Bihon Győző tárlata (2002)
Körmendi Galéria Budapest XIV., Thököly út 41. Telefon: 467-0401 Fax: 467-0400 Budapest V., Fáik Miksa utca 7. Telefon: 269-0763 Sopron, Templom utca 18. Telefon: (99)524-012 Fax: (99)524-013 URL: http://www.kormendigaleria.hu ARCKÉPEK KÜLÖNÖS NÉZETBEN Bihon Győző festőművész tárlata Az ókori görög hagyomány szerint a képzőművészet úgy jött létre, hogy két egymástól távolkerülő szerelmes közül az egyik szerette volna kedvese vonásait felidézni és ezért próbálta lerajzolni. Vitathatatlan, hogy az emberiség ősi vágyainak egyike a minél pontosabb, hűebb ábrázolás. Az emberi arc, mely - a közismert szólással élve - a „lélek tükre” a képzőművészet számára különösen fontossá vált. Az emberi sorsok, betegségek, érzések, hangulatok alakulása az arcon általában jól nyomon követhető. Alakváltásait azonban nem csupán a kor és a lélek befolyásolja, megjelenését külső ráhatások: arcszépítők, plasztikai műtét, maszkolás, betegségek, sebesülések is előidézhetik. Minden ember különös előszeretettel vizsgálja saját, vagy embertársa arckifejezésének, mimikájának, mosolyának, grimaszainak változásait. A társadalmi igény külön művészeti műfaj, az úgynevezett portréművészet kialakulásához vezetett. Valamennyien tudunk példákat említeni a reneszánszról, a barokkon át a 19. század végéig töretlenül fejlődő portréművészet kiemelkedő teljesítményeiből. Nem szándékozunk Bihon Győző (1959) kiállított művei kapcsán a kapcsolódási pontokat Giuseppe Arcimboldo (1527-1593), Francis Bacon (1909-1992) vagy más mesterek művészetével elemezni, de engedtessék meg, hogy egy igen érdekes korai párhuzamra ráirányítsuk figyelmüket. szobrászművész elhunytakor házában különös bronz mellszoborsorozatot találtak. Az általa készített 69 fiziognómiai tanulmány egyazon arc eltérő kedélyállapotát volt hivatva bemutatni. Megjegyezzük, hogy e különös sorozatból három karakterfej látható a budapesti Szépművészeti Múzeumban. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán és rövid ideig a bécsi Iparművészeti Főiskolán művészeti tanulmányokat folytató Bihon Győző ezennel mintegy két tucat szokványosnak nem nevezhető portrét állít ki. Az ábrázolt személyiségek többségét országos szerepléseik, plakátok, a tévé- és újsághíradások közvetítésével valamennyien - beleértve a művészt is - jóformán személyesen ismerjük. A festőművész közéleti személyiségekről alkotott portréi a személyekről csinált fényképfelvételek alapján, sajátos művészi átalakulásokon átmenve készültek. A fotókat kétféle képen integrálja műveiben: vagy a festészet hagyományos eszközeivel készít szabad másolatot fénykép után, vagy a nyomattá átalakult fényképből, illetve fényképekből festett kollázsokat állít össze. Mindkét eljárás során a festőművész a portrékon azokat a karakteres sajátosságokat emeli ki, melyek felfogása szerint az adott személyre legjellemzőbbek. A műfaj határokat feszegető, a hagyományos technikák mellett festett műanyagot felhasználó négy táblaképe - a Mézeskalács figura, a Masszatest, az Eleven hús és a Zöldszakállas férfi - a síkból domborműszerűen kiemelkedő munkák. Az első három említett Az 1777-től haláláig Pozsonyban élő és dolgozó német származású Franz Xavér Messerschmidt (1736-1783) 1