A könyvtáros, 1956 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1956-01-01 / 1. szám
VI. évfolyam A KÖNYVTÁROS Emeljük a könyvtárosi munka színvonalát, szélesítsük tovább az olvasók táborát Folyóiratunk új formában és új cím alatt olyan időben indul, amikor az ideológiai munka területén is kiéleződött a harc, amikor ellentámadásba kell menniük az ideológiai terület munkásainak a pártos irodalom, a pártos népművelés eszközeivel. A könyvtárak 1955. évi munkáját az olvasók táborának további kiszélesedése, a könyvforgalom megnövekedése, a könyvtárosok többségének odaadó lelkiismeretes munkája jellemezte. A Párt márciusi határozata után a könyvtárosok nagyobb figyelmet fordítottak a szakszervezeti könyvtárak megsegítésére , a mezőgazdaság szocialista átszervezésének elősegítésére és a mezőgazdasági terméshozam emelkedésének az elősegítésére. A szocialista irodalom alkotásai „éles és hatékony fegyvernek“ bizonyultak az új életért vívott harcban. A Központi Vezetőség új határozata irodalmunk jobboldali jelenségeiről azonban újra figyelmeztet, hogy határozottabban vonjuk le hibáink tanulságait és javítsuk ki azokat. Milyen fontosabb hibákról van szó? 1. Egyes könyvtárosok hátat fordítottak az olvasók tudatos nevelésének, lemondtak az olvasók irányításáról. Ez különösen nagy hiba akkor, amikor az olvasók túlnyomó többsége kezdő olvasó és éppen a könyvtárostól vár támogatást és segítséget olvasmányai megválogatásában. Egyes helyeken pedig az olvasók meggyőzése helyett adminisztratív módszereket kezdtek alkalmazni (pl. „árukapcsolás“ a könyvkölcsönzésinél). 2. A áris polgári eszmeáramlatok elvitse idején háttérbe szorult a szocialista ealista irodalom, a szovjet irodalom műveinek aktív népszerűsítése. 3. Háttérbe szorult a politikai és a népszerű tudományos ismeretterjesztő irodalom beszerzése, de különösképpen az ilyen meglévő műveknek aktív, bátor propagandája. A hibákért a Népművelési Minisztérium Könyvtári Főosztályát is felelősség terheli, elsősorban azért, mert nem hívta fel a figyelmet időben és elég határozottan ezekre a hibákra és nem adott elegendő segítséget a hibák kijavításához. Néhány megjegyzést szükséges előrebocsájtani: A könyvtárosok tudatos és aktív nevelőmunkát végeznek a könyvtári munka sajátos módján: a könyvek segítségével, olvasókkal való beszélgetések útján, de a könyvkiállítások, könyvismertető előadások és ankétok stb. útján is. A nevelőmunka célja: szocialista öntudatra nevelni a népet. Ez a fontos cél megköveteli, hogy az olvasókkal való munkát tekintsük a legfontosabbnak és ahol több könyvtáros van, ott a politikailag legképzettebb, a legműveltebb munkatársra bízzuk a kölcsönzés munkáját. Nem helyeselhető, hogy egyes megyei könyvtárvezetők rangon alulinak érezzék, hogy ők sajátkezűleg is kölcsönözzenek hetenként legalább néhány órát. A könyvtáros természetesen minden jó könyvet népszerűsítsen, de „leghangosabban“, és legsokoldalúbban a legjobb, a számunkra leghasznosabb könyveket. Megkülönböztetett gondossággal kell kezelni a szovjet irodalom kiváló alkotásait. Több okból is. Elsősorban azért, mert ezek a művek népünk holnapjáról szólnak, mert íróik a marxizmus— leninizmus előremutató eszméivel felfegyverezve írták műveiket, másrészt azért is szükséges ezeknek a műveknek az erőteljes propagandája, mert számos szovjet könyvet az olvasók még nem ismernek, esetleg íróikról sem hallottak, tehát csak akkor fogják azokat elolvas- 1. szám 1056^ január Könyvtáros 11