Korunk, 1930. július-december (5. évfolyam, 7-12. szám)

1930 / 7-8. szám - Érsek Anna: Vissza a dámához

Érsek Anna: Vissza a dámához! 483 d­áldemokraták kilenccel többet nyertek volna, ha csak férfiak szavaznak. Az 1928. évi választásoknál a nők nagyobb arányban vettek részt a választásokon, mint a férfiak, de megint csak azért, hogy nőellenes pártokat hozzanak be a parlamentbe. Magában a „vörös” Berlinben is az összes jobboldali pártok nyertek a nők szavazataival, vidéken még nagyobb arányban. Ugyanezt mutatják a mult évi berlini községi választások eredményei: a legtöbb női szavazat megint a jobboldali pártokra esett s erő­sen jobbra tolta a városi képviselő testületet. Sajnos kevés megbízható statisztika van a kérdésről, de ami van, az mind egyértelműen azt mutatja, hogy a nők poli­tikai iskolázottsága minimális, nem tudják még saját érdekeiket felismerni s igazat adnak a francia progresszív pártoknak, a­­melyek nem merték megadni a nőknek a választójogot, mert a köztársaság haladó szellemű intézményeit féltették tőlük. Az alaphiba tehát a nőknél van. De hibásak a férfiak is, akik túlságos önzően védik pozícióikat. Ahol csak lehet visszaszorítják a nőket. íme mindjárt a választásoknál: a nőképviselők száma mindenütt nevetségesen csekély ahhoz képest, hogy a nőválasztók száma mindenütt nagyobb, mint a férfiaké. Dániában 149 képviselő közül három nő. A jelentéstevő azt írja, hogy „csaknem lehetetlen rávenni egy politikai pártot, hogy nőt állítson fel jelöltül”. De hozzá kell tenni, hogy mind a három északi államban közös a panasz, hogy a nőket alig lehet megnyerni arra, hogy fellépjenek. Csak Németországban, Finnországban és Németalföldön van valamivel nagyobbszámú nőképviselő. És­pedig Németországban 490 közül 33 (6,7 szá­zalék), Finnországban 200 közül 17 (8,5 százalék), Németalföl­dön 100 közül hét (7 százalék). De hol jár ez is a női választók arányától! Legtöbb helyen 55 százaléknak kellene lenni, s ehelyett a legtöbb 8,5 százalék! S a többi országokban alig tesz ki egy pár százalékot a nőképviselők aránya: Ausztriában hét nő 163 képviselő közül, Csehszlovákiában 10, 300 közül, az Egyesült­ Államokban nyolc 435 közül (1,1 százalék). S ami van, az is legnagyobbrészt a szocialista pártoknak kö­szönhető. A 33 német képviselőnő közül a szociáldemokrata frakcióhoz tartozik 20, három a kommunista párthoz. Finnor­szágban szociáldemokrata a 17 közül ioy Ausztriában mind a hét nőképviselő a szociáldemokrata párthoz tartozik, régebben még volt két keresztényszocialista és egy nagynémetpárti is, a legutóbbi választásokon azonban ezek a pártok már nem állí­tottak nőjelölteket. A nőképviselők száma nem csak hogy nevetségesen kevés a nők számarányához képest, hanem néhány, év óta csak­nem mindenütt még csökkenőben is van. Dániában volt 1918-ban még négy, ma csak három; Németországban 1918—­­-ben 37, ma csak 33; Finnországban volt 1922-ben még 20.

Next