Körösvidék, 1921. január-március (2. évfolyam, 1-68. szám)

1921-01-13 / 9. szám

Békéscsaba, 1921. január 13. ^­ttíiSk,' fl Csütörtök rkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabait, Sarat István­ tér 18. szám A szerkesztőség telefon­száma: 60 ke ztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy kém 39 K, nagyedévre 1M K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Mosolygásra gömbölyödött arcok virítanak a libe­rális berkekben. Sajtójuk hasábokon keresztül tárgyalja „elpocsékolt mil­liárdok" dolgát, napok óta cikkezik, vezércikkezik a Nemzeti telkének „panamájáról" , amelyek mint haj­meresztő esetek természetesen „a kurzus" rovására írandók. Liberálisék önmagukról vesznek példát. El sem tudják képzelni, hogy egy-egy állami megrendelés vagy szerződés kiadása panama nélkül is történhet. Annyira megszokták, hogy minden közügynél „üzletet" szima­tolnak, hiszen náluk mindenki kere­sett, mihelyst az államról volt szó. Most megvádolták a kereskedelmi minisztériumot, egy Németországban tett százmillió márkás megrendelése miatt , amiből liberálisok nem ke­restek. Jól meg kell érteni: nem az a baj, hogy ez a megrendelés meg­történt, hanem az, hogy ők nem ke­restek az üzleten. Az egyik liberális újság , amikor minden érvből ki­fogy, végül azt írja, hogy az üzlet azért is káros az államra, mert a márka árfolyama „föl fog menni" májusra. Vajjon honnan tudja ezt a kis hamis újság? És ha „le fog menni", amit remélni minden okunk meg van ? Valósággal hazaárulás számba megy az ilyen „jól értesült"­ség, amikor előre tudják, hogy a ma­gyar korona továbbra is sülyedni fog. Ha bekövetkeznék is az ilyen, le kell tagadni mindenkinek, aki ma­gyar ; csak az a baj, hogy ezek a lapok és csinálóik nem magyarok, hanem­­ liberálisak. A régi Nemzeti Színház telkének hasznosítása is ízes falat volt. Itt egyszerűen az történt, hogy az évek óta hasznosítatlanul heverő és a vá­ros szívében éktelenkedő üres telek bérletére nyilvános pályázatot hir­dettek, amelyet a legszabályszerűb­ben elnyert valaki, aki oda mozit épít. Itt egy kifogásolni való lehetett és pedig az, ha az uj Nemzeti Szín­ház felépítése ezzel halasztást szen­vedett volna. Erről azonban — sajnos — szó sem lehet. Sem ma, sem jövőre, elő­reláthatólag hosszú ideig nem leszünk abban a helyzetben, hogy a Nemzeti felépítésének ügye aktuális legyen és a már meglevő tervek kivitelre ke­rüljenek. Igen helyes tehát, ha a kul­tuszminiszter egyrészt jövedelmet te­remt az eddig holt tőkeként heverő területből, másrészt pedig épületet emeltet a csúf deszkapalánk helyébe, ami városszépészeti szempontból is valami. Itt a fő baj az, hogy az en­gedélyes mögött álló pénzcsoportban, helyesebben részvénytársaságban ke­resztény emberek ülnek. Micsoda dolog az — mondják liberálisék ! Az üzlet, a „közgazdasági tevékenység" privilégium, amelyet csak a válasz­tott népnek tart fenn a liberális köz­vélemény, ami alatt csak a lipót- és terézvárosi magánvéleményt s a hoz­zájuk tartozó sajtó véleményét kell érteni. Furcsa, ha odaát egyszerre er­kölcsbírák akarnak lenni. Véres összecsapások a Meander mentén Kétszáz sebesült Smyrnában. — A görögök tervszerű offenzívát kezdenek a törökök ellen Róma, január 12. Hivatalos görög forrásból származó jelentések megerősítik azokat a híreket, melyek szerint a görögök és a törökök között ádáz harc fej­lődött ki az egész Meanáer vonalon. A Brussausaki fronton két nap óta dörögnek az ágyuk és a görög vezérkar főnöke Papulas generális főhadiszállását Brussa irányában köl­tözteti előre. Az első összecsapások tegnap a hajnali szürkületben mentek végbe és jelentékeny veszteséggel végződtek úgy a görögök, valamint a törö­kök oldalán. A görög haderő felvonultatása még folyamatban van és a csapat­mozdulatok, valamint a felhalmozott hadikészletek nagy mennyisége arra a következtetésre szolgáltatnak alapot, hogy keleten nagy offenzíva készül, mely jelentékenyen befolyásolhatja Közép- és Nyugateurópa politikai viszonyainak további alakulását A törökök lázasan végzik a védelmi állások kiépítését, melyek terv szerint rövidesen egy hatalmas ellentámadás bázisául fog­nak szolgálni. Az első kórházvonatok kétszáz súlyos sebesülttel futottak be Smyrnába. Paris, január 12. Tény, hogy a Mednder-v­onalon heves harcok támadtak a görögök és a törökök között, melyek egy nagy görög offenzíva előjátékát jelen­tik. Az a hír azonban, mely szerint a törökök orosz támogatást remél­nek egy nemrégiben létrejött egyezmény alapján, teljesen valótlan. Hegedűs miniszter bécsi tárgyalásai A N. Fr. Pr. írja, hogy Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ma hos­­szabb tanácskozást folytatott Spitz­müllerrel, az Osztrák-Magyar Bank kormányzójával, akivel szóbeli meg­egyezést kötött, hogy az Osztrák-Magyar Bank ezentúl is tovább végzi a bankjegyüzleteket. Ezt a megálla­podást jegyzékváltás fogja lezárni. Hegedűs egyébként megmagya­rázta a bankkormányzónak pénz­ügyi terveit, melyek keresztülvite­léhez még több hónapig szüksége lesz az Osztrák-Magyar bank együtt­működésére. További szándékairól nem tett kijelentéseket, s arról sem, hogy államjegyeket bocsát ki, vagy jegybankot alakít a magyar kor­mány. Hegedűs kijelentette, hogy szilárd elhatározása az uj bankje­gyek kibocsátásának véget vetni s a bankóprést megállítani. 9 vörös hadsereg leszerel? Bécs, január 12. Rigai jelentés szerint Csicserin táviratot intézett a lett kormány­hoz, melyben tiltakozik az ellen, mintha a vörös hadsereg támadásra készülne szomszédai ellen. Külö­nösen Franciaország terjeszti eze­ket a híreket és azon a címen, hogy Lettország ellen támadás ké­szül, hadihajókat küldött a keleti tengerre. A hadsereg átcsoportosí­tása megtörtént, — végzi Csicse­rin, — de ez a részleges leszere­léssel járó aktus volt csupán. Karaszin Oroszországba utazott Brüsszel, január 12. Itteni lapok jelentése szerint Karaszin Belgiu­mon és Németországon át haza­utazott. Az átutazási engedélyt az­zal a szigorú utasítással és felté­tellel kapta meg, hogy tartózkodjék minden propagandától. II. évfolyam 9. szám. A­i-Má GONDOLATOK * * * Munkás hála. Kedves, jóleső levelet kapott ma szerkesztőségünk. A Zsehovszky-féle kocsigyár mun­kásainak nevében írták. Arra kérik lapunkat, hogy emlékezzünk meg a fenti cégről, amely önként­, minden külön kérés, vagy felszólítás nélkül heti 50 K-val emelte összes alkal­mazottainak fizetését s fejezzük ki erről nyilvánosan is a munkások háláját. Nem a béremelés az, amely meg­írásra méltó, hiszen a kötelességét bizonyosan sok más munkaadó is teljesítette. De jellemző a munkások hálája, íme ez a levél is bizonyítja, hogy a munkás nem született ellen­sége a tőkének, a munkaadónak, sőt szereti azt, hálás neki, ha az meg­értéssel viseltetik az ő sorsa iránt. Bár minél több ilyen esetről ír­hatnánk. Ha minden munkaadó így bánna munkásaival, akkor minden munkás ilyen hálás volna s meg­oldódna magától a munkáskérdés. Nem lenne bérharc és állandó fe­szültség a dolgos kéz és munkát adó tőke közt. * Adó és jövedelem. Mihelyt adó­ról van szó, mindjárt szegény em­ber minden hadimilliomos. Régi, sok­szor letárgyalt tény. Most arról jut eszünkbe, hogy egyik legelső marhd­kereskedője városunknak­­ 10 (mondd: tiz) ezer korona évi jövedelemről panaszkodik, holott eddig is tízszer annyi után adózott s legalább húsz­szor annyi a tényleges jövedelme. Ugy lát­szik, nem azok a bátrak, akik a harctereken voltak, hanem azok, akik itthon milliomosodtak meg. * A kolozsvári oláh hadosztálybíróság Ferdinandiu úr nevében hét bálványosvár­aljai magyar testvérünk fejére olvasott is­mét halálos itéleteet. A művelt nyugat per­sze a füle bojtját sem mozgatja meg a hirre, mi köze van neki Erdély rabjaihoz. De ha Schlessingert véletlenül valaki ar­cul kapja, mert talán szemtelenebb volt a fiatalember, mint máskor, a párisi rádió­állomás a csattanást felfogja és 5 perc le­forgása alatt „Ismét dühöng a fehér ter­ror" cimmel világgá szalad a hír Csonka Magyarország ellenségei táborába. Jó volna, ha az antant-misszió, mely naponta kerek 6 millió koronával súlyosbítja büdzsénket, szakitana egy kis időt arra is, hogy tanul­mányozza olykor azokat a szomorú álla­potokat, amelyek megszállott területeken vannak. (gy.) * Ahol nincsen keresztény boltos. Egy orosházi lapban olvas­suk: A „Jézus Szive Szövetség" fé­nyesnek ígérkező előadása január 18-án este lesz. Jegyeket Schwartz üvegkereskedésében lehet­ váltani. Talán nem illik (még a keresztény kurzus idején sem), hogy a „Jézus Szíve Szövetség" neve a Schwartz ur formája alá kerüljön.

Next