinek, határozottan téves. A Magyar Országos Földtani Intézet még a háború alatt új kutatásokat rendezett és az ország különböző részeiben értékes szénrétegeket állapítottak meg. A még parlagon heverő ily rétegek kiadós volta minden kétségen felül áll, csak az a kérdés, vajjon a magyar szenet megfelelően olcsó termelési költség árán lehet-e előállítani. E tekintetben, igaz, el kell ismerni, hogy a kedvezőtlen fekvésű mély rétegek a termelést költségesebbé teszik, mint Vesztfáliában vagy Sziléziában, úgy, hogy a szénbehozatal a magyar piacról a legközelebbi időben aligha fog egészen eltűnhetni. Mindazonáltal a háború végével új beruházások és jelentékeny munkaerő felszabadulása révén a széntermelés fokozására számítanak. Azonfelül a szénfogyasztást a földgáz kihasználása is nagyban korlátozni fogja. A röviddel a háború kitörése előtt az erdélyrészi Kissármásban felfedezett földgázmezők mind nagyobb mértékben jönnek tekintetbe energiát nyújtó forrásokként. Elsőben is angol csoport érdeklődött a földgázterületek iránt és amerikai szakemberekből álló bizottság vizsgálta felül a magyar geológusok előmunkálatait és új becsléseket végzett a földgáz mennyisége tekintetében. Az angolok nagy érdeklődést mutattak és tárgyalásba is bocsátkoztak a magyar kormánnyal. Az amerikai szakemberek, akik magától értetődőleg elsősorban megbízóik érdekeit tartották szem előtt, a kissármási terület földgázmennyiségeit 72 milliárd köbméterre becsülték. Kiváló magyar geológusok becslései azonban 216 milliárd köbméter földgáznak, tehát az amerikaiak becslése háromszorosának meg Reggelizés előtt fél pohár Schmidthauer-féle használata valódi áldás gyomorbalosoknak és szétszorulásban szenvedőknek az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbe hozza.