Körösvidék, 1920. szeptember-december (1. évfolyam, 126-226. szám)

1920-11-25 / 197. szám

Békéscsaba, 1920 november 25. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István­ tér 18. szám A szerkesztőség telefon­száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Minden háborúnak közvetlen következménye az erköl­csök megromlása. Minden háború melegágya a züllés bacillusainak s mennél hosszabb ideig, mennél nagyobb területen tombol ez az em­berek felkavarta vihar, annál mé­lyebben behatolnak a társadalom lelkébe ezek a veszedelmes bakté­riumok úgy, hogy hosszú, ernyedet­len munka, türelmes, gyógyító sze­retet teremthet csak egészséges, er­kölcsös életet a feldúlt mezőkön. De vigasztaló és biztató az a tény, hogy a romlott korokat mindig er­kölcsi újjászületés, lelki tisztulás kö­vette. Ez a történelmi igazság, kell, hogy jó reménységgel töltsön el ben­nünket is, akik sokat kesergünk az emberi erkölcsök elfajulása miatt. Mert hogy most sokat panaszko­dunk, az bizonyos, de az is szomorú valóság, hogy bőven van okunk a keserűségre. Nemcsak hazánk fel­darabolása ejt kétségbe minden hű magyart, hanem az is, hogy kicsi megmaradt országunkban csak itt-ott leljük meg a tiszta erkölcsöt, a régi, magyar puritánságot. Az nem lehet vigasztalásunk, hogy másutt is így van. Nekünk, ha élni akarunk, arra kell törekednünk, hogy nálunk más­ként legyen. A háború okozta züllésnek egyik legveszedelmesebb megnyilvánulása a korrupció , az emberek meg­vesztegethetősége. A magyar ember­nek ez sohasem volt természete. Ha volt valamelyes korrupció nálunk, az mindig idegen hatás alatt szüle­tett, de a magyar lelkek nagy tö­mege ezt a szennyet mindig lerázta magáról. Az oláh megszállás alatt azonban olyan hihetetlen korrupció­nak voltunk szemtanúi, olyan szemér­metlen vesztegetés folyt az egész vonalon, hogy ennek hatása alól nem tudta magát izolálni egészen a mi közéletünk sem, annál kevésbbé, mert a forradalmak irtóztatóan meg­nehezítették a polgárság megélheté­sét. Itt kell keresni annak a korrup­ciónak okát, mely fel-felüti fejét köz­életünkben. Az államhatalomnak nem lehet fontosabb feladata, minthogy ezt a korrupciót minden eszközzel meg­fojtsa. Nem lehet elég kegyetlen, nem lehet eléggé könyörtelen ezzel szemben a kormányzóhatalom. Ezen a téren az elnézés, a szemet hunyás irtóztató bűn az egész nemzet ellen. Mert a korrupció ellen folytatott küz­delemben minden lagymatag lépés, hosszú idővel hátráltatja a teljes konszolidációt. E küzdelem igazán eredményes azonban csak úgy lehet, ha az állam gondoskodik arról, hogy a törvényt és rendet védő közegek, a tisztvi­selői kar nyugodt, anyagi gondtól független életet éljen. Legyen azért gondja a kormányzó köröknek arra, hogy a tisztviselők emberi sorsba Csütörtök jussanak, hogy azok ne nyomorog­janak s akkor a hivatalnoki karban olyan megbizható, erélyes elemet nyer, mely rövidesen kiirtja még a magját is minden korrupciónak. Ha ez megtörténik — de csak akkor ! — bizton remélhetjük a ren­det és nyugalmat mindenütt. Ha a tisztességesen ellátott tisztviselők ki­gyomlálják mind a gazt, melyet a háború, forradalmak és megszállás túl nagy tömegben ültettek el tiszta közéletünk mezején, akkor magától fog jönni az erkölcsi újjászületés, a krisztusi eszmék megvalósulása s en­nek nyomában a nagy nemzeti fel­támadás. Erre legyen hát legfőbb gondja az ország vezetőinek. Jól fi­zetett, megbízható tisztviselői kar az első, de legbiztosabb lépés az er­kölcsi és nemzeti megújhodás felé. V. K. Anglia világbékét akar Az angol követ beszéde az amerikai kereskedelmi kamarában Newyork, november 23. Az „United Telegraph" jelentése szerint Geddes, a newyorki angol követ az amerikai kereskedelmi kamarában igen nagy fontosságú beszédet tartott Amerika és Anglia gazdasági békéjéről. Fejtegetései során kitért azokra a nemzetközi fontosságú irányelvekre is, melyeket Anglia a világ békéje érdekében feltétlenül követni akar. Geddes szavai szerint a nagyhatalmak előtt ma két út áll nyitva:­ dolgozni vállvetve a legnagyobb szorgalommal a közös célnak, a világ békéjének és nyugalmának mentől hama­rább leendő elérése érdekében; vagy tegyenek félre a riválisok megint minden emberi belátást és a német császár 1914-beli példáját kövessék: minden felelősséget másra hárítva, készítsék elő az új világégést. Ma még senki sem ismerheti bizonyosan az egyes hatalmak titkos céljait s tervezett állásfoglalását e kérdésben. Anglia mindenesetre az első utat választja. Célja a világ uj békéjének megteremtését a háború okozta általános inség kiküszöbölése által elősegiteni. A politika eseménye! Megalakul az uj kormányzópárt Főbb programmpontok Budapest, nov. 24. Az uj kormányzópárt megalaku­lása küszöbön van. Minden ezzel kapcsolatos egyéni akció zátonyra futott s a nagy többség ma már nagyatádi Szabó István körül cso­portosul. Az uj kormányzópárt a reális po­litika alapjára helyezkedik. Prog­rammjának főbb pontjai a követ­kezők : a pénzügyi kérdések sür­gős megoldása, a földbirtokreform­tervezet teljes végrehajtása, a mun­káskérdésben a béke megteremtése, a kormányzásnak agrár­demokrata irányba terelése, a kereskedelem, ipar és a mezőgazdasági termelés hathatós biztosítása, ezáltal főként az ár­uzsora letörése, a külfölddel szem­ben a kiengesztelődés politikájának érvényesítése, a köztisztviselő- és katonakérdés rendezése. A pénz­ügyi konszolidáció létrejötte érde­kében a minisztériumok számának redukálása. Hárolyi Mihály a „baranyai köztársaság" elnöke? Göndörért „ellenkormánya" Pécsett. — Linder ¥000 embert szerelt fel Arad, nov. 24. Bécsi, valószínűleg „Göndör" forrásból eredő hírek szerint Pécsett megalakult az „ellenkormány" és kikiáltották a „baranyai köztársaság"-ot. A kormányelnök Linder elvtárs, az őszirózsás, antimilitarista hadügymi­niszter, aki köré Hock, Jászi, Szende, Diener­ Dénes csoportosulnak. A díszes bokréta feje, mint „köztársasági elnök" Károlyi Mihály. Ugyanez a híradás közli, hogy Lindernek 4000 katonája van már Pécs védelmére. Természetesen ez a hír nem igaz, mit az is bizonyít, hogy az er­délyi lapok úgy tálalják fel, mint az entente és Magyarország közötti vi­szony elmérgesedésének következményét, amit az okozott , hogy nem ratifikáltunk (?) 1. évfolyam 197. szám. Újabb fogolyszállítmány érkezett Budapestre Budapest, nov. 24. Ma három hosszú kórházvonaton 2000 magyar hadifogoly érkezett meg Szibériából, akiket nagy ünnep­séggel fogadtak. A foglyokkal érkezett meg Szmo­liga Béla amerikai magyar pap is, aki a hazaszállításhoz szükséges pénz gyűjtését vezette. Az ünnepség keretében Horthy Miklós kormányzó is lelkes szavak­kal üdvözölte a hazatért foglyokat. „Szívem egész melegével üdvö­zöllek benneteket, — mondta — kik annyit szenvedtetek a Hazáért. Azt hiszem, másként képzeltétek a hazatérést. Nem tehetünk róla, hogy így történt. A fronton megtettük kö­telességünket, reméljük, hogy itthon is megálljuk helyünket!" A kormányzó után Zadravetz tá­bori püspök beszélt, majd Patacsy Dénes államtitkár intézett meleg szavakat a hazatért bajtársakhoz. Végezetül a hadifogoly tanítók dalárdája könyeket fakasztva éne­kelte el a „Hazám, szegény Magyar­ország"­ kezdetű dalt. Az Ébredők ü­gye Budapest, nov. 24. Mint ismeretes, a minisztertanács szerdán délutánra Hentner Lajos dr. miniszteri biztos elnöklete alatt választmányi gyűlés megtartását engedélyezte az­ Ébredőknek. A központi választmány tagjai ezen a gyűlésen nem jelentek megt * Itt közöljük azt a hírt, hogy a kormány állítólag az Ébredők alap­szabályainak olyan értelmű módo­sítását kívánja, amely biztosítaná, hogy az autonómia visszaadása esetén az egyéni kezdeményezé­seknek tere nem lesz. Mit követelnek az amerikai köztársasági képviselők? Washington, nov. 25. Az amerikai köztársasági képvi­selők egy csoportja jegyzéket nyúj­tott át Hardingnak, melyben a kö­vetkező pontokba foglalja követe­léseit : 1. A versaillesi béke azon­nali megsemmisítése. 2. Az Egyesült­ Államok ki­lépése az antantból. 3. A békeállapot helyreállí­tása a volt ellenséges álla­mokkal szemben. ág — nem ország, fl

Next