Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-02-26 / 17. szám
17. szám. lepvenkettedik évfolyam. Szombat 19S1. február 26. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfeetési ér Ce«h-szlovák érték b*B : Helyben és vidékre postai szétküildféssel: Sgré&8 évre 60 K, félévre 80 K, nelryedévre 15 K, ugyce szem árai 70 fillér. Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor u. 29., , hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők., Kéziratokat nem adunk vissza. Megfeíesük valaden szerdán és sxsmfcaiaa. i IIÜ! Ilii gondolatánál sohasem volt előttünk döntő a politikai szempont. Bár kívánatosnak találjuk az elszakított magyarság politikai egységét, mégis a kulturális egység az, amely szilárdabb alapnak látszik a napi politika ingoványokra épült talajánál. A magyarságnak tehát elsősorban arra kell törekednie, hogy kulturális szervezettsége meglegyen. Ennek legfontosabb állomása az iskola. Ahol magyar iskola van, ott az iskola vezetőinek feladatai közé tartozik ; a magyar kulturális élet megteremtése. Az iskola hivatása az is, hogy a falai közül kilépett ifjúságot tovább is irányítsa , és a tanítást, a tömegnevelést általános* *! miveltség szempontjából felvilágosító oktatásokkal, szabad előadásokkal megszervezze. Ebből a célból nem volna szabad egy magyar iskolából sem hiányoznia a népkönyvtárnak. Az olvasókörök és a daloskörök megalakítása csak további lépés az iskola részéről és máris azt látjuk, hogy ezzel a falvakon élő magyar lakosság közművelődése nagyjából kis épült. A magyarság nagyobb gócaiban ez nem elég. Az elmondottakon kívül irodalmi és művészeti egyesületeket kell alakítani, ápolni és erősíteni a kötelékeket a magyar irodalommal és művészetekkel. A magyar sajtót, magyar irányzatú lapokat támogatni, ilyeneket alapítani minden magyar csomóponton elengedhetlen kötelesség a magyar faji és nemzeti szellem ápolására és ébrentartására. Ezeken a helyeken feltétlen szükséges a szellemi művelődés eszközein kívül bizonyos mértékben anyagi és gazdasági téren is megszervezni a magyarságot. Ezt elsősorban a testedző, sport- , egyletek alapításával kívánnánk elérni. A természet szépségeinek kultuszát kell belevinni a tömegbe már a gyermekkortól kezdve. A cserkész intézményből kell kialakulnia a turistaságnak, a tornaegyleteknek és a sportegyleteknek, melyek a magyar összetartás és faj testvéri szellemet ápolják és terjesszék. Gazdasági téren szövetkezeteket szeretnénk látni minél nagyobb számmal, s melyek nagyszerű munkát tudnak végezni , és a közönséget józanságra, takarékosságra, önfegyelemre tanítják. A pap és tanító ezen a téren is működjék, ez is kulturmunka és igen hálás munka, mert rövid idő alatt nagy eredményeket nyújthat. Mindezek lehetőségéül szolgálna a magyar irodalmi vagy kulturszövetség, amely a politikától távol egyesítené magában a magyarság kulturértékeit. Ez a szövetség, mely készen van, melynek működését kicsinyes szempontok hátráltattanak, de amelyet megakadályozni nem lehet, — mert kultúréletünkkel élni elvitathatóan jogainkhoz tartozik, hivatott — arra, hogy az egységes plattformon, működési területen találkozzék a magyarság. Hazánktól elszakított a végzet, ez fájdalmas és súlyos megpróbáltatás, de azokat a szellemi kapcsokat, amelyek a magyarságot összetartották, széttagolni nem lehet soha. Ezek a kapcsok fenn fognak állni időtlen időkig és összekovácsolják a világ minden részébe szétszóródott tagjait a magyar fajnak és nemzetnek: a magyar tudomány, irodalom és művészet, szóval a magyar kultúra feloszthatta, kincs marad, melyet ezer év óta gyűjtött a magyarság. Ez a kincs olyan örökség, amelyről magyar nem mondhat le semmi körülmények közt, sohasem. r Domány János. § Komárom városának ismét gyásza van: kidőlt egy érdemes polgára, akit a közönség bizalma hosszú időn át vállai fölé emelt és reá bízta sorsának intézését. Domány János, Komárom volt polgármestere költözött el közülünk alig 68 éves korában rövid betegség után, amelyről azt hittük, hogy múló természetű. A városért, annak jobblétéért dolgozó és lelkesülő emberek sorából ismét kiállt egy, aki pedig az élen haladt, volt idő, amikor vezetett és nagy tömegek mentek utána azon az uton, mely a város jövendő fejlődése felé mutatott. * Domány János Komáromban született 1853. augusztus 13-án. Szülei tiszteletben álló, jómódú, derék iparosok voltak, akik gyermekeik nevelésére nagy gondot fordítottak. Két fiukat hivatali pályára nevelték, az idősebb a jogi pályára lépett, öccse pedig mérnök lett. Domány János jogi tanulmányait Pápán végezte el és Budapestre került, hol a törvényszéknél lett joggyakornok, utóbb pedig jegyző. Házassága után felesége kívánságára gazdálkodni kezdett és Komárom megyében Dunaradványon vett földbirtokot. A közéletben is szerepet vitt és mint megyei bizottsági tag több ízben felszólalt a megyei gyűléseken. Mint jó szónok, itt sikereket is ért el. Tuba Jánosnak takarékpénztári igazgatóvá történt megválasztása után helyébe a város közönsége Domány Jánost hivta meg a főjegyzői székbe 1892-ben, ezt a tisztséget hat éven át viselte. A város törvényhatóságánál 1898-1899- ben bekövetkezett nagy személyi változásoknál Sárkány Ferenc főkapitánnyal szemben a polgármesteri állásra megválasztotta a közgyűlés és ezt a tisztét 1914 év elejéig töltötte be, amikor a rendes tisztújítás alkalmával többséget kapni nem tudott és kénytelen volt nyugalomba vonulni. Boldog családi életet élt és második feleségével kötött házasságából három gyermeke született, akik körében elfeledte az élet megpróbáltatásait és bajait. A háború alatt Budapesten és Pozsonyban tartózkodott, ez utóbbi helyen a megyei árvaszék előadója volt. De 1919. év elején visszaköltözött szülővárosába, azonban nem a jól megérdemelt nyugalomba kívánkozott, baréra tevékenységi kört kapott. Ezt meg is találta a javaslata folytán szervezett fahivatal élén, melyben utóbb a lakáshivatal elnöki tisztét vállalta el. Múlt év utolsó hónapjában kezdett betegeskedni, orvosai előrehaladt érelmeszesedést állapítottak meg nála, mely szívműködési zavarokat is idézett elő. Ehhez az utóbbi napokban vesegyulladás járult és ez oltotta ki életét, kedden este 7 órakor. * . Domány János közéleti tevékenységét vizsgálva, meg kell állapítanunk benne egy feltétlen tiszteletünkre és becsülésünkre méltó vonást: városa szeretetét. Működésének ez volt a rugója és bár állandó bírálat és közéleti támadások tárgya volt, ellenfelei sem tagadhatták meg tőle a kezdeményezés biztosságát, a koncepcióra való készséget és az erős hitet, melyet környezetébe is bele tudott lehelni. Polgármesteri működéséhez több bevált és hasznos alkotás fűződik. A város közvilágítása, csatornázása, vízművei, a közkórház az ő munkájának eredménye és elvitathatatlanul hozzájárultak a város fejlesztése nagy programjához, melynek sarkalatos tételeit alkotják. Erős egyéniség volt, aki akaratát szuggesztiv erővel tudta másokra átvinni. Az ilyen egyéniségek ha nem is mentek a tévedésektől, de meggyőződésük még így is elismerésre méltó. Nagy ellenmondásokkal találkozott a közvilágításnak általa tervezett és kivitelre is került megoldása, aki feltétlen a gázvilágítás híve volt a villamosággal szemben. Éles bírálatokra adott alkalmat polgármesteri működése alatt az újvárosi haszárlaktanya építése, a lengyár és annak következtében kiépítendő szivattyútelep ügye is. De ezzel szemben a vízmű kiépítése és a város csatornázása nagyban emelte a város higiéniáját. Kitűnő szónok és talpraesett vitatkozó elme volt és a tárgyalási teremben érezte magát otthon. Nem annyira az elméleti tudásra törekedett, mint inkább a gyakorlati, praktikus célok irányították tevékenységét. A város anyagi, gazdasági fejlesztése volt az ő fő irányelve, melynek úgyszólván mindent alárendelt. Halála — bár a közéleti tevékenységtől teljesen félrevonult — nagy veszteséget jelent a városra, mert ragaszkodó és hű fiát kell gyászolnia, aki ennek a városnak szentelte férfi-korú munkás tevékenységét. * Milus János ruhafestő és vegytisztító Komárom, Nádor utca 3. és 48. szám. ■ [UNK] [UNK]- Mindennemű ruhaneműeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztít. f