Körösvidék, 1921. január-március (2. évfolyam, 1-68. szám)

1921-02-25 / 45. szám

Békéscsaba, 1921. február 26. Vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békésc Tabán, Szent István­ tér 18. szám A szerkesztőség telefon­száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Tiltakoznak a francia szocialisták­ egy új háború ellen Páris, február 24. A francia szociáldemokraták országos gyűlést tartottak, melyen heve­sen keltek ki a francia kormány ellen, amiért több évfolyamot akar behívni katonai szolgálatra. Elhatározták, hogy jegyzéket intéznek a kormányhoz, melyben tiltakoznak az ellen, hogy a német békefeltételeket erőszakos úton hajtsák végre s hogy újabb háborút kezdjenek. Balla Aladár úrnak a neve kerül ma erre a na­gyon megtisztelő helyre, abból az alkalomból, hogy a „kegyelmes úr", Csaba nagynevű követe, a belügy­külügyminiszterség állandó önjelöltje — pártot alakított. Balla úr nem sok lelkiismereti kérdést csinált az elvváltoztatások­ból sohasem, elég hosszú politikai pályafutása alatt. Működött Kossuth­tal, Apponyival, Justhtal, Lovászyval és — természetesen Károlyival. Utóbb Varjassyval és Ábrahámmal honmen­tett, majd felfedezte magában, hogy ő a kisgazdák nagybátyja. Atyjuk t. i. már volt a kisgazdáknak. Mint lelkes ,kisgazda" működött hosszú hónapokig, a választásoktól mosta­náig, míg csak egészen bizonyos nem lett, hogy ezen a pályán nem nyílik bársonyszék, csak a páá­rtfe­gyelem tövise terem. Mit tesz ilyen­kor Balla? Elegáns és kegyelmes mozdulattal kilép s miközben fél­szemével éppen most zászlót bontott liberális zsidó-szabadkőműves elv­barátai és klubtársai felé kacsintgat, alakít egy pártot. Hát nem olyan nagy, veszedelmes pártot tessék gon­dolni, csak olyan picurkát — másod-, harmadmagával. A pártnak persze nem is kell. Elő a régi névjegyeket : Függetlenségi-, Polgári (Jászi-féle)-, Kisgazda-, Földmives. Pont. Kész az elnevezés. A többit felesleges a firmára festeni, hiszen a „vezérek" garantálják a „párt" szellemét. A li­berális-szabadkőmives-zsidó alaku­lathoz testületileg nem csatlakozik az új „párt", csak egyénenként az egyes tagok. Mindenesetre igen szép az őszin­teség. Ez az egy, ami szép a Balla legújabb államférfiú ténykedésében. Mi eddig is tudtuk, hogy ő olyan meggyőződéses függetlenségi párti volt, olyan terhel "­m meggyőződés­sel követte mindenkori vezérét, hogy naivság volt egy percig­ is azt hinni, mintha ő a keresztény és nemzeti eszmét egy pillanatig is komolyan szolgálni óhajtaná. A liberalizmus emlőin nagyra nőtt képviselő termé­szetszerűleg megmarad régi szerelme mellett s régi fegyvertársai sorában küzd azért a célért, amely cél eléré­séhez kellett annak idején Károlyit és bandáját nyeregbe segíteni. Miután azonban annak idején ke­resztény-keresztyén jelzővel diszitett és ilyen tartalommal telitett párt­program­­ alapján választotta meg a csabai választók egy része nemzet­gyűlési képviselővé, azt hisszük, március 6-án az ismert elegáns gesz­tussal átnyújtja kapott mandátumát választóinak s miután számot adott a város, a haza s a keresztény tár­sadalom érdekében kifejtett műkö­déséről, módot ad a választók ös­­szességének, hogy tetszésüknek vagy nemtetszésüknek kifejezést adjanak a pártvezérséggel kapcsolatban. Mert egy esetleges bizalmi nyilatkozat egy­két­száz várományostól, az bizony angoltapesznak is kevés volna. Mondjon le, Balla Aladár nemzet­gyűlési képviselő úr, mert Önt nem azzal a programmal választották meg, mint aminőt most szolgál 1 A Ház mai ülése Felszólalások a kormányprogramot vitájában Sokorópátkai Szabó István az integritásról Budapest, febr. 24. A nemzetgyűlés mai ülését Ra­kovszki elnök háromnegyed 11-kor nyitja meg. A mentelmi­ bizottság előadója je­lentést tesz Friedrich István vád alá helyezésének ügyéről. A kormányprogramm vitájában elsőnek Zákány Gyula szólal fel. Meddőnek tartja a kormány prog­rammja feletti hosszas vitát. A tiszt­viselő-kérdés megoldását sürgeti. A kormány iránt nem bizalmatlan. Mezer Ernő hibáztatja a pénz­ügyminisztert, amiért lehetetlenné te­szi, hogy erős külpolitikai képvise­leteink továbbra is működhessenek. A keleti veszedelem ellen kevés­nek tartja a lengyelek és románok felvonulását. Szükségesnek tartja Magyarország fegyveres beavatko­zását is. Pallavicini György őrgróf az an­gol-magyar jóviszonyról beszél Hoh­ler nyilatkozatával kapcsolatban. A cenzúrát nem tartja teljesen eltörölhetőnek, ámbár mai kezelé­sét kifogásolja. Kívánja a közélet tisztaságának megőrzését. Erélyesen követeli min­den korrupciónak a kizárását. Szünet után Orbók Attila szólal fel. Kikel az állandó politikai har­cok ellen. Komoly munkát sürget. A földbirtokreform azonnali végre­hajtását kivánja. Hegedűs Lórántot, Gratz Gusztávot és Belitskát öröm­mel üdvözli a kormány tagjai so­rában. A lakáskérdés megoldására új építkezések megindítását tartja szük­ségesnek. A zsidókat nem védelmezi, azon­ban a zsidókérdés megoldását csakis a méltányosság alapján képzeli el. Egyformán megoltalmazandónak tartja az ország minden egyes pol­gárát. Legelső kérdésnek az integritást tartja, amelynek biztosítékai véle­ménye szerint a belső konszoli­dáció, az agrárdemokrácia és a közszabadságok biztosítása. A kormányt nem támogatja, ha­nem biztosítja a közszabadságok gyakorlását. Sokorópátkai Szabó István kije­lenti, hogy bizalommal viseltetik a kormány iránt. Egy darab hatóság­i lisztből sült kenyeret mutat be és tiltakozik az ellen, hogy ilyen ke­nyérrel igyekezzék a kormány a magyar fajt erősíteni. A zsidókérdést a kereszténység­nek gazdasági téren való megerő­södésével tartja megoldhatónak. A cenzúra megszüntetését lehetet­lennek tartja, minthogy sok bűn terheli a sajtó lelkét. Kívánja a ma­gyar földmíves nép hathatós támo­gatását. Végül Kenéz Béla szól­al fel, majd kimondja a Ház, hogy legközelebbi ülését pénteken délelőtt 10 órakor tartja. II. évfolyam 41. szám. GONDOLATOK * * * Egy közbeaxalás. Orbók úr, az Attila, tegnap a nemzetgyűlésen el­szólta magát. Kirohant a keresztény sajtó ellen, mondván, hogy mi por­nográfok, rágalmazók, miegymás volnánk. Nem értjük Orbókot. Azaz mégis megértjük. A híres Károlyi­huszár, a nagy államférfijuk külpo­litikai csatlósé, aki azonban szépen megegyezett Konsten őrnaggyal is, a gazdája ellen, természetesen úgy képzeli el, hogy nem is lehet tisz­tességes a­ sajtó. Pedig igaz. Ami­helyst Orbokéktól megtisztul az új­ságírás mezeje, egészen bizonyo­san abszolút tisztességes lesz. Ad­dig pedig Orbók ur, hogy tényleg legyen egyszer ujságiró, menjen el Miklós Andorhoz. Ott van szám­ra hely s megfelelnek egymás ízlésé­nek ! * Követhe*ete**ég. Igaz, hogy a jó magyar közmondás csak egy négylábú háziállatot tart következe­tesnek, mégis azt hisszük, néha nem árt, ha valaki következetes. Például a politikában, így valahogyan egé­szen furcsa az, hogy valakit intran­zigens keresztény programmal be­választanak a naiv választók a nem­zetgyűlésbe s amikor a követ úr megmelegszik, megismeri a dörgést, szépen szegre akasztja előbb vallott elveit s más irányb­an­n működik­ ; természetesen elfejti megkérdezni a választót, hogy beleegyezik-e ? Ez kérem Rassay úrra vonatkozik, mert őt keresztény és nemzeti program­mal választották meg és most libe­rális-zsidó pártban forradalmárko­dik. A csabai követ sohse mondta, hogy keresztény és nemzeti. Igaz, hogy nagyatádira és Rubinekre es­küdött! Ott hagyta ő már Károlyit is, pedig annak törhetetlenebb hive volt. * Bélyeggyűjtő csehek. A­ cse­hek csak tolvajnép maradnak örökre. Fényes tanújelét adták ennek egy, a mai számunkban leközölt afrikai levéllel kapcsolatban. A Gajdácsék eritreai levele Csehszlovákián ment keresztül. Valamelyik vérbeli cseh ttisztviselő észrevette az afrikai bélyeget s mivel valószínűleg bé­lyeggyűjtő, egyszerűen leszedte azt a levélről s helyére egy kétkoronás cseh bélyeget ragasztott. A bélyeg alól kikanyarodó massanai bélyegző árulója a tolvaj csehnek. — Érde­kes, hogy a derék csehek nem tart­ják inkorrektnek a bélyeglépés ilyen módját. Va­­jon mi történhetik a csehszlovák postán a pénzeslevelek­kel ?.. . * Okvetetlenkedik Sándor (Schlesinger) Pál liberális politikus és villamosvezér, aki a demokra pártból lendült át az új, mindenható, szabadkőművességgel, szo­cializmussal, sőt Qieiweinnal is felhígított

Next