Kórházi Élet, 1975 (9. évfolyam, 1-4. szám)

1975-03-01 / 1. szám

2 KÓRHÁZI ÉLET BEFEJEZÉS ELŐTT. i &■ Előreláthatólag ez év jú­nius 30-ra befejeződik az új, 36 munkahelyes rendelőinté­zet építése. Március 31-től szintenként adják át felszere­lésre és berendezésre az épü­letet háromhetenként. technológiai szerelést a Rönt­A­gentechnikai Vállalat párhu­zamosan vállalta. Ezek után reménykedünk a legkésőbbi őszi indulásban. M­nkhöz dr. Fekete Gyula, dr. Kaszper Annamária és dr. Ráth Dezső orvosok. Üdvözöl­jük új munkatársainkat. SOKAN NEM TUDJÁK. Felméréseinkből kitűnik, hogy a kórház-rendelőintézet orvosai és egészségügyi szak­­dolgo­zói részéről 52 fő eddigi tevékenysége során 541 szak­­dolgozat készült, illetve ke­rült közlésre bel- és külföldi szaklapokban. SZAKCSOPORTÜLÉS: Az országos gazdasági és ügyviteli szakcsoport vezető­sége március 6-án és 7 -én in­tézetünknél tartotta ülését. Ennek előkészítését helyi szakembereink vállalták. TERVEK AZ ÉVRE. FARSANGI BAL­­ I A gazdasági műszaki osz­tály ez évre tervezi a Slatina kazánok felújítását és az új gyermekosz­tályi klímaberen­dezés­­ március 31-re történő átadását. Február 15-én rendezte kórház szakszervezeti tanácsa a a kétévenként hagyományos egészségügyi farsangi bált a Karancs A bálozók Szálló helyiségeiben­ kitűnően érezték magukat. KINEVEZÉS: » Dr. Bujalka Rezsőt, a Me­gyei Tanács VB. Egészségügyi Osztályának vezetője kórbonc­nok főorvossá nevezte ki in­tézetünkhöz. Kinevezéséhez gratulálunk és jó munkát ki­­ vánunk. Ménodóra emlékezünk! Dr. Káposztás Józsefet, megyei kórház igazgatója ad­a­junktussá nevezte ki a sebé­szeti osztályon. Köszöntjük ez alkalomból. ÚJ ORVOSAINK. Legutóbbi lapszámunk meg­jelenése óta érkeztek intéze- MÁRCIUS 12-ÉN VOLT DR. MADZSAR JÓZSEF SZÜLETÉSÉNEK 99. ÉVFORDULÓJA A kórház vezetőinek és az osztályok képviselőinek je­lenlétében került sor a Madzsar-emléktábla megkoszorúzá­sára. A koszorúzás előadója meleg szavakkal emlékezett meg névadónkról, aki egész életének tevékenységével szolgált rá, hogy névadónk legyen. Határozat született arra, hogy a jövő évben, a századik évfordulót a kerek számhoz illő ünnepséggel ünnepeljük meg. Még nem készült el egé­szen a tér a magasba nyúló garzonházak lábánál, a nevét mégis megkapta. Palócz Im­réről, a városi pártbizottság volt titkáráról nevezték el, arról a várost álmodó szerve­zőről és vezetőről, akinek éle­tét 43 éves korában oltotta ki a tragikus halál. Mi, akik közvetlenül is is­mertük, tudtuk, hogy alkotó elméjét milyen tervek foglal­koztatták. Ha a városra tere­lődött a szó, csillogó szemmel magyarázott és vitatkozott. Közvetlen volt, annyira, hogy mindenki ismerte és szerette. Sok és felelősségteljes mun­kája mellett volt ideje arra, hogy oktasson, hogy fotó­szakkörbe járjon, technikával és kibontakozóban levő tudo­mányágakkal ismerkedjen. Halála előtti hetekben Pécskő Áruház sarkán, annak a a térnek a csücskénél beszél­gettünk, amelyet most Róla neveztek el. Jó szívvel em­lékezett a Veszprémi Egyete­men végzett saját tudományos szárnybontogatásaira és azt fejtegette, hogy az épülő és kibontakozó városunkban a tudományos munkát is az őt megillető rangra kell emelni. Megígérte, hogy rövidesen meglátogatja kórházunkat és meg fogjuk beszélni a tudo­mányos élet továbbfejleszté­sének kérdéseit. Ő már nem jöhetett el hozzánk. A tudományos élet fellendítésének szükségességét, mintegy végakarataként, fon­tos kérdésnek tartjuk és fog­lalkozunk vele. Ezen gondolatok közepette fejezzük ki egyetértésünket és örömünket, hogy a város fia és egykori vezetője méltó em­léket kapott. Dr. Cseplák György Bemutatjuk Dr. Bujalka Rezső főorvost, a Tulajdonképpen nem is kel­lene bemutatnunk. Mindenki ismeri kórházunkban, hisz diplomájának megszerzése után ifit dolgozott. kórbonctani osztály 1962-ben végezte el az orvosi egyetemet Budapesten, de már medikus korában 3 évet dol­gozott a II. sz. Kórbonctani Intézetben. Haranghy profes­­­szor szerettette meg vele a szakmát, az alapokat Korill főorvos mellett sajátította el. A tanítvány — a mester nyu­galomba vonulásakor — átve­szi az osztály vezetését. Bujalka főorvost mindan­­nyian jó kollégának, kiváló szakembernek ismertük meg, ki a tudományos munka irán­ti érdeklődését már fiatal or­vosként is kimutatta. 28 köz­leménye jelent meg eddig, több tudományos előadást tartott. Ezek közül is kiemel­kedett a Nemzetközi Tüdő­­gyógyász Kongresszuson el­hangzott előadása, melyet az Akadámián tartott. 1965-ben megszerezte a kór­ vezetőjét bonctani és kórszövettani, majd 1967-ben az igazság­ügyi orvosi szakvizsgát. 1970-ben főorvosi kinevezést nyert a ceglédi városi kór­háznál. 5 éven keresztül ve­zette a kórbonctani osztályt, jól szervezetten, magas szín­vonalon. 1975. február 1-én jött vissza hozzánk főorvosként. Ugyanazt az osztályt fogja ve­zetni, ahol az alapokat elsa­játította, ahol pályafutását kezdte. Az út, amelyet meg­tett, nem volt mindig sima. A nehézségeken átsegítette aka­ratereje, szorgalma, kitartása. Pá­lyafutás­át példaként állít­hatjuk fiatal kollégáink elé. További munkájához sok si­kert kívánunk! Dr. Turay Pál Közbiztonsági Érem arany fokozatát kapta meg 1974. decemberében a megyei kórház kórboncnok főorvosa, DR. KORILL FERENC. Ezt a belügyminiszter ál­tal adományozott kitüntetést nagyon kevesen kapják meg. Azok munkájának elismerésé­re adják a látványnak is szép érmet, akik a közbiztonság megszilárdításáért, magas szin­ten tartásáért sokat tesznek, illetve a bűnüldöző szervek munkáját behatóan támogat­ják. Dr. Korill Ferenc 1947 óta, azaz 28 éve főorvos dolgo­zik megyénkben. Közel két évtizeden át ő volt az egyet­len kórboncnok. Még egy év­tizeddel ezelőtt is arról volt híres, hogy legendás bőrruhá­jában, csizmában, kis mo­torkerékpárján járta a megyét, végezte kórboncnoki munká­ját és ilyen minőségben nyúj­tott segítséget a belügyminisz­tériumi szerveknek. Elmé­lyült tudása, biztos szakértel­me, emberi magatartása és fáradhatatlansága elismerést váltott ki azokból is, akiknek hivatása a rendőri, bűnüldö­zési munka, akik az elmúlt 28 év alatt télen és nyáron, nap­pal és éjszaka számíthattak együttműködésére. Szerkesztő Bizottság tanulás bősben Egyéves nővérképző­­ Osztályvezető fő­­diszkodáto. veszek részt Budapestem. Ez alatt az egy év alatt meghatározott ideig centralizált oktatás keretében különböző témájú előadásokat hallgatunk. A le­adott anyagiból félévkor és év végén íráss­ ég, szóbeli vizsgán kívül számot adnunk. Az iskolaév leteltével képe­sítő vizsgát teszünk psych­o­­lógiából, á­polási lélektaniiból, kórházi munkaszervezésből, vezetéselméletből, diagnosztikai eljárások modem című témákból. Számomra igen hasznos és a további, munkámat elősegíti az itt elsajátított ismeret­anyag,. Ösztönösen vezetni, ma már nem lehet. Szükséges, a megfe­lelő képzettség ah­hoz, hogy ezt a tevékenységet megfele­lő színvonalon végezzék a vezetők. Mivel állandó munkaerőhi­ánnyal küzdünk, szükséges a munka ésszerű szervezése. Eb­ben segítségemre lesz a kór­házi, mun­kiaszeirvezés. Ennek ismeretében igyekszem a fel­adatokat és az ápolási munkát úgy végezni,­ hogy az minél hatékonyabb legyen. Az ápol­ási lél­ekitan a­ beteg ember személyiségváltozása­it magyarázza. Ismerete a nő­­véri munkámban nélkülözhe­tetlen, hiszen, ha egy beteg a kórházba kerü­l, akkor nem csak a testét kell meggyógyí­tanunk, hanem a különböző lelki problémáit is figyelem­be kell vennünk. Enélkül nem tudunk teljes gyógyulást biz­tosítani, számára. A nővéri munka legszebb feladatát abban látom, hogy az arra rászorulóknak minden segítséget megadjunk gyógyu­lásukhoz. Ennek a gondolatnak a je­gyében szeretném a munka­társaimnak a tanultakat át­adni, esetleg továbbképzés keretében. Szükséges még intenzívebben foglalkoznunk az egészségügyi felvilágosítással­, hisz talán az egészségügyi dolgozók azok, akiik a legtöbbet talál­koznak a lakosság jelenté­keny részével. Igyekezni, kell kihasználni,­ minden alkalmat erre a munkára. Kezelés köz­­beni, vagy akár a kórtermek­ben végzett tevékenységünk is alkalmas arr­a, hogy a be­tegeinknek életmód­jukra vo­natkozóan felvilágosítással szolgáljunk. Bérezési Katalin osztályvezető főnővér GONDOLATOKKórházi galéria ’75 Február 11. óta Radics Ist­ván festőművész képéinek örülhetünk. A kiállítás meg­nyitásakor dr. Géczy Imre­ a következő megnyitót mondta el: „Engedjék meg, hogy be­mutassam Radics István fes­tőművészt, két gyermek aty­ját, a kisterenyei gimnázium tanárát. Született Nógrádme­­gyerben, Salgótarjántól 20 ki­lométerre, ott, ahol a Cser­hát lába a kertek végéig nyú­lik. Mit jelent nekem Nóg­­rádmegyer? A szülőfalut, ahová mindig visszatértem. Jelenti eszmélésem, majd em­berré válásom éveit. Jelenti Radics István barátságait is, aki az idősebb jogán előbb pattant fel a­­ táltosra, hogy messze repüljön az ismere­tek birodalma felé. Az egri Tanárképző Főiskoláról haza­látogatva, mindig b­ele volt a tarisznyája, s ezek az isme­retek nyitottak egyre tágabb ablakot világunkra is. Rajz­­tehetsége közismert volt előt­tünk. Ő jelentette az élő festő­művészt számunkra. Micsoda élmény volt, amikor a föld­be vájt putri előtt elkészítet­te Márton bácsi, az egész falu előtt, ismert öreg teknővájó cigány arcképeit, aki nem a pakli dohánynak örült job­ban, amit kapott a modellt ülésért, hanem a kép sike­rének. Talán ez az egyetlen arcképe maradt, de a mű­vésznek is kedves emlék, hisz’­n azóta őrzi. Új lovat váltott, mert ki­fáradhat a ló, de tiszta hite, tudásvágya fáradhatatlan. A Budapesti Képzőművészeti Főiskola következett, ahol a diplomával együtt a teremtő tudás bizonyosságérzetét is megkapta. _ Kiváló művész. Több mint tíz éve tagja a Képzőművé­szek Szövetsége Északmagyar­országi Területi Szervezeté­nek, a Magyar Népköztársa­ság Művészeti Alapjának. So­rolhatom a rangos kiállítá­sokat: grafikai biennale: Mis­kolc, akvarell biennale: Eger. zománcművészet biennale: Salgótarján. Hazánkat kép­viseli 1974-be­n a Frankfurti Zománcművészeti Kiállításon. A salgótarjáni képzőművésze­ti kiállításoknak állandó sze­replője. Radics István rajzpedagó­gus. A képzőművészeti anyanyelvet oktatja a kiste­­renyei­ gimnáziumiban, ugyan­akkor mint megyei rajzszak­­felügyelő az egész Nógrád vi­zuális nevelését szívén viseli. Tanítványai sikerrel szere­peltek Osaka, Havanna, Prá­ga, Zágráb gyermekrajz-ki­­állításain, de a mesternek is jutott elismerés itthon. Az Oktatásügy Kiváló Dolgozó­ja, a Székely Bertalan Em­lékérem tulajdonosa. Radics most megnyíló ki­állítása humanista tett. Ha az egészségeit úgy fogjuk fel, mint harmóniát, akkor a be­tegség kétségkívül diszharmó­nia. A beteg ember pedig fo­kozottan keresi, igényli a har­móniát. Ezt is szolgálja ez a kiállítás, mely rendhagyó módom, egy kórház folyo­sóin, nyílik meg és látogatói­nak zöme beteg ember. Elhoz­ta ide alkotásait, mert, hogy József Attilától kölcsönzött szavakkal fejezzem ki: „tudatos jövőbe lát / s megszerkeszti magában mint ti / majd kint a harmóniát.” Radics munkásságának sti­­láris jellegzetességét a más egyszerűség biztosítja. ne­környező világról fogant al­­­kotásai különösen érzékeny kiemelő és sűrítőképességről tesznek tanúságot. Messzire vezetne —­ itt és most —, ha az itt kiállított alkotásokat részletesen akar­nám elemezni. De enélkül is egyértelműen érthető mon­danivalójuk: „Sors és dal — közösek” — írja Hölderlin. Radics nógrádi művész. Ké­pein viszontlátni, az ezerar­cú palóc tájat. A táj kínálta képleteket új szellemi ös­­­szefüggés értelmében csopor­tosítja. Tiszta mám­orú képépítő in­dulatai elénk varázsolják kontyos háztetőket, a különös a fákat, a kisterenyei kanyargós modorat, utcákat, a megye műemlékeit, de szólnak meg­változott életünkről is. Tanulmányútjai során meg­fordult Európa 14 országában, de a hazai nyári művésztele­peknek is állandó résztvevő­je. Elhozott néhányat a ta­nulmányutak inspirálta alko­tásaiból is. Radics István személyében a körülötte zajló életre érzéke­nyen figyelő, a jelenségeket összegező, humánus magatar­­tású festővel ismerkedhetünk meg. Remélem, eddigi sike­reit újabbak követik. Kiállítását megnyitom. Ké­rem, fogadják szeretettel.” Dr. Géczy Imre Dr. Géczy Imre megnyitja a tárlatot. Mellette a művész. KÜLFÖLDI UTAZÁSOK. Az elmúlt évben a kórház­rendelőintézet dolgozói kö­­zül 244 vett részt külföldi uta­záson. Nagy­ többségük a szo­cialista országokat látogatta meg. KOSZORÚZÁS: Madzsar József születésé­nek 99. évfordulóján, már­cius 12-én koszorúzási ünnep­ségre került sor a kórház be­járatnál levő domborművé­nél. 1975. március Évforduló szocialista brigádunknál Egy éve alkalult­ 1974. ja­nuár 24-jén, megyei, kórh­áz­aun­knál az első szocialista brigád, a műszaki osztály szervezetének keretében. Az alakuló gyűlésen a brigád összeállította tevékenységé­nek működési, szabályzatait, vállalásait, amelyet jóváh­a­­gyás céljából felterjesztett a tá­rsad­almi vezetőség, vala­mint a kórház igazgatósága felé. Vezetőségünk a szocialis­ta brigád tagjainak kezdemé­nyezését egyértelműen öröm­mel vette és a brigád­ munkájához sok sikert kívánt annál is inkább mivel a bri­gád találóan választotta meg jelmondatált: „SZOCIALISTA MÓDON DOLGOZNI, TA­NULNI ÉS ÉLNI.” Az elmúlt egy év tevékeny­ségét tar .közelmúltban tartott brigádgyűjtésen Bóna Vilmos, brigádvezető értékelte és be­számolt az elmúlt év munká­járól. Ismertette a vállalási pontok teljesítését,, az iskolák­nál kifejtett társadalmi tá­mogatást, a politikai és egyéb oktatáson való részvételt. Po­zitívan értékelte az elért eredményeket, nyíltan feltárta a hibákat és vázolta a kö­vetkező évi feladatok elvégzé­sét. Köszönetét fejezte ki a tár­sadalmi és állami vezetésnek a brigád részére adott ,támo­gatásért, amely a brigád mun­káját a kisebb akadályokon átsegítette. Úgy érezzük az elmúlt év te­vékenységeinek értékelése alapján a brigád, megérdemel­te a „SZOCIALISTA” címet. A brigád munkájához to­vábbi sikert, tagjainak jó egészséget és jó együttműkö­dést kívánunk gyógyító rész­legeinkkel, hasznos tevékeny­ségünk érdekében. Mayer László főmérnök műszaki, patronáló

Next