Bihon Győző tárlata (2002)

Körmendi Galéria Budapest XIV., Thököly út 41. Telefon: 467-0401 Fax: 467-0400 Budapest V., Fáik Miksa utca 7. Telefon: 269-0763 Sopron, Templom utca 18. Telefon: (99)524-012 Fax: (99)524-013 URL: http://www.kormendigaleria.hu ARCKÉPEK KÜLÖNÖS NÉZETBEN Bihon Győző festőművész tárlata Az ókori görög hagyomány szerint a képzőművészet úgy jött létre, hogy két egymástól távolkerülő szerelmes közül az egyik szerette volna kedvese vonásait felidézni és ezért próbálta lerajzolni. Vitathatatlan, hogy az em­beriség ősi vágyainak egyike a minél pontosabb, hűebb ábrázolás. Az emberi arc, mely - a közismert szólással élve - a „lélek tükre” a képzőművészet számára külö­nösen fontossá vált. Az emberi sorsok, betegségek, érzések, hangulatok alakulása az arcon általában jól nyomon követhető. Alakváltásait azonban nem csupán a kor és a lélek befolyásolja, megjelenését külső ráhatá­sok: arcszépítők, plasztikai műtét, maszkolás, betegsé­gek, sebesülések is előidézhetik. Minden ember különös előszeretettel vizsgálja saját, vagy embertársa arckifeje­zésének, mimikájának, mosolyának, grimaszainak válto­zásait. A társadalmi igény külön művészeti műfaj, az úgynevezett portréművészet kialakulásához vezetett. Valamennyien tudunk példákat említeni a reneszánsz­ról, a barokkon át a 19. század végéig töretlenül fejlődő portréművészet kiemelkedő teljesítményeiből. Nem szándékozunk Bihon Győző (1959) kiállított művei kapcsán a kapcsolódási pontokat Giuseppe Arcimboldo (1527-1593), Francis Bacon (1909-1992) vagy más mesterek művészetével elemezni, de engedtessék meg, hogy egy igen érdekes korai párhuzamra ráirányítsuk figyelmüket. szobrászművész elhunytakor házában különös bronz mellszoborsorozatot találtak. Az általa készített 69 fiziognómiai tanulmány egyazon arc eltérő kedélyálla­potát volt hivatva bemutatni. Megjegyezzük, hogy e különös sorozatból három karakterfej látható a buda­pesti Szépművészeti Múzeumban. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Fő­iskolán és rövid ideig a bécsi Iparművészeti Főiskolán művészeti tanulmányokat folytató Bihon Győző ezen­nel mintegy két tucat szokványosnak nem nevezhető portrét állít ki. Az ábrázolt személyiségek többségét or­szágos szerepléseik, plakátok, a tévé- és újsághíradások közvetítésével valamennyien - beleértve a művészt is - jóformán személyesen ismerjük. A festőművész közéleti személyiségekről alkotott portréi a személyekről csinált fényképfelvételek alapján, sajátos művészi átalakulá­sokon átmenve készültek. A fotókat kétféle képen integ­rálj­a műveiben: vagy a festészet hagyományos eszkö­zeivel készít szabad másolatot fénykép után, vagy a nyo­mattá átalakult fényképből, illetve fényképekből festett kollázsokat állít össze. Mindkét eljárás során a festő­művész a portrékon azokat a karakteres sajátosságokat emeli ki, melyek felfogása szerint az adott személyre leg­jellemzőbbek. A műfaj határokat feszegető, a hagyomá­nyos technikák mellett festett műanyagot felhasználó négy táblaképe - a Mézeskalács figura, a Masszatest, az Eleven hús és a Zöldszakállas férfi - a síkból dombor­­műszerűen kiemelkedő munkák. Az első három említett Az 1777-től haláláig Pozsonyban élő és dolgozó német származású Franz Xavér Messerschmidt (1736-1783) 1

Next