Korunk, 1931. július-december (6. évfolyam, 7-12. szám)
1931 / 7-8. szám - Bálint László: A kamatnélküli gazdálkodás problémája
Bálint László: A kamatnélküli gazdálkodás problémája 485 és a fia ezt feltétlenül megteszik, ha alkalom kínálkozik rá. Ha a kamatnélküli kölcsön kísértete valósággá válik, akkor ilyesmi biztos nem lesz ritka, mert a „Harmadik Birodalom“ gazdasági szervezete az „Északi Faj“ gazdasági nagyságait erre direkt csábítani fogja. Ennyit a tőke meneküléséről. Nézzük azonban, mi lesz ennek a tőkemenekülésnek a következménye. Az ipari vállalkozók két osztályra fognak oszlani: a) a „tisztafajúak“, vagyis a jó nemzeti összeköttetésekkel rendelkezők; b) a „kevertvérűek“, „idegenfajúak“, (vagyis zsidók) színesek, ázsiaiak és egyéb idegenek és mindazok akiknek valamilyen okból nem lesznek jó nemzeti összeköttetéseik. Az a) osztályba tartozók kamatnélküli kölcsönöket fognak kapni (az ismeretségeik foka szerint), a b) osztályba tartozók azonban a nemzetközi, „zsidó, kölcsönző tőkére“ lesznek ráutalva. Az így szerzett pénz azonban nagyon drága lesz, mert — amint már előbb rámutattunk — a tényleges kamatláb a rendkívüli tőkemenekülés és az el nem menekült magánbanktőke sikánkrozása (esetleg üldözése) következtében úgyszólván megfizethetetlenül magas lesz-A (tényleges) kamatláb nagysága és a kölcsönző tőke szolidsága az illető ország gazdasági viszonyaitól függ és nem a pénzkölcsönzők orrának a görbületi sugarától, amint azt a nemzetiszocialisták feltételezik. A nemzetiszocialisták közgazdaságpolitikájának pedig ez a hamis tétel a sarkpontja. Oly országban, ahol rendezett gazdasági viszonyok vannak, vagyis ahol a külföldi tőke a belföldivel teljesen egyenjogú, ahol mind a kettő előtt minden irányban a szabad út nyitva áll, alacsony a kamatláb és a kölcsönzőtőke, vagyis a banktőke szolid, mert szoliddá kell lennie. Oly országban azonban, ahol egy „nemzeti“ klikk visszaélhet az államhatalommal, a külföldi tőkét és a külföldi, vagy nemzetközi tőkével dolgozó vállalatokat sikánkrozhatja, sőt ezeket az állam segítségével a saját kezébe kaparithatja, ahol a külföldi szállítók fizetési követeléseinek sorsa bizonytalan, tehát minden tekintetben „nemzeti“ protekciós gazdaság uralkodik, a kamatlábnak magasnak kell lennie és a tőke szükségszerűen unszolid. Sőt a mindenáron szolid természetű tőkének egy ilyen országból ki kell vándorolnia és helyébe az uzsoratőke vonul be. A nemzeti protekciós gazdaság és az uzsoratőke egymáshoz méltó ágyastársak. Ez megmagyarázza, hogy miért alacsony a kamatláb az angol-amerikai világban és miért magas például Lengyelországban, miért szolidak az angol-amerikai pénzügyek és miért nem szolidak a keleturópaiak és végül: miért becsületesek az angol és amerikai zsidók és miért nem becsületesek a galíciai zsidók. 1931 június elején az amerikai Szövetségi Bank a diszkontólábat 2 százalékról 1 és fél százalékra, az angol Bank pe-