Könnyűipari Értesítő, 1954. július-december (7. évfolyam, 28-53. szám)

1954-07-07 / 28. szám

312 KÖNNYŰIPARI ÉRTESÍTŐ 1954 július 7. 13. A kötszövőipar céljait szolgáló fonalak gyártását a pamutiparban és a gyapjúiparban egyaránt a műszaki szempontból e fonalak gyártására legmegfelelőbb üzemre kell profilozni. A profilozást a Kötszövőipari Igazgatóság­gal egyetértésben végezze el mind a Pamutipari, mind a­­Gyapjúipari Igazgatóság, vita esetén a miniszter, vagy az illetékes miniszterhelyettes dönt. A döntésig nem lehet végrehajtani olyan profilozást, amely ellen a Kötszövő-­­ipari Igazgatóság tiltakozik. A kötszövőipar név szerint megjelölt szakembereinek belépési joguk van a kötszövő fonalakat előállító fonodákba, ahol a gyártásra vonatkozó észrevételeiket közvetlenül megtehetik. A KOLLÉGIUM TITKÁRSÁGA. SZEMÉLYI ÜGYEK A „Könnyűipar kiváló dolgozója“ kitüntető jelvény adományozása. Az Országos Gyorsíróversenyen a Könnyűipari Minisz­térium csapata a II. helyezést érte el. A csapat tagjait: Gellértffy Lajosnét, Itzelberger Katalint, Zacskó Mártát a könnyűipari miniszter a „Könnyűipar kiváló dolgo­zója“ jelvénnyel tüntette ki. Dicséret: A könnyűipari miniszter helyettese Halmi Dezső laboratóriumvezetőt (Simontornyai Bőr­gyár), Előd Béla programmiroda-vezetőt (Pécsi Bőrgyár), a bőripari kapacitásfelmérések elkészítésében, Muschong László beruházó előadót (Bőripari Fakellék­­termelő V.), a Bőripari Fakecsktermelő Vállalat kapacitásfel­­méré­­sében végzett kiváló munkájukért dicséretben részes 1­1. §. A magyar műszaki alkotásoknak azokat az eml­­keit, amelyek — mint a magyar nép haladó hagyomá­nyainak és mint a műszaki fejlődés történelmének érté­kes bizonyítékai — a tudományos kutatás szempontjába jelentősek, a jelen törvényerejű rendeletben meghatáro­zott védelemben kell részesíteni. 2. §. (1) Műszaki emlék minden olyan műszaki jellegű s a tudományos kutatás számára történelmi jelentőségű tárgy (műszaki létesítmény, műszaki berendezés, mező­­gazdasági jellegű műszaki létesítmény, műtárgy, gép, gép­­alkatrész, szerkezet, készülék, szerszám, műszer vagy kí­sérleti eszköz stb.), amelyet a népművelési miniszter an­nak nyilvánít. (2) Műszaki emlékké lehet nyilvánítani a műszaki em­lék jellegű tárgy tartozékait, eredeti vagy későbbi ábrá­zolását, ismertetését, illetőleg az azt tartalmazó iratot, valamint az ilyen tárgyat ábrázoló kismintát (modellt) is, tekintet nélkül arra, hogy az ábrázolt, illetőleg leírt tárgy korábban már megsemmisült, 3. §. (1) A műszaki emlékké nyilvánításnak nem aka­dálya az, hogy a műszaki emlék jellegű tárgy magán­személy tulajdonában, van, illetőleg, hogy azt a múzeu-­­mokról és műemlékekről szóló 1949. évi 13. számú tör-­ vényerejű rendelet 9. §-ának (3) bekezdése hatálya alá­ nem tartozó magángyűjteményben őrzik. (2) Nem lehet műszaki emlékké nyilvánítani az olyan tárgyat, amely már az 1949. évi 13. számú törvényerejű rendelet értelmében védelem alatt áll. 4. §. (1) A műszaki emléket eredeti állapotban kell megőrizni. A műszaki emlékké nyilvánított tárggyal tu­lajdonosa, illetőleg birtokosa csak a népművelési minisz-­ ter által meghatározott módon rendelkezhetik. (2) A műszaki emlékké nyilvánított tárgyat megsemmi-­ síteni, illetőleg megrongálni, egészben vagy részben meg­változtatni, a népművelési miniszter engedélye nélkül el­idegeníteni, más helyre átszállítani, az ország területére­ kivinni, vagy végrehajtási eljárás során lefoglalni neri szabad. 5. §. A népművelési miniszter intézkedhetik a műszak emlék­múzeumi elhelyezése iránt. 6. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb bűntett rendelkezés alá nem esik, bűntettet követ el és három­ hónapig terjedhető börtönnel büntetendő, aki a) műszaki emléket megsemmisít, megrongál, egészben vagy részben megváltoztat; b) műszaki emléket az ország területéről engedély nél­kül kivisz; c) az engedéllyel kivitt tárgyat a népművelési miniszte által megállapított határidőn belül nem hozza vissza; d) a 4. § rendelkezése ellenére a műszaki emlékek er­deti állapotában való megőrzéséről nem gondoskodik, az engedély nélkül más helyre szállítja, illetőleg engedély nélkül elidegeníti, vagy megszerzi. (2) Aki műszaki emléket engedély nélkül az orszá területéről kivisz, illetőleg a megállapított határidőn be­lül nem szállít vissza, köteles a tárgy felkutatásával , visszaszerzésével, valamint visszaállításával kapcsolatban felmerült költségeket megtéríteni. Dobi István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Darabos Iván s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkár. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 14/1954. (I. 24.) M. T. számú rendelete a műszaki emlékek védelméről szóló 1954. évi 4. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról.­­ 1. §■ (1) Az állami szervek és vállalatok kötelesek a bírto­kukban, illetőleg kezelésükben lévő műszaki emlék je­legű és a tudományos kutatás számára történelmi jelentő­ségű tárgyakat (műszaki létesítmény, műszaki berend­zés, műtárgy, gép, gépalkatrész, szerkezet, készülék, szer­szám, műszer, vagy kísérleti eszköz stb., a továbbiakba: tárgy) a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztály mellett működő műszaki emlékeket nyilvántartó , gyűjtő csoportnak az 1954. július 31. napjáig, ha pedig tárgyat e határidő után találják meg (fedezik fel), a me­találástól (felfedezéstől) számított 30 napon belül írásos bejelenteni. (2) Műszaki emléknek kell tekinteni általában a tudo­mányos kutatás számára műszaki történelmi jelentését minden műszaki jellegű tárgyat addig is, amíg műsza emlékké nyilvánítása felől a népművelési miniszt határoz. Ha a birtokos az ilyen tárgyat bejelenti, a zárs Törvényerejű rendeletek Minisztertanácsi rendeletek A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1954. évi 4. számú törvényerejű rendelete a műszaki emlékek védelméről.

Next