Könnyűipari Értesítő, 1968. július-december (21. évfolyam, 21-36. szám)

1968-07-13 / 21. szám

1968. július 13. KÖNNYŰIPARI ÉRTESÍTŐ különbözősége, hanem a közös telephely hiánya miatt sem. Az együttműködés engedélyezésére tehát csak „al­kalmi munkaközösség” (Kisipari tvr. 18. § és a vonatkozó Vhr. 30. §) keretében van lehetőség az alkalmazottakra, illetve foglalkoztatottakra vonatkozó korlátozások mellett, tehát a különböző szakmájú kisiparosok összes foglalkoz­tatottjainak (alkalmazottak, ipari tanulók, segítő család­tagok) létszáma csupán 9 fő lehet. Semmiképpen nem tűrhető, hogy kisiparosok olyan szer­ződést vállaljanak, illetve olyan együttműködést alakítsa­nak ki, amikor feladatukat egy telephelyen végzik és hosz­­szabb időn keresztül kétszer, vagy háromszor 3 alkalma­zottal dolgoznak, tehát a törvényileg megengedett lét­számkeretet többszörösen túllépik és a kisipar keretét meghaladó mértékű szaktevékenységet folytatnak. Ha az igény ugyanis törvényes keretek között nem teljesíthető, a munkát kell megosztani megfelelő szerződésekkel. Az alkalmi munkaközösség egyébként akkor is engedé­lyezhető, ha az abban együttműködni kívánó kisiparosok nem azonos másodfokú iparhatóság területéhez tartoznak. Tehát engedélyezhető budapesti, valamint a Budapestet környező megyék kisiparosainak alkalmi munkaközösség­ben történő együttműködése is, de a döntésre illetékes engedélyező másodfokú iparhatóságnak mindig ki kell kér­nie és figyelembe kell vennie döntésénél a területileg ille­tékes másik másodfokú iparhatóság egyetértő álláspontját is. Egyebekben pedig az engedély­kérésnél és a döntésnél a fennálló törvényes rendelkezések változatlanul irány­adók. Az alkalmi munkaközösség engedélyezésénél továbbá feltétlen irányadók az exportérdekek, a népgazdasági szempontok, a KETI szerződések és más meghatározott al­kalmi munkák elvégzésének igénye. 3. Lakberendező­ tevékenység asztalos vagy kárpitos kis­iparos részéről Asztalos vagy kárpitos kisiparos lakberendező tevé­kenysége csak a kisiparos által előállított termékeknek a lakásban való megfelelő elhelyezésében állhat, akár van lakberendező ipar gyakorlására jogosító külön ipariga­zolványa, akár nincs. A kisipari tvr. 17. § (1) bek. szerint ugyanis a kisiparos csak az iparának munkakörébe tartozó és saját maga ál­tal előállított termékeket hozhatja forgalomba. Más kis­iparos termékeinek akár adás-vétel, akár közvetítés út­ján történő forgalomba hozatala nem ipari, hanem keres­kedelmi tevékenység, amelyet ipar , akár lakberendező ipar gyakorlására jogosító iparigazolvány alapján foly­tatni nem lehet. Olajkályhák készítése. Olaj­kályhák készítése kizárólag a lakatos ipar munka­körébe tartozik s így azokat a lakatos kisiparos iparjo­gosítványa alapján előállíthatja. A kisiparos köteles betartani a tűzrendészeti feltétele­ket, egyedi megrendelés esetében a készített olaj­kályha egyéb megvizsgáltatása azonban nem kötelező. 5. Drótkefe készítés A szőr, sörte és gyökér anyagnál nagyobb szakértelmet igénylő és nehezebben megmunkálható drótanyagból elő­állított kefe készítése a képesítéshez kötött kefekötő és ecsetkészítő ipar működési körébe tartozik, tehát nem gyakorolható szabad iparként. 6. Villamos fűtőtestek (villanybojlerek) szerelésének ipari minősítése A villamos fűtőtestek (villanybojlerek) szerelése (javí­tása, felújítása, higanyautomatákkal való felszerelése) m­ind a villanyszerelő, mind a műszerész ipar munkakö­rébe egyaránt beletartozik. Villamos fűtőtestek szerelését tehát akár villanyszerelő, akár műszerész iparjogosítvá­­nyos kisiparosok egyaránt elvégezhetik. 7. Plasztikus mintalapok készítése és forgalomba hoza­tala. Plasztikus mintalapok készítése és forgalomba hozatala nem tartozik a szobafestő ipar tevékenységi körébe. A szobafestő kisiparos azonban saját részére készíthet mintalapokat, ezeket a szobafestő munkát megrendelők részére bemutathatja és a megrendelt szobafestő munkát a kiválasztott minta szerint végezheti el. 8. Tapétázás A tapétázás (szobatapétázás, a falaknak papír, műanyag vagy textilanyaggal való bevonása) a képesítéshez kötött szobafestő és a képesítéshez kötött kárpitos iparok tevé­kenységi körébe egyaránt beletartozik. Az említett ipar­jogosítvánnyal rendelkező személyek a tapétázásnak bár­milyen formáját elkészíthetik, beleértve természetesen a falfelület előkészítését is. A tapétázást szabad iparként gyakorolni nem lehet. 9. Ponyva, sátorlap készítés és javítás Ponyva és sátorlap készítése és javítása a képesítéshez kötött takács (kézi és gépi szövő) ipar, a ponyva és sátor­lap bőrözése és a bőrrészek javítása pedig a szíjgyártó ipar tevékenységi körébe is beletartozik. Ponyva és sá­torlap készítésére és javítására tehát egyéb feltételek fenn­forgása esetén is csak annak lehet kiadni iparjogosítványt, aki az előírt takács, illetve a bőrözésre és annak javítá­sára a szíjgyártó ipari képesítését igazolja. Az 1/1985. (II. 21.) Kjp. M. számú rendelet 1. §-a értel­mében a takácsipar gyakorlására jogosító iparigazolvány azonban ez idő szerint nem adható ki. 10. Márványtáblák falburkolattá való beépítésének ipari minősítése Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium állásfog­lalása értelmében márványtáblák összefüggő falburkolat­ként történő beépítése a kőfaragó ipar tevékenységi kö­rébe tartozik. A kőművesmester és kőműves kisiparos, valamint az ácsmester és ács kisiparos tevékenységi körének megálla­pításáról szóló 1/1959. (I. 17.) ÉM. számú rendelet 1. § (1) bekezdése szerint kőművesmester és kőműves kisiparos tevékenységi körébe csak cement, beton és égetett agyag­árukból készülő burkolatok beépítése, illetve elhelyezése tartozik. Ugyanakkor elhelyezhet kőfaragómester által, természetes kőből készített díszítőelemeket, ezek azonban nem alkothatnak összefüggő falburkolatot. 11. Kalap- és sapkakészítők szőrmesapkakészítése. Korábbi döntések szerint műprémek feldolgozása, javí­tása és azzal kapcsolatos mindennemű tevékenység a szűcs ipar munkakörébe tartozik. A szőrmesapkakészítést pedig csak szőrmesapkakészítésre jogosító iparigazolvány alapján lehet végezni, akár műszőrme, akár természetes szőrme a szőrmesapka alapanyaga. A kalapos és sapkakészítő, valamint a szűcs szakma megegyezésére tekintettel — a kisiparosok ipargyakorlá­sára vonatkozó, 1/1964. (VIII. 21­.) Kip. M. számú rende­lettel módosított 2/1958. (V. 1.) Kip. M. számú végrehaj­tási rendelet 24. §-ában foglaltak alapján, a KIOSZ meg­hallgatása után — a szakmai szokás fennállását a minisz­térium akként igazolja, hogy a kalapos és sapkakészítő kisiparosok a valódi szőrme kivételével bármiféle mű­anyagból — beleértve a műanyagszőrmét is — kalapot, illetve sapkát készíthetnek. Az említett elvi állásfoglalások tehát a fentieknek meg­felelően módosulnak. 13. Hangszigetelés. A hangszigetelés a képesítéshez kötött kőműves ipar részipara és nem külön önálló ipari tevékenység. 447

Next