Könyvtáros, 1980 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1980-10-01 / 10. szám
netán a Népszavát nem terjesztette az egri Keresztény Sajtószövetkezet. Bár a szövetkezet kimondott célja nem a nyereségre való törekvés, hanem a keresztény szellemiség terjesztése volt, fennállása alatt alig szorult támogatásra, sőt rendszeresen nyereséget ért el, amely persze nem mérhető a fogyasztási szövetkezetek, elsősorban az egri Hangya gazdasági eredményeihez. Az 1922. év gazdálkodásának eredménye például 67 ezer korona nyereség, amelyből az alapszabály szerint 5 százalék osztalékot fizettek a tagok számára, 20 százalékot pedig a tartalékalapra tettek át. A fennmaradó összeget a közgyűlés jóváhagyása szerint a kultúra támogatására fordították. Elsősorban egyházi szerzők könyveit vásárolták meg, és adták ajándékba az elemi iskolák, valamint a különféle egyletek ifjúsági könyvtárainak. A középiskoláknak ingyen juttattak diáksegélyező-egyesületi könyveket, tankönyveket, de tudományos műveket is. Olyan vallásos szellemű kulturális egyesületnek, mint a Katolikus Legényegylet, meghatározott összeg erejéig számlát nyitottak. Jótékonykodási tevékenységük során Eger város összes középiskolájának adtak 3—5000 korona értékű könyvajándékot, a földműves ifjúsági egyleteket, a kereskedelmi tanonciskolát, az Egri Dalkört pedig 1000—1500 koronás könyvajándékban részesítették. 1922-ben összesen 47 ezer korona értékű könyvet ajándékoztak a különféle helyi ifjúsági szervezeteknek. A kezdeti sikerek után a sajtószövetkezet áruforgalmi tevékenysége kibővült. A 20-as évek derekától kezdve tevékenységi köréhez tartozott az iskolai könyvek árusítása is. 1926-ban például már ők hozták forgalomba a polgári fiú- s a leánykereskedelmi iskola és a tanítóképzők tankönyveit is. 1925-ben a jobboldali konszolidáció erősödésével már bizonyos fokig mérséklődött a szocializmus ellenes nyílt propaganda, s helyette inkább a kulturális nevelést emlegették a szövetkezet legfontosabb teendőjeként. Ilyen célra ebben az évben 6 millió koronát juttattak — igaz, az infláció tetőpontján levő országban ez már nem volt túl nagy összeg: 480 pengőnek felelt meg, kevesebb mint 100 dollárnak. „A Sajtószövetkezet nem nyerészkedési vállalat, osztalékot nem fizet, csupán az üzletrész-tulajdonosok kapnak 5 százalékos kamatot. Kizárólag azért alakult, hogy jövedelmét kulturális intézmények, különösen pedig az iskolák támogatására fordíthassa. Ilyen körülmények között minden szülőnek érdeke, hogy a Sajtószövetkezet könyvkereskedését támogassa, hogy minél nagyobb összeget juttathasson jövedelméből kultúrára.” Természetesen nem hozták nyíltan a nagyközönség tudomására, hogy ez a szövetkezeti forma tulajdonképpen a politikai propaganda céljait szolgálja, az ellenforradalmi korszak szellemi stabilizálását. Varga László Kérdezz — felelek Egy könyvtáros kérdezi a gyermekek után járó családi pótlékról: „Három gyermekem van, születési évük: 1957, 1959 és 1973. A két nagyobbik felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Amikor legidősebb gyermekem a 19. életévét elérte, a három gyermek után járó családi pótlékot csökkentették, és utána már csak két gyermek után kaptam a pótlékot. Ugyanez következett be akkor is, amikor a középső gyermekem 19 éves lett. Jelenleg már csak egy gyermek után kapom a családi pótlékot. Az egyik napilapban viszont a következőket olvastam: »Az 1975. évi II. törvény 118. §-ának (2) bekezdése szerint a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatók családi pótlékra jogosultak.« Kérdezem, hogy valóban jogosult-e a két nagyobbik gyermekem a családi pótlékra, és ha igen, hogyan tudjuk az igényt érvényesíteni?" Válasz: Családi pótlékra a biztosított jogosult a háztartásában élő gyermekek után. A családi pótlékra jogosultság szempontjából a 16 évesnél idősebb gyermeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha alsó- és középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, de az ilyen gyermek után is csak a 19. életévének betöltéséig jár a pótlék. Szabályos eljárás volt tehát a levélíró mindkét gyermekének esetében a családi pótlék megszüntetése akkor, amikor azok a 19. életévüket elérték. A levélben hivatkozott rendelkezés ugyanis arra az esetre vonatkozik, ha felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató személy háztartásában élnek gyermekek. Ilyenkor ugyanis a hallgató a biztosított, aki a gyermekek után kapja a családi pótlékot. 617