Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-01-04 / 1. szám
Lapunk mai száma a teljes jövő heti Rádió műsort Otvenegyedik évfolyam. 1. szám. Előfizetés ár csehszlovák értékben. Helyben és vidékre postai szétküldéssel. •Egész évre 10 i K, félévre 50 K. negyedévre 25 K — Külföldön 1 OKi. Egyes saséin érss: 1 borond. POLITIKAI LAP ALAPÍTOTTA TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: Cl A Át, GYULA dr. Szer esző: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor u. 29. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. ir.r gwL) $§TSS ® "St? “Ssr ;v; -sár T XZ- " v Jt. m ä3M laswas &■ «wer; -«2? F"! w - ...m * SB»- --is.— India Komárom, — január 3 Az idő fatália tlésével ernek is be kellett következnie, India népei öntudatra ébredtek és ez a részekre szakadozott, szelid, barna emberfajta szabadon akarja kiélni nemzeti életét. India története sokkal ismeretesebb, hogysem azt fejtegetnünk kellene a műveit a valóközönség előtt; századokkal előbb alakult meg a keletindiai társaság, kizsákmnyolására, melyet azután az angol világhatalom váltott fel. Anglia is zsákmányt látott benne elsősorban és nem a civilizáció törlesztője gyanánt lépett fel Indiában, hanem természeti kincsek kiaknázását tűzte ki igazi, bár be nem vallott céljául. Oak a legutóbbi évtizedekben kezdődik India újabbkori története, melyben már India népei is nemzeti egyéniségünk szerepelnek. A világháború gurkái görbe késeikkel még ott vappctpikiek a rohamcsapatok élén és nem ismerik a hadifogoly intézménynek nemzetközi jogvédelmét. India népeinek a világháború nyitotta ki szemét. Nagy költők és tudósok akadtak köztük, akik Európába is ellátogattak. Rabindranath Tagore költeményeit lefordítják a viág műveit nemzeteinek nyelvére. Legutóbb pedig sokszor emlegették Gandhi nevét, azét a fanatikus aszkétáét, akinek lelkében először öltött testet a felszabadulás vágya és abból kiáradt a megszámlálhatlan milliók felé. A sandhiztmus nem egyéb, mint India őslakosainak függetlenségi törekvése, amivel már a legutóbbi időben számolni kellett. Mac Ronald kormánynyilatkozata megígérte Indiának a provincia rangot, a félönállóságot. Dominion lehetett volna, mint Kanada és Ausztrália. Anglia azonban lekésett az idők vonatáról, fukar kezekkel mért és Indiában elvesztette játékát. Ennek a háromszázmilliós gyarmatnak, ahol egy rossz rizstermés után milliók h*lta k meg éhen s ibo :ébe :ala szár 'éta' enn méh lata entf rind isztim ?zive város Skszt lagsí ban ány következulnak el nyomil a statisztika kell az angol n önálló akar iszetesen nem lett ez világa hullását secsalogatja a lsza, a zöld ondonba csak ittak el, mint gei Albion főelkápráztattak lérhetlen gazandhiék azonk Londonba, nekik elég jó Lahore, Delhi vagy Benares is nemzeti kivánságaik megfogalmazására. Ezelőtt nyolcvan esztendővel az angol civilizáció az indiai sepoglázadást ágyukkal oldotta meg, persze elöltöltő ágyukkal, amelyek elé odakötözték a lázadók foglyait és azokat szétlőtték. Hiszen ez is civilizáció és így a hinduk megismerték a puskapornak nagy erejét, amely az emberi erőt messze felülmúlja. Az angol civilizáció kegyetlenségei sokkal ismeretesebbek, hogy azokra szokat kellene vesztegetnünk. India élni akar és népei nagykorúaknak érzik magukat. Két eshetőség van, amely bekövetkezhetik a leggazdagabb angol gyarmatra nézve , vagy megadják az önállóságot és akkor India elvész Londonra nézve, az éléskamara örökre bezárul előtte, vagy az elnyomás további módszereihez nyúlnak vele szemben. Ekkor azonban bekövetkezik a másik eshetőség, India bolsevizálása, ami még veszedelmesebb lenne az afgán határ égbenyúló hegyormait féltve őrző angolokra nézve. India ma a legnagyobb probléma, amely Angliának megoldására vár. úgy érezzük, hogy a közvetítő indítványok ideje lejárt. Gandhi előtt mindenesetre igen. Komárom, faruár 3. Január 8-án tart ütést a képviselőház. A nemzetgyülés kerécsorys *zünete e jövő hét elején véget ér t A képviselőhév e’nöítcére január 8 ára hívja össze a Hpviselőházat, sir elvnek ezen pv plésén terierzti be a kormány pt 1930 évre erőié költségvetési 'évvéréig'. Erglis dr. p*w,Űpyr?öiszVre'mopd s pi ütésért expo?éját s e fölts^gvetési jrvas's'o* kiosztják a költségvetés? bírofírászok, melyre„ hét, de legfeljebb három hét alatt e? be” vet? kés ülnie. A költségvetést képviselőházi tárgyalására v les írti'eg c«?k izruár végé n, esetleg február elején kerülhet sor. Ami a wrá'u« öcrzebivésé* illpli, értő! egyelő»pír ég nirdsen n-zrfp ??snátusnak eddig még nincsen letárgyalni való anyaga. Masaryk köztársasági elnök megcáfolja quil fmondásáról s%tírá Híreket A cseh nemzed »rcisll'lapírt félbivatetes org^runfÉnak p Ceské S'ovo- 4nek PzerbeíT ősége ?? uj év slValméva! réhápv ak'uéH* kérdést intézett a fcö»hárí?ság elnökéhez, sír fö^be% Vözön nyi!ptV070-t bizonyos cseh köretben ferleszt rU arra h:r»e nézve is, emely szerint Massrvh elnök rvr’cv, pr dü' Születésn?pia évfordulóján te fog mondeni ?z etrökségről M sarok erröV erre vonatkozo!rg a következőket mondoHa: — Erre nézve még semmit sem határozt*m és ?z állambp pfom ebő fűnk* csor»áriusainek trgácsa és hozzájérulása néU’tíl nem is fogok határozni, bh jelentkeznék egy o’yan államférfin, akire?: képessége és jelleme bi?fosbék lenne arra, hogy a köztársaságot abban a politikai szpikrrban vezetné amely nem csak a fordulat utáni években, de a háború idejében is jól bevált, akkor én hivatalomat minden vonakodás nélkül átadnám utódomnak. De én mi azért hagynám ott a Hrsdsint, hogy nyugalomba vonuljak, hanem azért, hogy magamat a publicisztikának szentelem, ami az egyszerű polgár szabadsága követresiében lehetfépeg. Azonban én nem rendesen hetem állásomnak tartamáról s nyugodtan dolgozom tovább az állam jövője érdekében, remélve, hogy elég derék és éhes férfiú van a köztársaságban, akik épen úgy fognak dolgozni utánam, mint ahogy dolgoznak most velem. A régi kopott nóta Dérer miniszter ajakán. Dérer Iván dr. iskolaügyi miniszter a csehslovák szociálemokrata pár vezére, a Právo Liduban az is!'0)a kérdésekről értekezik. Csehszlovákia iskolarendszere l é? Houeból nőtt ki: a történelmi országokban az úgynevezett országos, illetve állami iskola volt, Slovenszkón és Ruszirszkén a tisztán ;h?rői tényezők rerz*f-re előtt ál ló iskolarendszer. Dérer pzerin* e történeti országokban azskcia a nemzet kezében volt. r ig Szlovenszkón és T?uszinszkőn olyan tényezők kezében, akik szisztematikusan elnemzetielenítették (?) a szlovákságot. Csak az egyház bizonyos demokratikus rendszerének köszönhető, hogy a szlovákság és a szlovák nyelv megmaradt egyes iskolákban. Srovri'ztón —■ Dérer szerint — olyan irályzet uralkodott, amely feladatul tűzte ki maga elé a szlovák nemzetiségek teljes kiirtásáig?) A köztársasági iskola további kiépítésénél a történelmi crszifhlíbfth bivált rendszer alapjára ke?J":helye?kedni. Ez a rendszerben fetfejfeg az országot a pusztulás elő? és ez fogja fentartani a jövőben is. Az elv lesvén a következő: Az iskola nemzeti figy és a nemzetnek nem szabad megengedni, hogy azt kezéből kivegyék. Szükséges állandóan hangsúlyozni az ifikolsigozgatás állandó demokratizálását. Dérért e nyilatkozatában sem hagyja el féktelen magyargyűlölete, de nemzeti sovinizmusa sem, amely még a történelmi tényekkel szemben is elfogulttá teszi. Mi lett volna a szlovák perzivel, ha e magyarok állítólagos elnemzési ejlendő politikája valóság lett volna, pedig történelmi tény, hogy ezer esztendős együttélés mellett évszázadokon keresztül megmarast szlováknak a szlovák nemzet, amelynek számtalan felekezeti iskolájában szlovák volt a tanítási nyelv. A régi elk»apatott ócska nóta talán még sem illenék a köztársaság iskolaügyi miniszterének szájába, akinek ismernie kellene a való helyzetet. Lesz-e «*/ nyolcas bizottság? A kormánytöbbségnek ez a kérdés képezi most legfőbb gondját s a nagy probléma a kormánypártok sajtójában is viszhangot keltett. A cseh iparospárt orgánumában azt az eszmét vetették föl, hogy az eszmicskát fenn kell tartani, de annak tagjai csak miniszterek legyenek. A csehszlovák szociáldemokraták lapja pedig kijelenti, hogy semmi szín alatt sem engedik meg, hogy felelőtlen politikusok felelőtlen intézménye álljon a kormány fölött, legfeljebb csak arra hijiardólt, hogy egy miniszterekből álló kisegítő szerv intézze a kormánytöbbség politikai ügyeit. Az eszmicska megalakítása a Právo Lidu szerint csak a kispártoknak, az iparos pártnak, meg a cseh nemzeti demokratáknak az érdeke, mert a nyolcas bizottságban minden párt egy-egy taggal lenne képviselve, vagyis a kis párt is ugyanolyan erőt reprezentálna, mint a nagy pártot. Ezzel szemben a Cesky Dannik azt írj hogy a kormánytöbbség politikai bizottsága nélkül a parlamentben nem lehet dolgozni és mindegy hogy miniszterek gondoskodnak e a parlamenti munka folytonosságáról, vagy pedig a többségi klubok megbízottja Alkotmánymódosítás a hivatalnokkormány javára. A cseh politikai tábor realista csoportja, amely egyébként Benes dr. külügyminiszter személyes barátaiból áll, alkotmánymódosítás iránt indított mozgalmat, amelyet már a csehszlovák sejtő is élénken pertraktál. Ez a realista csoport azt szeretné, hogyha törvényhozási uton megváltoztatnék az alkotamányt olyképen, hogy lehetővé tétessék hivatalnok kormány- rezsim anélkül hogy a nemzetgyűlés az ilyen, magában véve is alkotmányellenes kormányt felelősségre vonhatná. Az alkotmányban, bár sok közeg található benne, kifejezetten az a rendelkezés is lefoglaltatik, hogy valamely kormány a távozni köteles helyéről, ha a nemzetgyűlés többsége bizalmatlanságot szavaz vele szemben. A Lidové Noviny azon véleményen van, hogy a hivatalink kormány, amely az államfő bizalmából került a végrehajtó hatalom élére, nem köteles lemondani, ha a parlament bizalmatlan iránta. Hogy az ilyri felfogás mennyire ellentétben áll a demokrácia tiszta fogalmával, azt szükségleten hangoztatni. De úgy tűnik föl, mintha a régi lenézett osztrák mintát, a hírhedt 14ik§-t akarnák a legsovinisztább csehek beiktatni az alkotmányba. Mindenesetre igen jellemző, hogy e módosítás Bsnes klikkjéből indult ki. Watermann „Ideal“ nagy választékban kaphatók SPITZER SÁNDOR könyvkereskedéséb**«