Körösvidék, 1920. június-augusztus (1. évfolyam, 50-125. szám)

1920-08-04 / 103. szám

Békéscsaba, 1920. augusztus 3. * — Ünnep a Vérmezőn. A diktatúra letörésének évfordulóján, vasárnap az Ébredő Magyarok Egyesülete a Vérmezőn nagyszabású emlékünne­pet rendezett. Az ünnepélyen Béni Béla, Haller István és Patacsi Dé­nes a kormány nevében jelentek meg. Szmrecsányi György beszéde után Petri Elek református püspök imát., majd Raffay ev. püspök be­szédet mondott. — A Move textiláru kiárusítása ma délután 3—6 óráig tartatik az egyesület helyiségében. — Eladó nádtermés: Békés­csabai állomás mellett levő nádas­tónak mintegy 35000 négyzetméter területen levő ezidei nádtermése eladó. Feltételek megtudhatók az osztálymérnökségnél. írásbeli zárt ajánlatok augusztus 15-ig nyújtan­dók be az osztálymérnökségnél. — Lesznek jó közutaink. Aki Itáliában s Német- vagy Francia­országban végig menetelt egy-két országutat a háború alatt, okvetle­nül gondolt arra, hogy mennyivel rosszabbak, járhatatlanabbak és kes­kenyebbek a mi országutaink és mű­utaink a nyugati kulturállamokéi­nál. Háború előtt bizony vajmi ke­vés gondot fordítottak letűnt kor­mányaink közutainkra. Most mint minden egyéb nyomorúságunk, erő­sebben kiált tettekért, építő mun­káért az ország úthiánya is. A kormány ezer gondja között erre is gondol. Rubinek Gyula, az új kereskedelemügyi miniszter kijelen­tette, hogy érintkezésbe lépett Sré­ter István hadügyminiszterrel, aki programmjába vette fel a munkás­zászlóaljak intézményes alapon való megszervezését. Ezzel kettős ha­szon háramlik az országra. Meg­szűnik, vagy legalább is csökkenni fog a munkanélküliség és sok min­den meg fog épülni, aminek eddig csak a hiányát éreztük. — Ébredő Magyarok! Az ÉME hivatalos helyisége a Fiume-szál­loda épületében a mai naptól fogva­­ a tagok és az érdeklődő közönség rendelkezésére áll. — Hivatalos órák: délelőtt 10—12-ig, délután 5—8-ig. — A Mozi heti műsora. Szerda és csütörtök „Szerelem­ kom­édiája" (La vagabonde) 4 felvonásos film­dráma. A­z előadás rendkívül szép­nek ígérkezik. Péntek-szombat „Egy dollárkirálynő kalandjai." V. rész : „Matt!" E hó 11-én a Csáki-szín­társulat néhány tehetséges tagja tart előadást a Színházban. „ Gyümölcs- és főzelék eltevésé­hez való, üvegfedéllel, gummival és kapoccsal , légmentesen záró üvegek, valamint paradicsom el­tevéséhez patentzáló palackok el­adók II. Vas­ utca 19. Cseh-osztrák konfliktus Bécs, augusztus 3. Az osztrák kormány erélyes hangú jegyzéket intézett a ese­tiekhez, melyben utal a csehek­nek arra a szándékára, hogy azok Gmünd határszéli osztrák várost és több falut meg akar­ják szállni. Frisztrna ezeket a területeket fegyveresen is meg­védi és egyben bejelenti az esetet az antantnak, ahol min­denkorra hathatós támogatást kér a csehek határtalan kapzsi­sága ellen. Körösvidék • 3 Van már Tiszahin Az oláh megszállás által okozott irtózatos károkat csak hosszú idők multán fogjuk kiheverni. Lassacskán épülünk fel ismét, mint a lábbadozó beteg. Az oláh pusztítás olyan gaz­dasági csapást mért az országra, hogy még sokáig keservesen fogjuk hordozni terhét. Egyelőre örvende­nünk kell, ha itt-ott ismét kipótoló­dik valami az elveszettekből. Amint köztudomásu, az oláhok nagyon sokáig a Tiszát használták fel védővonalként a vörös csapatok­kal szemben s nem egyszer elég mozgalmas hadszintérré tették a Tisza mellékét. A harcoknak áldo­zatul estek a felbecsülhetetlen érté­keket képviselő vasúti összekötő hidak is. A kormány az oláhok kivonulása óta minden lehetőt elkövetett, hogy a mindenféleképen megbénított MÁV forgalmát a lehetőségig helyreállítsa. Elsősorban a tiszahidak újraépítését szorgalmazta. A nagyszabású mun­kálatok máris meghozták eredmé­nyüket. A nemzeti hadsereg III—ik vasútépítő százada máris befejezte a szentes—csongrádi tiszai híd helyre­állítását. A Bánátnak nincs iskolája Oláh kultura — Népbutitás minden vonalon (Saját tudósítónktól). Békéscsaba, aug. 3. A­ bánáti magyarságnak, mely ezidő szerint körülbelül két­százezer főt számlál, összesen két magyar középiskola áll rendelkezésére. Ez a két iskola Temesvárott van. Mivel ez a két iskola nem el­égí­ti ki a magyarság számarányát, a csanádmegyei püs­pökség most tette meg a lépéseket az oláh kultusz-resszortnál két új magyar középiskola, egy főreál és egy polgári iskola létesítésére. A­ kultusz­-resszort azonban úgy határozott, hogy a bánáti magyarságot számarányánál fogva ez a két iskola nem illeti meg. Mikor Erdélyben még a magyar volt az úr, akkor a ma­gyarságnak Temesvárott, Lugoson, Karánsebesen, Orsován, Fehértemplomban és még több járási székhelyen több mint 25 állami középiskolája volt. Ezek azonban az impérium átvételé­vel mind megszűntek. T­ kétszázezer magyar szempontjából tehát nem tűr halasztást a fenti követelés. Fát ! Erdőt ! Régen időszerű lett volna már annak a kérdésnek a megoldása, amit most hozott szőnyegre a föld­mivelésügyi minisztérium. Máris alaposan megbosszulta ma­gát az a felületes gondatlanság, amivel az eddigi kormányok, külö­nösen a nyugalmas békeidőkben a fásítások ügyét kezdték. Abban me­rültek ki az összes fásítási törek­vések, hogy a közutak mellé cse­nevész vadgesztenyéket s akácokat tűzdeltek a községek, városok s az állam. Nagyszabású, igazi fásítás­nak sehol nyoma sem volt. És ma itt állunk kétségbeesetten, erdő és tűzrevaló gyújtófa nélkül, kiszolgáltatva mindazok önkényé­nek, akik természetültette erdeinket (ha csak ideiglenesen is) elrabolták. A földmivelésügyi minisztérium most kezdett neki az országos je­lentőségű munkának. Elhatározta, hogy a szükség és a lehetőség sze­rint fásítani fogja az alföldet. A fá­sítási előmunkálatok máris javában folynak, hogy mire a földmivelés­ügyi miniszter eziránti javaslata törvényerőre emelkedik, a fásítás azonnal fennakadás nélkül megkezd­hető legyen. A fásítással kapcsolatos ügyek intézésével Békés megye területét illetőleg a szegedi kir. erdőfelügye­lőséget bízta meg és annak aláren­delve Békés megyébe Békéscsaba és Orosháza székhellyel egy-egy szakértő helyi megbízottat küldött ki. A megbízottak dolga lesz az előkészítő munkálatok irányításán kívül a fásítás köz- és magánér­dekű fontosságát ismertetni és a hozzájuk forduló birtokosokat rész­letes szaktanácsokkal ellátni, végül pedig gondoskodni arról, hogy a tervezett erdősítési munkálatokhoz és egyéb gazdasági fásításokhoz a szükséges facsemeték idejekorán és kellő mennyiségben rendelkezésre álljanak. Az eddig már üzembentartott ál­lami csemetekerteken kívül egyen­ként 8 — 10 katasztrális hold kiter­jedésű újabb csemetekertek telepí­tését tervezi a minisztérium. Békés megye területén Csaba és Gyula határában, vagy azok köze­lében fogják végezni a telepítése­ket, lehetőleg vasútállomás mellett kiválasztandó alkalmas helyen. Az újonnan létesítendő csemetekertek- A „KOROSVIDÉK" papír-, írószer-, zenemű- és könyvkereskedése pár nap múlva megnyílik ből egyes birtokosok is méltányos feltételek mellett fognak anyagot kapni saját területeiken eszközlendő fásítás céljaira. A földmivelésügyi miniszter szá­mít az erdősítési terv megvalósítá­sában az ország nehéz anyagi vi­szonyaira való tekintettel ugy az alföldi községek, valamint az érde­kelt birtokosok megértő támogatá­sára. Kecskemét városa megszívlelendő szép példáját adta máris a megértő áldozatkészségnek. Önként és díj­mentesen 700 kat. hold földet aján­lott fel az életbevágó fontosságú terv megvalósítására. Egyes birto­kosok is ajánlottak már fel nagyobb területeket teljesen díjmentesen A földmivelésügyi miniszter fel­hívást intézett Békéscsaba r. t. vá­ros képviselőtestületéhez, hogy mel­lett szintén ajánljon fel megfelelő területet, hogy a még ez év őszén megkezdhetők legyenek az erősítési munkálatok. Örömmel üdvözöljük az eléggé nem méltatható fontosságú hatal­mas munkát. Kár, hogy hamarább nem jutott alkalom és idő a meg­kezdésére. Természetesnek tartjuk, hogy a mi képviselőtestületünk is örömmel fogja megragadni az alkalmat, hogy ismét faiskolához, fásításhoz és erdősítés­hez juthasson. Csaba sem lesz rosszabb a többi magyar városoknál! TUDOMÁNY Steinach találmánya Megemlékeztünk annak idején arról a nagy port felverő szenzá­ciós találmányról, melynek segítsé­gével Steinach Jenő bécsi profes­­szornak pubertás mirigyek túltáp­lálása útján sikerült volna az em­ber életét meghosszabbítani, illetve az öregedés folyamatát megakadá­lyozni. A magyar tudósok most nyilatkoznak a találmányról, melyet a külföld bámulattal fogadott és melyről Roux hallei professzor ki­jelentette, hogy korszakalkotó fel­fedezés. Lenhossék Mihály dr., egyetemi tanár Steinach kísérleteit a magáévá teszi, dacára annak, hogy szerinte még nem vitték tökélyre a fiatalí­tás tudományát. Körösy Kornél dr. egyik legkiválóbb éllettani tudósunk azt mondja, hogy Steinach találmá­nya rendkívül fontos, de még csak kísérleti alapon, a kivitel lehető­sége még a jövő titka. Dr. Halle Hümér humbugnak tartja a talál­mányt, dr. Illés Géza szintén a jö­vőre bízza a találmány gyakorlati jelentőségének kifejlődését. Dr. Frey Ernő egyetemi tanár szerint a pu­bertás mirigyek tanának rendkívül komoly tudományos háttere van és szerinte az örök probléma, a meg­fiatalosodás kérdése óriási léptek­kel halad a fantasztikus jövő felé. Mindenesetre meg lehet állapítani, hogy az ember tökéletesedése felé Steinach egyenes utat nyitott az emberiség tudós világának. Ki tudja, hogy a majd utánunk élő emberek mily hosszú ideig élvezhetik a nap­sugarat . . .? Divatos férfi girardi kalapok érkeztek finom kivitel­ben és nagy választékban Széli L kalapos­hoz. (III. Baross­ utca 14.)

Next