Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-01-04 / 1-2. szám

^«mfWfíwne'jlie'Jite am. 1—2, srss KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Eiifizetési ár e**5»««*teirák értékben: Hety&sss és vicéi <*e­psstaí ezétkliidésss!: Sbréas é?re 80 K. f­ité» ••* 40 K. negyedévre 20 K, Külföldön 160 Ke. iSgye* #rá». lírai 80 fillér. P­OLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. iTtorkesí­tő: GAÁL GYULA dr. 1 Szerkesztő: BARA­TYAY JÓZSEF dr. Csütörtök.« 11523. január 4. Hi —— I 1 ■ ■*«*> LAPOK Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor­ u­. 28., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, nett a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik tekint háromszor: kel'a csütörtököd és szilit ob Petőfi: Ez az év Pető­fi esztendeje. Petőfi Sándoré­, a magyar irodalom lángszelleme^j kínok kivételes nagysága az egész villág előtt fényt sugároz a magyar névre. Száz évvel ezelőtttő január első nap­jainak első perceiben született egyszerű, szerény hajlékban, szegényes viszonyok között, hogy egy ne­gyed század alatt a legragyogóbb költői nevek között örökítse meg nevét. Korára­, legnagyobb költője lett s nemzetem l­e­günnepeltebb fia, kit száz hosszú év után is csodás rajongás­sal vesz körül népe, mely szivébe zárta halhatatlan költőjét. S minél távolabb esünk az ő születésetek napjától, annál fényesebb és ragyogóbb­­ lesz előttünk alakja, annál becsesebb és maradandóbb költészete, mely az elsuhant évszázad alatt erőben és je'■ [UNK] n­­őségben csak növe­kedett. Költői ísn­e í nagyságát a világ mir. íí­n kulturnf­ek nyelvén olvasható művei, teszik örök életűvé. A szabadság és szerelem nem csendült meg sem előtte, sem utána oly erővel és közvetlen lán­golással egyetlen költő lantján sem, mint a délibábos magyar róna és a magyar szabadságharc ez ihletett ajkú dalnokának zengő lantján, aki a népies elemet a mű­vészi elemmel oly harmonikus össze­­hangzásba hozta s aki a legegyszerűbb, leg­jelentéktelenebb érzésnek, gondolatnak is oly virtuóz módon adott sziveket meg­kapó hangot. Magyar nemzeti szempontból egyike azoknak a szabadsághősöknek, kik kard­dal közökben védik az ősi magyar föld­nek vérzivatarokban megszentelt rögét, melyhez törhetetlen hűséggel és szeretet­tel ragaszkodott és amelyért legdrágább kincsét, életét áldozta fel a becsület me­zején. Rövid, de annál eseménydúsabb pályafutása alatt az önzetlen hazaszere­tetnek, a magyar faji érzületnek oly fé­nyes példáit szolgáltatta, amelyek a leg­­nemzetiebb költővé avatják a magyar irodalom legnagyobbjai sorában s bár lelke a népek világszabadságának gondo­latától izzik, magyar nemzetségének leg­áldozatkészebb, leghűbb, leghősebb fia maradt életének utolsó percéig, hazáján ,ongó szeretettel csüngő szivének végső bbanásáig. Ifjú életét kiolthatta a kozák lándzsa, nagy szellemének értékes kincseit, életének legragyogóbb tükrét, meg­­e­^siteni nem lehetett. Lángoló haza­­­i tői átitatott költeményeinek gyújtó ereje itt lelkesít közöttünk és szelleme itt ragyog soha ki nem alvó fénnyel a sötét éjszakák homályában. A koszorú, mit a dicsőség hervadhatatlan virágaiból feled­hetet­len alakja köré fon a hálás kegyelet, nemcsak egy elhagyatott, nagy megpró­bálta­tásokon keresztül ment árva nem­zetnek koszon­ja, de az egész magyar­ságnak büszke hódolat jele, a magyarságé, melyből sarjadzott, melyért élt és hősi halait halt és amelynek dicsőséget és el­ismerést szerzett. A vit a magyar nemzeti szellem in­ka­ációja, minden időkben halhatatlan marad és a magyar Pantheon szentjei között őrzi. — ideig-óráig megsebezhetett és m­egaláztatott, de még nagy jövőre hí­va a ti. nemzete az ő dicsőséges emlékét. A ín ni 'yek, melyeken örömtüzek ds'in­­ak ki Petöfi emlékére, újra meg újra­­ o idézik halhatatlan szellemét és az í­rn•k énekei összecsendülnek, ti. ö~sz robbanak szerte az egész föld.ön, ahol csak magyarok élnek, ahol csa­k magyarul beszélnek, mert a világ leg­több éneke ezen a nyelven zengett az ő ajkáról is. J usága teljében, acélos erejének ra­­t.oc.. an, magasztos szellemének tiszta var­a 1 elevenedik meg előttünk és ajkainkon buzgó hálaima­kél azért, hogy a Gondviselés­­ c^s értünk terem­tette Őt. Áldassék értt G­ond­viselés neve, és áldassék fényes em­­őke, kit ez eszten­dőben minden magyar imájába’ foglal azzal, hogy az Ő örök élete maradjon a mi örök életünk, az Ő örök dicsősége, a mi örök dicsőségünk ! Amen ! .— = Benes külü­gyminiszter színvallása. Az újév alkalmával Benes dr., a cseh-szlovák köz­társaság külügyminisztere nyilatkozott a Ceske Republiká-nak és többek között a következőket mondotta Szlovenszkó konszolidációjáról: „Két kérdés marad még a jövő évben is rendkívül időszerű. Az egyik, hogy a régi ma­gyar uralmat politikai, kulturális, társadalmi és gazdasági tekintetben gyorsan és rendszeresen kiküszöböljük, a másik, hogy biztosítsuk Szlo­­venszkóban a belső viszonyokat és ezzel a gaz­dasági felvirágzást előmozdító nyugalmat. Máris nagy munkát végeztünk mindkét irányban. A szlovákoknak meg­vannak a maguk iskolái, pénz­ügyi szervei, bíróságai és papjai, tehát minden feltétel meg­van rá, hogy véglegesen meg tudják szüntetni, ami a magyarosításból még fennmaradt. Meg­van a szabadsága és a módja is ahhoz, hogy erőit a maga nagy kulturális hivatásának teljesítésében kifejthesse. Szlo­venszkó az utóbbi négy évben csodálatraméltó haladást tett. Ez a haladás sokkal szembetűnőbb, semhogy bárki is kétségbe vonhatná Szlovenszkó felszabadításának és az véges cseh ál! keretében a cseh ország t­­örtént egyes sének áldásos következme Mindenesetre az eddigi munkával még nem értünk el mindent, amit el lehet érni és el kell érni, hogy feledhessük a régi fájdalma­kat és sebeket, amelyek Szlovenszkó százados elnyomása alatt kínozták a népet. Amit eddig tettünk és amit még tennünk kell, azt minden évben gondosan meg kell vizsgálni. Ezekre a kérdésekre válaszolni ma sokkal könnyebb, mint a legutolsó években, mert Szlovenszkó szilárd és biztos a maga egész mostani integri­tásában, belső viszonyai megerősödtek és állan­dósultak és semmiféle belső megrázkódás nem fenyegeti a konszolidálódás előrehaladó mun­káját. A köztársaság politikai helyzetét kielégí­tőnek és kedvezőnek ítélik és Szlovenszkó helyzetét a köztársaság kebelében reálisan fog­ják fel. Általánosan elismerik azt is, hogy az úgynevezett szlovák autonómia problémája nem politikai és jogi kérdés, hanem a célszerű de­centralizáció problémája, tehát a közigazgatási reform körébe tartozik Benesnek ez a cinikus nyilatkozata a leg­teljesebben rávi ágít arra a cseh politikára, melynek elfogultságáról és a magyarság ellen irányuló éles tendenciájáról eddig is oly sok­szor kellett meggyőződnünk. Hogy az eféle nyilatkozatok mennyiben szolgálják a konszo­lidációt, azt igen érdekes volna tudni, de annyi bizonyos, hogy a köztársaság cseh kormányainak eddigi „munkája“ Szlovenszkóval szemben csak relative szolgálta a viszonyok rendezettségét és igen nagy fantáziájának kell lennie Benesnek, ha a szlovenszkói ilyen a valóság rózsa­színű képben­ látja. Vagy a külügyminiszter urat hűséges és megbízható közegei olyan ros­­­szul informálják a való helyzetről ? Mert külön­ben lehetetlennek tartjuk, hogy Szlovenszkó mai állapotáról így nyilatkozzék. = Koparniczky Frigyes szenátor lemon­dása. A keresztény szocialista párt kiváló szená­tora, Koperniczky Frigyes prépostkanonok lemon­dott szenátori mandátumáról. Koperniczky állam­polgárságát kétségbe vonta a kormány s magyar emberről és a magyarság egyik vezető alakjáról lévén szó, a legnagyobb elfogultsággal vizsgálta m­eg a szenátor illetékességi ügyét. A sok huza­­*­ban végre is kénytelen volt lemondani dumáról. Utódja a pártlista alapján dr.­­Schmidt kassai ügyvéd lesz, akit a szenátus eke hív be a megüresedett helyre. i­t­t Magyarország és Ausztria közeledése. Az osztrák kormány és a magyar kormány a két állam közötti szorosabb gazdasági kapcso­lat létesítéséről legközelebb fölveszik a tanács­kozások fonalát. Az osztrák nemzeti tanács kül­ügyi bizottságának minapi ülésén Seypel dr. szövetségi kancellár és Grünberger dr. külügy­miniszter budapesti utazásáról tanácskoztak. A budapesti ut legközelebb meg fog történni és ezzel szegye £ik az első lépést ahhoz, hogy a két állam köz­t szorosabb gazdasági kapcso­lat léte ■­­­ Qias magyar barátság. Castagnetto m­agyar barát érzéséről már több­ ágot a nyilvánosság előtt is, egy zügetés folyamán, a következő ütéseket tette:­­ár a háború okozta sebek még akt be és súlyos bajokkal küzdő­­.répa, Magyarország helyzete sze­­litikai szempontból ma kedvezőbb , mint a múlt esztendőben, mivel látom ' Magyarország a ' utján K»’ rparációk ügye >ogf±.‘-d—-L '»dalomra, de herceg, Ízben fossz i /»■

Next