Kortárs, 1982. január-június (26. évfolyam, 1-6. szám)
1982 / 3. szám - FÓRUM - Ács Tibor: "Katonának száműzött balvégzetem..." - Új adatok Petőfi katonáskodásáról
ÁCS TIBOR „Katonának száműzött bal végzetem...” Új adatok Petőfi katonáskodásáról Petőfi Sándor élete közel másfél évszázada közügy. Életének minden feltárt új mozzanata és adaléka érdeklődést és visszhangot váltott ki. Ezért írta Fekete Sándor Petőfi Sándor életrajza I. A költő gyermek- és ifjúkora (Akadémiai Könyvkiadó, 1973) könyvének bevezetőjében: „kötelessége minden kornak, hogy újra és újra ellenőrizze és felfrissítse a költő életének történetét is, hogy az adatok és adalékok, az egymást cáfoló legendák és értékelések áradatából kimentse és felmutassa a lényeget, cicomás mítoszok nélkül.” Ehhez a megállapításhoz még a Viták, kiegészítések című részben hozzátette „el kellene érni, hogy a még jelentéktelen vagy annak látszó adatokban is végre egységes legyen a Petőfi-irodalom”. A bécsi hadilevéltár anyagában azokat az iratokat kerestem, amelyek adalékokat nyújthattak ahhoz, hogy miképpen alakult a reformkori hadtudomány magyar katonaművelőinek sorsa, pályafutása a cs. kir. hadseregben. A báró Gollner 48. magyar sorgyalog-ezred 1830-1841 közötti állomány-nyilvántartó könyveinek névmutatójában az ezredben szolgált Virág József adatai után kutattam. Fertőszentmiklóson 1803-ban született, fiatal korában verseket írt. 1827-ben 14 esztendőt önként vállalva beállt a 48. ezred katonájának. 1835-ben magyarra fordította a cs. kir. gyalogsági Oktató Szabályzatot és 1836-ban pedig a Szolgálati Szabályzatot. Hadművészeti cikkeket írt a Tudományos Gyűjteménybe, és részt vett a hadi műszavak magyarosításában is. De hadtudományi munkásságában a legjelentősebb tette, hogy 1836 végén közzétett felhívásában bejelenti egy magyar hadtudományi folyóirat kiadásának tervét. Ebben kérte az összes vármegyei hatóságokat és az érdeklődőket: „1837. évtől fertályonként minden ágú hadművészeti s történeti értekezések folyóirata a Tudományos Hadász czím alattit támogatni." Virág vállalkozását Sopron vármegye minden fenntartás nélkül támogatta, azonban a Győr kerületi cenzor 1837. február 8-án a polgári és katonai hatóságoknál feljelentette a Sopronban a 48. ezredben szolgáló Virág József őrmestert, mert „cenzúrázás nélkül szándékozik hadászati művet kiadni”. A Tudományos Hadász megjelentetését nem engedélyezték, sőt a polgári és katonai hatóságok vizsgálatot indítottak Virág őrmester ellen, aki neszét véve a nyomozásnak, áruló írásait elégette, így 1838 júniusában a tények hiánya következtében a vádat elejtették, de engedély nélkül bejelentett laptervezete miatt mégis lefokozták. Nyilvántartólapja szerint tizedes, de leveleit és publikációit őrmesterként írta alá. Virág József leszerelését követő napokban a hadtudomány magyar nyelven való művelése ügyében levelet írt Toldy Ferencnek, a Magyar Tudós Társaság titoknokának. Ebben az 1839. május 26-i levélben Virág többek között megírta: „úgyszólván előre láthatatlanul változás történt velem, s a katonai életet polgárival fölcserélni különös szerencsém esett, mert a katonai életbeni írászat magyarnak kivált igazat szólva balul vétetik, mi önként fáradozásaim jutalma inkább előmentségi akadályul szolgálta.” A német ábc sorrendjébe szedett ezredállományi nyilvántartókönyv névmutatóját böngészve eszembe jutott, hogy ebben az ezredben szolgált Petőfi Sándor is, és K... Vilmos barátomhoz című verse.