Korunk 1964 (23. évfolyam)

1964 / 10. szám - JEGYZETEK - A nagykárolyi emlékmű - LADÁNYI LÁSZLÓ: Beatles

A NAGYKÁROLYI EMLÉKMŰ Hős a katona, amikor tudja, hogy igaz ügyért küzd. S a fölszabadult em­ber? A föld rabja, aki zsellér­sorból ébred? Magasra emeli homlokát. A hőst, a Szovjet Hadsereggel vállvetve küzdő Román Hadsereg kemény és öntudatos katonáját, s az emberségre éledő parasztot véste kőbe Vida Géza, a kommunista művész. Húsz évvel ezelőtt, 1944. október 25-én fejeződött be Nagykároly és Szatmár térségében Románia teljes felszabadítása. Ebből az alkalomból felavatták Nagy­károly főútvonalán a felszabadítás emlékművét. Korszerű művészet méltósága és virtuozitása árad már a mellékletünkön kö­zölt műtermi felvételekből is. Az emlékmű szabadtéri felállítása mindezt népünk örök hálájának jelképévé erősíti fel monumentalitás és lélekábrázolás kifejező­egységével. A KORUNK SZERKESZTŐSÉGE BEATLES Nálunk viszonylag kevesek számára van e szónak jelentése. De nem így Nyugaton. A hisztériás rajongás és a megvető elutasítás két véglete között na­gyon sokféleképpen viszonyulnak a kapitalista országokban ehhez a fogalomhoz. A „Beatles“ — ezidőszerint a legdivatosabb könnyűzene-együttes. Tagjai: négy angol fiatalember, név szerint George Norrison, Paul McCartney, John Lennon és Ringo Starr. Liverpooli munkásszülök gyermekei, akik a könnyűzene terén szerettek volna érvényesülni, de hiába léptek fel különböző mulatókban, a siker hosszú ideig váratott magára. Még saját szerzeményű dalaikat sem igé­nyelte a közönség, mígnem egy szép nap parodizálni kezdték napjaink angol tánczenéjét. Sikerült magukra vonni a figyelmet. Jó üzleti érzékkel rendelkező egyének hamar felismerték, hogy ezek a fiatalok a szórakoztatáson túlmenően komoly üzleti hasznot nyújthatnak. Megkezdődött a reklámhadjárat. Nemcsak a megszokott angol könnyűzene-stílussal szakítottak az együttes tagjai, de külső megjelenésükkel is arra törekedtek, hogy meghökkentsék a konzervatív angol 1406 jegyzetek

Next