Könnyűipari Értesítő, 1968. július-december (21. évfolyam, 21-36. szám)
1968-07-13 / 21. szám
1968. július 13. KÖNNYŰIPARI ÉRTESÍTŐ különbözősége, hanem a közös telephely hiánya miatt sem. Az együttműködés engedélyezésére tehát csak „alkalmi munkaközösség” (Kisipari tvr. 18. § és a vonatkozó Vhr. 30. §) keretében van lehetőség az alkalmazottakra, illetve foglalkoztatottakra vonatkozó korlátozások mellett, tehát a különböző szakmájú kisiparosok összes foglalkoztatottjainak (alkalmazottak, ipari tanulók, segítő családtagok) létszáma csupán 9 fő lehet. Semmiképpen nem tűrhető, hogy kisiparosok olyan szerződést vállaljanak, illetve olyan együttműködést alakítsanak ki, amikor feladatukat egy telephelyen végzik és hoszszabb időn keresztül kétszer, vagy háromszor 3 alkalmazottal dolgoznak, tehát a törvényileg megengedett létszámkeretet többszörösen túllépik és a kisipar keretét meghaladó mértékű szaktevékenységet folytatnak. Ha az igény ugyanis törvényes keretek között nem teljesíthető, a munkát kell megosztani megfelelő szerződésekkel. Az alkalmi munkaközösség egyébként akkor is engedélyezhető, ha az abban együttműködni kívánó kisiparosok nem azonos másodfokú iparhatóság területéhez tartoznak. Tehát engedélyezhető budapesti, valamint a Budapestet környező megyék kisiparosainak alkalmi munkaközösségben történő együttműködése is, de a döntésre illetékes engedélyező másodfokú iparhatóságnak mindig ki kell kérnie és figyelembe kell vennie döntésénél a területileg illetékes másik másodfokú iparhatóság egyetértő álláspontját is. Egyebekben pedig az engedélykérésnél és a döntésnél a fennálló törvényes rendelkezések változatlanul irányadók. Az alkalmi munkaközösség engedélyezésénél továbbá feltétlen irányadók az exportérdekek, a népgazdasági szempontok, a KETI szerződések és más meghatározott alkalmi munkák elvégzésének igénye. 3. Lakberendező tevékenység asztalos vagy kárpitos kisiparos részéről Asztalos vagy kárpitos kisiparos lakberendező tevékenysége csak a kisiparos által előállított termékeknek a lakásban való megfelelő elhelyezésében állhat, akár van lakberendező ipar gyakorlására jogosító külön iparigazolványa, akár nincs. A kisipari tvr. 17. § (1) bek. szerint ugyanis a kisiparos csak az iparának munkakörébe tartozó és saját maga által előállított termékeket hozhatja forgalomba. Más kisiparos termékeinek akár adás-vétel, akár közvetítés útján történő forgalomba hozatala nem ipari, hanem kereskedelmi tevékenység, amelyet ipar , akár lakberendező ipar gyakorlására jogosító iparigazolvány alapján folytatni nem lehet. Olajkályhák készítése. Olajkályhák készítése kizárólag a lakatos ipar munkakörébe tartozik s így azokat a lakatos kisiparos iparjogosítványa alapján előállíthatja. A kisiparos köteles betartani a tűzrendészeti feltételeket, egyedi megrendelés esetében a készített olajkályha egyéb megvizsgáltatása azonban nem kötelező. 5. Drótkefe készítés A szőr, sörte és gyökér anyagnál nagyobb szakértelmet igénylő és nehezebben megmunkálható drótanyagból előállított kefe készítése a képesítéshez kötött kefekötő és ecsetkészítő ipar működési körébe tartozik, tehát nem gyakorolható szabad iparként. 6. Villamos fűtőtestek (villanybojlerek) szerelésének ipari minősítése A villamos fűtőtestek (villanybojlerek) szerelése (javítása, felújítása, higanyautomatákkal való felszerelése) mind a villanyszerelő, mind a műszerész ipar munkakörébe egyaránt beletartozik. Villamos fűtőtestek szerelését tehát akár villanyszerelő, akár műszerész iparjogosítványos kisiparosok egyaránt elvégezhetik. 7. Plasztikus mintalapok készítése és forgalomba hozatala. Plasztikus mintalapok készítése és forgalomba hozatala nem tartozik a szobafestő ipar tevékenységi körébe. A szobafestő kisiparos azonban saját részére készíthet mintalapokat, ezeket a szobafestő munkát megrendelők részére bemutathatja és a megrendelt szobafestő munkát a kiválasztott minta szerint végezheti el. 8. Tapétázás A tapétázás (szobatapétázás, a falaknak papír, műanyag vagy textilanyaggal való bevonása) a képesítéshez kötött szobafestő és a képesítéshez kötött kárpitos iparok tevékenységi körébe egyaránt beletartozik. Az említett iparjogosítvánnyal rendelkező személyek a tapétázásnak bármilyen formáját elkészíthetik, beleértve természetesen a falfelület előkészítését is. A tapétázást szabad iparként gyakorolni nem lehet. 9. Ponyva, sátorlap készítés és javítás Ponyva és sátorlap készítése és javítása a képesítéshez kötött takács (kézi és gépi szövő) ipar, a ponyva és sátorlap bőrözése és a bőrrészek javítása pedig a szíjgyártó ipar tevékenységi körébe is beletartozik. Ponyva és sátorlap készítésére és javítására tehát egyéb feltételek fennforgása esetén is csak annak lehet kiadni iparjogosítványt, aki az előírt takács, illetve a bőrözésre és annak javítására a szíjgyártó ipari képesítését igazolja. Az 1/1985. (II. 21.) Kjp. M. számú rendelet 1. §-a értelmében a takácsipar gyakorlására jogosító iparigazolvány azonban ez idő szerint nem adható ki. 10. Márványtáblák falburkolattá való beépítésének ipari minősítése Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium állásfoglalása értelmében márványtáblák összefüggő falburkolatként történő beépítése a kőfaragó ipar tevékenységi körébe tartozik. A kőművesmester és kőműves kisiparos, valamint az ácsmester és ács kisiparos tevékenységi körének megállapításáról szóló 1/1959. (I. 17.) ÉM. számú rendelet 1. § (1) bekezdése szerint kőművesmester és kőműves kisiparos tevékenységi körébe csak cement, beton és égetett agyagárukból készülő burkolatok beépítése, illetve elhelyezése tartozik. Ugyanakkor elhelyezhet kőfaragómester által, természetes kőből készített díszítőelemeket, ezek azonban nem alkothatnak összefüggő falburkolatot. 11. Kalap- és sapkakészítők szőrmesapkakészítése. Korábbi döntések szerint műprémek feldolgozása, javítása és azzal kapcsolatos mindennemű tevékenység a szűcs ipar munkakörébe tartozik. A szőrmesapkakészítést pedig csak szőrmesapkakészítésre jogosító iparigazolvány alapján lehet végezni, akár műszőrme, akár természetes szőrme a szőrmesapka alapanyaga. A kalapos és sapkakészítő, valamint a szűcs szakma megegyezésére tekintettel — a kisiparosok ipargyakorlására vonatkozó, 1/1964. (VIII. 21.) Kip. M. számú rendelettel módosított 2/1958. (V. 1.) Kip. M. számú végrehajtási rendelet 24. §-ában foglaltak alapján, a KIOSZ meghallgatása után — a szakmai szokás fennállását a minisztérium akként igazolja, hogy a kalapos és sapkakészítő kisiparosok a valódi szőrme kivételével bármiféle műanyagból — beleértve a műanyagszőrmét is — kalapot, illetve sapkát készíthetnek. Az említett elvi állásfoglalások tehát a fentieknek megfelelően módosulnak. 13. Hangszigetelés. A hangszigetelés a képesítéshez kötött kőműves ipar részipara és nem külön önálló ipari tevékenység. 447