Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-01-01 / 1. szám

gyvan­otbilk évfalyan, «ES I. N­ÍIH; Kedd, 1924^ Január* I« M­UROHI LAPOK P­OLITIKAI LAP. £­ iftc«té»l­ár e»*&­**l«vék értékbe* s­zt.ighws á« ysőékr« jmísl «zéiklíídéssal: %íSs ín* 80 f5 félévre 46 X. negyedévre ! Külföldön 1«0 Ká. ügy«* mám éra i 8 © fölé». X» ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Ffe ® irkes.stö; GAÁL GYULA dr Szerkesztő: SAVANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztdióg és kiadóhivatal: Nádor-» SQ hová úgy a lap «ellem! részét illető közlemények, — a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. külden&Sr kéziratokat nem adunk vissza. HspielpBÜt öntenkint háromasittr: kedden csütirtiköi* ét szamAetu-« Az év krónikája. Komárom, —dec. 31. A közélet sáfárainak számot kell ad­­niok, hogy mi történt működésük idején: a krónikásnak be kell számolni az ese­ményekről. Az alábbiak egy év történeté­nek nyers adalékait alkotják, melyben, mint a kaleidoszkópban, vonulnak el sze­meink előtt az események, s ha azokból egy­séges képet alkotni talán nem is tudunk, de benyomásokat, hangulatokat igenis meríthetünk. Ennek az Írásnak az a célja, semmi más. Petőfi és Madách az évnek két uralkodó planétája. Az elsőnek a pillaga már az év első óráiban tűnik fel a homályból, hogy végigrotyogja az 1923. esz­tendő borús egét. Petőfi és Madách születé­sének századik esztendeje ez a halódó esz­tenidő: két magyar íróé és költőé, akik az árvaságra jutott magyar nemzetre figyelmessé tették a világot. Ezekre szegeztük tekintetün­ket, hogy eelő­nk merítünk hitet és ku­rv­át küzdi smü­nkhez. Petőfi emlékének a Komáromi Dalegye­­sület gyúj­ott t­őn! áldozati tüzet, hol Égler Dózsa tanár áldozott nagyszabású ünnep ke­retében. Majd Komárom egyesületei vetélkedve keltek nemes versenyre eble­n: a R*>f. Ifj. Egyesület ünnepét Vargha Sándor elnök fel­olvasása, a Jókai Egyesületét dr. Erdélyi Pál felejthetetlen előadása és Borka Géza hatalmas ódája tette emlékezetessé; a Katolikus Le­gényegyletben Gosztonyi Nándor lelkes be­széde keltett sokszoros visszhangot a magyar lelkekben. Az Iparoskör ünnepe, a főgimnázium ifjúságának ismételten megnyilatkozott hódo­­latai, az állami polgári leányiskola, a községi elemi iskolák ünnepei megannyi lángok, melyek a legnagyobb magyar liiikus csodálatosan ívelő pályájára vetnek fényt. Az ág. h. ev. egyház, mely szülőanyja volt, az év első napján áldozott emlékének és Jánossy Lajos esperes festette meg remet­ül a magyar sorsot a költő tüneményes pályájában. A vidék is kürtien rendezett, ünnepeket Petőfi­nek, a nép bálványozott költőjének: Ekecs, Hetény, Kamocsa és sok falu gyújtotta ki az év folyamán örömtüzeit a halhatatlannak. Madách nagy emlékét a losonci országos ünnep újította fel, hol Komárom küldöttei is megjelentek. A Jókai Egyesületben Gosztonyi Nándor titkár tartott sikerült emlékbe estedet és méltatást, ugyanott később dr. Alapi Gyula foglalkozott Arany és Madách barátságával, melynek Az Ember tragédiáját köszönheti nem­zeti irodalmunk és a világ. Az itt működő színtársulat hódolatát ez örök­letesű drámai költemény előadásával rótta le és a főgimná­zium ifjúsága Égler Dózsa nagyszerű rendezé­sével felejthetetlen ünepet szerzett Komá­romnak. Kulturánk egén fényesség uralkodott, mely megvilágította a múltat, de láthatóan kijelölte a jövő Utah is, a nemzeti hagyományok nyom­dokain. A­ politikai «lat egét annád vérkbb és stétebb felhők borítot­ták,­ «telyesr« nem tudott átragyogni a »ap­avár. Most már, egy év múlva, mosolygnak azokon a háborús híreken, amelyek az év kez­detén fel-fe­lröppentek a cseh sajtóban. A kis­­antant propagandája volt ez Magyarországgal szemben, me­lyet háborús tervekkel gyanúsított meg és igyekezett befeketíteni Azt írták, hogy Bajorországból municiós vagyonok indult­ak Komáromba, ahol mi nyugodtan sujtottuk fe­jeinket álomra. A háborús bírák csak jól lep­lezett tőzsdei manővert takartak. Politikai pártjaink és lapjaink erélyesen utasítot­ák vissza ezeket a támadásokat és irányították a köz­vélemény figyelmét a magyar kisebb­ségre. A kisgazdapárt agilitása a lévai nagyszabású pártnapot rendezi és komáromi körzetében is nagyarányú munkát végez. A községi választás terve, melyet négy év óta halogatott a kormány, az év elején felmerült és azóta felszínen maradt. A közigazgatás ál­lamosításának a betetőzése, a nagy megye­­rendszer életbeléptetése, hangos ell­emondáso­kat és kritikákat hoz létre a közvélemény köréből. A választások kétségtelen előjeléül volt tekintendő a halvaszületett magyar kor­mánypárt (Csánki Neumann) és annak magyar­­gyalázó újságja. Előbb azonban el kellett szenvednünk egy új törvénynek megalkotását, a köztársaság védelméről szóló u. n. rendtörvénynek, amelyet a Hasin elleni merénylet hatása­ alatt alkottak. Képviselőink az egy Földessy József kivételé­vel ellene foglaltak állást, ez azonban a tör­vényt megszavazta, de előbb pártjából kény­telen volt kilépni. Husvét előtt Masaryk köztársasági elnök egy inte­rjúja okozott nagy feltűnést a Magyar­­országgal vív­ó békés megegyezés gyakorlati lehetőségeiről. Sajsos, a béke korán­ kicsön­­dült vetését meglepte a h?r fagya és leper­zselte. A bírói határincidens egyenesen barát­ságtalan helyzetet teremtett a két szomszédos állam közt, mely teljes határzárral kezdődött és ártatlan polgárok kiutasítását eredményezte. Hasztalan kelt védelmükre az egész polgárság, a represszália középkori fegyvereit leszerelni nem volt képes. Képviselőink : Palkovich Viktor és Füssy Kálmán sürtt interpellációkban keresnek jog­védelmet a magyarságot, főleg a magyar isko­lát ért sérelmek ellen. Da bátor szószólói és védelmezői a magyar népnek a különféle ha­talmi túlkapások ellenében is. A keresztényszocialista párt nagyszabású beszá­llóikat tart képviselői parlamenti műkö­déséről Érsekújvár, Komárom, Nagymegyer, Ógyaltó, Párkány községekben Komáromban a megindul a párt újjászervezése és [UNK] & küzdelem Csánk, és a szociáldemokrata pártokkal szemben. A kisgazdapárt­ is a falvak egész so­rozatában tartja szervezkedő gyűléseit és vet gátat a földosztó párt lelkiismeretlen kortes ígérőeinek. Nem marad tétlen a kommunista párt se­m­, mely Komáromban már január óta csak­nem havonként népgyülésezik Darula, Nagy Gyula képviselőkkel és Szoraka szenátorral. Új pártok alakulnak a Csallóközben az emlí­tett Csánki és a pártonkívüli párt, a magyar jogpárt megalakulásának kezdete is erre az időre esik. Mindez a­­ községi választások e­lőre ve­tett árnyéka volt, amelyet a kormány gondosan titkolt egészen augusztus végéig. Ez volt az elmúlt évnek a legnagyobb bülpolitikai eseménye. A magyar kisebbség politikai programját Szect Ivány Jórum képviselő fejtette ki augusz­­tusi nagy feltűnést keltett nyílt levelében. A magyar lakosság eleve felkészült a választásokra és megállapodásokat létesített. A választások kív­ánátnok hírére minden párt teljes erővel mozdult meg és védte érd­keit. Komáromban a választáson hét párt mérkőzött. Új pártok gyanánt lépte­k fel a­­ jogpárt és zsi­dópárt. A kormányhatalom a magyar pártok ellen felvonultatta eszközeit, mindaz azonban nem tudta meggátolni azok fölényes, nagy győ­zelmét, melyet a katonaság szavazatainak súlyt is hathatósan segített előidézni. A­ választás előtt nagy és sok izgalom uralkodott és éles harcok folytak különösen a kommunista és a szociáld­eokrata pártok között, mely utóbbi teljesen összetörve került ki a küzdelemből szeptember 16 án. A járási és megyei választások újabb nagy küzdelmet provokáltak, de a hivatalon és a fcoraiány erőfeszítések hatástalanoknak bizonyultak. Piacát és lapalkobzások nem vál­­toztattak az eredményen: az ell­nzék fölényes győzelmén. A­­ szövetséges pártok mellett a kommunista párt foglalt erősen teret a szept. 3- i járási és megyei választásokon. Az év végéig azonban egyik képviselet sem fu­t össze, ellenben a kormány a megyei képviseletben kinevezett tagok u­­tán igyekezett mestersége­sem többséget­ teremteni. Igen nagy fontosságú kérdés­ lobiá bele a kormány a­­ ötvétervénybe az állampolgárság és sikitőség ügyét,melyet ez év elej óta a legmateohábban kezelnek és ezernyi magyar embernek adott gondot. A kérdés kiélezésével, am­ely azokat, akik itt illetőséget nem kapnak, avagy az op­­tálást elmulasztották, külföldi állampolgároknak minősíti, egyszerűen­ tűrhetetlen helyzet állott elő a szerzett jogok megsemmisítésével. Ebben az irányban is Komárom indította meg az országos akciót a magyar polgárok jogvédelmére. A köztársaság és Magyarország közti közeledést szolgálta a Bines Bethlen »gya­­lás, melyet a magyar miniszterek tr­gyalása követett. Ez tárgyalta az áll kérdést is, de megegyezések még ez« ben nem jöttek létre. Az utódállam Romá.>ia volt az, mely e kérdést vásra rendezte. A h­igi pártétet köréből kiemel­tesztényszocialista párt komáromi jü­zete megalakítását, mely e ’kon­gresszusa előtt létesült. A párt kiég körzete is nagyszabású ülést tartott folyamán. Képviselőink a nemzetgyűl­ségvetési vitájában mondottak kiválói beszédeket, Palkov­cs Viktor" pedig­­ iskolák ügyében inditványokat is nyt Szomorú t,Zs*­nsácioja volt c." * a ví? Földessy József bsz­éde, aki Mag elten intéz­tet a kölcsön ügyletd toljólag. A kommunista párt gyűlleseit stb.„ tatja és azokban a gazdasági helyzet képe rz­jaolódik meg, melyet különösen Ko­rlát oai dolgozó népe érez igen súlyosan. A # l&aztói névjegyzék összeállítása körül ismé: cseh nacionalizmus szelleme működött, mely társadalmi egyetértés és a kölcsönös megértő elé állít gátakat. Ezek voltak a politikai események, am­lyek egyáltalán ne­m vigasztalók, ezekből cs­ a választások­­ eredménye tölthet el bizalomu az iránt, hogy ez a parlament mai össze­tejében nem képviselvén a nép akaratát,­­ hovatovább felváltja a nemzet igazi képvi­sete, mely a kisebbség sorsára is döntő fo­lyása lesz és az autonómia keretében jövő sorsát és fejlődését biztosítja.

Next