Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-01-10 / 2. szám

2. oldal. 0R- MEZEY SZANATÓRIUM szülészeti magángyógyintézet komAbom Deák Ferenc*u. 17. TELEFONSZÁM 141. 19 nősen nem a közgyűlés előzetes meg­kérdezése és hozzájárulása nélkül. De ismételten hangsúlyozzuk, hogy mindezen­ észrevételeink csak akadé­mikus természetűek. Kísérleti évr­ől volt szó, az előző csonka év nem nyúj­tott kellő alapot reális költségvetés készítésére és mert valóban az élet nem állhat meg, megjegyzéseinket in­kább a jövőbeli miheztartás céljából tettük és hisszük, hogy a későbbi évek zárszámadásainál ezek a visszásságok nem ismétlődnek meg. Egyébként a zárszámadás pontos, lelkiismeretes, könnyen áttekinthető munka, amely a hiteltúllépéseket is pontosan ismerteti és számszerűen fel­tünteti. Megnyílt a SzMKE Széchenyi Népfőiskolája Léván Huszonnyolc hallgatóval Léván meg­nyílt a SzMKE Széchenyi Népfőiskolája. A Népfőiskola két hónapig tart. A Nép­főiskola vezetője Féja Tibor körzeti tit­kár. Az ünnepélyes megnyitón megjelen­tek a polgári és katonai hatóságok kép­viselői és a SzMKE-szervezetek megbí­zottjai. A vendégeket Schubert Tódor, a SzMKE országos elnöke, a hallgatókat Révay István gróf, a SzMKE országos ügyvezető elnöke üdvözölte. A Népfőis­kola jelentőségét Féja Tibor, a tanfo­­lyam vezetője fejtette ki. A tanfolya­mon 22 Bars-Hont, 4—4 Nyitra-Po­­zsony, illetve Komárom vármegyei hall­gató vesz részt. Nagy sikere volt a Vöröskereszt tea­délutánjának A Vöröskereszt Egyesület komáromi és komárom megyei hölgybizottsága január 4-én, délután 6 órai kezdettel táncos tea­­délutánt rendezett a Központi Szálló nagy­termében. A teadélul annak nagy sikere volt: a város s a vármegye közönsége m­egértve a szép célt, amelyre a jövedel­met fordították, nagy számban jelent meg, úgy, hogy a vezetőség ismét szép összeg­gel segíthette a harctéren szenvedő hon­­védeinket. Ne említsünk neveket, akik ezt a szép s nemes, amellett kitűnő szóra­kozást nyújtó rendezést előkészítették, si­kerre vitték , akik megjelenésükkel tá­mogatták: hála nekik a zsúfolt termekért, hála jó szívükért, megértésükért. Hála azért, hogy a nagy harc, ott künn a csata­mezőn még eredményesebben, még bát­rabban a még vigasztalóbban folyhatik — hazánkért, mindnyájunkért.­­ A teadélután keretében Toporczi Emil, a Magyar Külügyi Társaság elnöki taná­csának tagja »örök eszmék — új Európát címmel előadást tartott. Korunkat a hiva­tásrendiség, a tekintély-államiság s a né­­piség eszméje hatja át, — fejtegette elő­adásában. A magyarság feladata, hogy ezekből az eszmékből kiválogassa s bele­építse ősi életformájába a számára előnyt jelentő értékeket. Az előadó meggyőző szavakkal jelölte meg azt az utat, ame­lyen a magyarságnak haladnia kell, hogy hivatását betöltse a Kárpátmedencében. Tisztában kell lennünk azzal, hogy csak a meg nem alkuvó, öntudatos, büszke, jo­gihoz ragaszkodó nemzetnek lesz helye az új Európában. A teadélután közönsége figyelemmel hallgatta meg az előadást . Utána lelkesen ünnepelte Toporczi EmilL KERESZTÉLY kímavM zeigendem* BUDAPEST Vilme* «ászár út 66. Legjobb zongorik leg­­olcsóbbjn, rémhíre is. Csalódás Hkma érheti. ‘—rsrm.'=. KOMÁROMI LAPOK Kamatmentes házassági kölcsön Előnyben részesülnek a mezőgazdasággal foglalkozók és a sokgyermekes családból származók A most megjelent belügyminiszteri rende­­l­­et értelmében újév napjától kezdve lehet előterjeszteni a házasodási kölcsön iránti kérelmeket. A kölcsönt az Országos Nép- és Családvédelmi Alapból folyósítják, a költ­ségvetésben erre a célra előirányzott összeg erejéig, a családalapításhoz szükséges bútorok és egyéb felszerelési tárgyak beszerzésére. Azok részesülhetnek belőle, akiknek együt­tes vagyona az ötezer pengőt nem haladja meg és a házasulók együttes havi jövedelme nem éri el a háromszáz pengőt, nemzeti szempontból kifogás alá nem esnek és har­­mincketedik életévüket még nem töltötték be. Mezőgazdálkodással foglalkozók és sok­­gyermekes családból származók előnyben részesülnek. Városokban a vőlegény lakóhelyének pol­gármesteréhez kell címezni és benyújtani a kérelmet, minden más helyen a törvény­­hatóság első tisztviselőjéhez (alispánhoz) és a községi elöljáróságnál. A kérvényben meg kell jelölni a kért összeget, a családi tűzhely megalapozásá­hoz nélkülözhetetlen szükségleteket, ki­adásokat, melyeket a házasalók önerejük­ből beszerezni, illetőleg teljesíteni nem képesek. Meg kell jelölni a kérelmezők foglalkozását és hogy milyen célból kérik a kölcsönt. A kérelmet röviden indokolni kell. Meg kell jelölni az­t a helységet, ahol le szándékoz­nak telepedni és a házasságkötés tervezett időpontját. Csatolni kell a kérvényhez a házasulók sajátkezűlén írt és aláírt nyilatkozatát, hogy nem tekinthetők zsidóknak, vagyoni, ille­tőleg szegénységi bizonyítványukat, tiszti­­orvosi bizonyítványt arról, hogy gümőkór­­ban, nemi betegségben, vagy átöröklött be­tegségben nem szenvednek, hat hónapnál nem régebb keletű erkölcsi bizonyítványokat, igazolványt arról, hogy a vőlegény katonai állítási kötelezettségének eleget tett, ható­sági bizonyítványt arról, hogy mezőgazdál­kodással foglalkoznak, vagy sokgyermekes családból származnak. A kérvény és mellékletei illetékmentesek. Községekben és megyei városokban, a m. sir. tisztiorvos, törvényhatósági városokban a m. kir. tiszti főorvos állítja ki a bizo­nyítványt. Sem a házassági kölcsön elnye­­réséhez szükséges tisztiorvosi bizonyítvány­ért, sem pedig az e célra közkórházban vagy más egészségügyi intézetben kiállított bizonyítványért nem kell fizetni. A kölcsön összege ezer pengőt meg nem haladhat. A törvényhatóság első tisztviselő­je, illetőleg a megyei város polgármestere, döntés előtt a házasulók rászorultságára, valamint érdemességére vonatkozóan a szó,, eiális gondozóktól, vagy az adatfelvételen megbízott zöldkeresztes védőnőktől körn­ye­­zettanulmányt szerez be. A kölcsönből s­ ér­zett ingók jókarban tartandók, ezt a köl­csönadónak joga van bármikor ellenőriztet­ni. A kölcsön kivételesen engedélyezhető készpénzben. Úgy is nyújtható, hogy­ a köl­csönösszeg erejéig a helybeli közjóléti szö­vetkezet szolgáltatja ki a kívánt ingóságo­kat. A kölcsönengedélyezés napjától számítva folyamodók három hónapon belül a házas­ság megkötését igazoló anyakönyvi kivo­natot bemutatni tartoznak. A kölcsönt csak ezután folyósítják. Törlesztésért a házastár­­sak egyetemlegesen felelősek. A kölcsön kamatmentes. Havonként az eredeti kölcsönösszeg egy százalékával kell törleszteni. A törlések­­ a házasság első évében, va­lamint minden gyermek születése után egy évig szünetel. Az első gyermek után elengedik az eredeti kölcsönösszeg tíz, második gyermek után 20, harmadik gyermek után 30, negyedik gyermek után 40 százalékát, tehát az egész kölcsönösszeget. Amennyiben már részlet­­törlesztés történt, a megfelelő hányadrészt a kölcsönben részesült házastársak részére visszautalják. Az elengedés iránti kérelem­hez csatolni kell az újszülött születési anya­könyvi kivonatát. A törlesztési részletet annak a hónapnak 15-éig kell megfizetni, amelyben a tartozás esedékessé vált. Lakhelyváltoztatást be kell jelenteni. A kérelemhez használatos űrlapokat, az elbírálásnál alkalmazandó irányelvekre, a kölcsön behajtására, általában a házasodási kölcsön végrehajtására vonatkozóan az Or­szágos Szociális Felügyelőség részletes tá­jékoztatót bocsát ki. Bébi gumibugyik kaphatók DOBOS-NÁL VÁRMEGYE-UI. 9. TELEFON 21 A MÉP figyelmeztetése a házhelyigénylőkhöz Ismeretes, hogy a kormány még az el­múlt évben nagyjelentőségű rendeletet adott ki a magyar falvak lakossága érdekében. Ez a rendelet házhelyhez, családi házhoz kívánja juttatni mindazokat, akik nem ren­delkeznek családi otthonnal. E célból a köz­ségek elöljáróságai tíz igénylő jelentkezése esetében kötele­sek megindítani a házhelyek kisajátítá­sára irányuló eljárást. Nagy vonalakban ezt tartalmazza a kor­mány idevonatkozó rendelete, s ennek ér­­vényre juttatása érdekében vitéz Lukács Bé­la, a MÉP országos elnöke felhívást inté­zett valamennyi pártvezetőséghez és szer­vezethez, hogy felvilágosító munkájukkal legyenek segítségére a tapasztalatlan lakos­ságnak. A felhívásnak eredménye lett, hogy eddig többszáz községben indult meg a ház­­helyigénylési eljárás. Az elmúlt napokban egyes vidékeken al­kalmi társaságok, amelyek felismerték az akcióban rejlő üzleti lehetőségeket, a saját céljaik megvalósítása érdekében körlevelet küldtek ki az érdekelteknek. Ebben a kör­levélben jelentkezésre szólítják fel a ház­helyigénylőket, sőt, a jelentkezéssel egyide­jűleg »eljárási költség« címén 3.50 pengő befizetését is kérik. Erre való tekintettel, saját érdekükben most újólag felvilágosítja a MÉP pártveze­­tősége a házhelyigénylőket, hogy igénylésükkel kapcsolatban semmiféle el­járási költség nincsen. Az erre vonatkozó kormányrendelet nem ismer eljárási költségeket, magát az eljárást pedig a községi elöljáróságok és a városok polgármesteri hivatalai kötelesek megindí­tani. Védelemben részesü­lnek a mezőgazdasági munkások A földmívelésügyi miniszter felhívta valamennyi város polgármesterét és a községek elöljáróságait, hogy a mezőgaz­dasági balesetbiztosítások folyó évre vo­natkozó összeírását fejezzék be. Amen­­­nyiben valamelyik hatóság előre nem látható, illetve el nem hárítható okokból kénytelen volna ettől eltérni, haladékta­lanul köteles azt a vármegye alispánjá­nak bejelenteni.Ugyancsak a földmívelésügyi minisz­ter rendelete alapján most folyik a vi­déken a gazdasági cselédek összeírása, melyet január 15-ig kell a községi elöl­járóságoknak, illetve a városokban a pol­gármestereknek befejezniök. A gazda­sági idénymunkások összeírása szintén most van előkészítés alatt. A földmívelésügyi miniszter körren­deletben közölte a közigazgatás első tiszt­viselőivel, hogy amennyiben a mezőgaz­dasági gépek tulajdonosai balesetbiztosí­tási kötelezettség alá eső gépmunkásaik biztosítása tekintetében a bejelentési kö­telezettségüknek a megállapított időn be­lül nem tesznek eleget, ellenük az ille­tékes közigazgatási hatóságok kötelesek az eljárást haladéktalanul megindítani. Mindezek az összeírási, illetve bejelen­tési intézkedések az Országos Mezőgaz­dasági Biztosító Intézet működésének za­vartalanságát és folytonosságát kívánják biztosítani, a rendkívüli időkre való te­kintettel még fokozottabb mértékben, mint normálisabb körülmények között szokott lenni. 1942. január 3, CipőTizleteink eladókat és eladónőket kere­s­nk. Részletes aji­latok „őskeresztény szárm­azás” jeligére HAASENSTEIN és VOGLER RT. hirdetőiroda, Bpest, V Dorottya­­utca 8. címére intézendők.t6 részére Erő­sütsük a belső gazdasági fronton­ Nem lehet elégszer hangoztatni, h­ogy a mai — évszázadokra döntő — világküzdelem­ben­ ugyanolyan fontos a belső gazdasági arcvonal, mint a külső katonai front. Ez más szóval annyit jelent, hogy­ nem elég a kato­nai felkészültség és a vitézség, szük­ség van gazdasági felkészültségre is. És amint egy ország katonai ereje és hatalma a lakosság harci erényeitől függ, ugyanúgy a belső gazdasági­­ fron­ton is szükség van az egész lakosság közreműködésére, támogatására, fe­gyelmére és munkájára. Nem elegen­dő tehát a nemzet céljaiért lelkesedt a jó vitéz katonáinkat szeretettel övezni ,és hőstetteikkel büszkélkedni, hanem a gazdasági fronton is meg kell állania mindenkinek a helyét, mint katoná­nak a harctéren. Gazdasági szempontból is mindnyá­jan katonák vagyunk, hiszen gazda­sági szervezettségünk, fegyelmünk és tervszerű munkánk a győzelemnek és az igazságosabb békének a fegyverrel egyenrangú tényezője. Éppen ezért nem a kényszer, a büntetés, vagy más kel­lemetlenség tartja vissza elsősorban, az embereket a köz szem­pontjából ká­ros áruhalmozástól, az árdrágítástól, a riadozástól és az oktalan fényűzés­től, hanem a hazafias kötelességérzet Az állam szervei azzal a céllal sza­bályozzák a közellátást, a fogyasztást, a gyáripari termelést és a nyersanyag elosztást, hogy a belső frontot törhe­t­e­lanná tegyék. Sok fontos árut nyersanyagot nem lehet ma külföld­ről behozni a háború miatt, tehát igyekeznek azokat hazai nyersanya­gokkal pótolni. Más anyagokból és cikkekből a rendelkezésre álló készle­tet tervszerűen úgy osztják széjjel, hogy lehetőleg mindenkinek jusson­ belőle. A fontosabb ipari cikkek ter­melését pedig úgy alakítják át, hogy megszüntetik a fényűzés célját szol­gáló áruk készítését és a meglév­ő nyersanyagot elsősorban olyan tömeg­cikkek előállítására fordítják, amilye­nekre a mezőgazdasági és ipari mun­kásságnak, a kispolgárságnak, kisgaz­dának, vagyis a dolgozó társadalom­­nak van szüksége. A fényűzés tehát fokozatosan meg fog szűnni azért, hogy az egyszerűbb ember szükségleteit biztosítani lehes­sen. És ez az átalakulás tulajdonkép­pen nem egyéb, mint a nemzeti össze­fogás megvalósítása gazdasági téren. Az is természetes, hogy ez áldozattal jár. A gyárvállalat, amely ezután több száz, vagy több ezer luxuscikk helyett csak néhányféle népruházati cikket fog gyártani, kevesebb haszonra szá­míthat, mint eddig. Nem hoz a keres­kedő konyhájára sem annyi hasznot­­ a hatvanfilléres akcióflanel, mint a drága selyem, de az áldozatot vállalni kell és a haszonszerzésre irányuló tö­rekvés a háború tartamára feltétlenül­ mérséklendő. Ami mostanában egyes iparágakban és a népruházati akció során folyik, tulajdonképpen a szilárd belső gaz­dasági front kiépítése. De ezt a belső frontot meg kell tölteni a nemzet ele­ven erőivel. A magyar társadalomnak kötelessége, hogy a hivatalos intézk­e­­dések végrehajtását megkönnyítse és előmozdítsa. Mindnyájunk érdeke,­ hogy a belső gazdasági front ellen­álljon az ellenség törekvéseinek s é­s csak úgy lehetséges, ha lemondással és fegyelmezettséggel szolgáljuk meg a jobb és békességesebb jövőt. Előfize­tél már a Komáromi Lapokra? — Megérdemli: bátran küzd a keresz­tény írigyer ügyért!

Next