Korunk 1998 (III. folyam 9.)
1998 / 1. szám = A Kárpátok alatt - ZELEI MIKLÓS: Kárpátalja: hídfő vagy senki földje?
4 Zelei Miklós Kárpátalja: hídfő vagy senki földje? Kárpátalja (hivatalos ukrán nevén Zakarpatszka oblaszty — Kárpáton túli terület) 12800 négyzetkilométernyi területének őslakói ruszinok, magyarok, románok, szlovákok. Az utolsó, 1989-es szovjet népszámlálás szerint 1241914 lakosa van. A 976749 ruszin (és ukrán) után legnagyobb nemzetisége a 155711 magyar. A Szovjetunió széthullása után ez a szám nőtt, ma 194000-en merik magukat magyarnak vallani. Magyarul körülbelül 220000-en beszélnek. A románok száma 29485, a cigányoké 12100, a szlovákoké 7329, a németeké 3500, a zsidóké 2700, hogy közülük hányan beszélnek jiddisül, arra nem találtam adatot, de biztos, hogy nem a teljes lélekszám. A beloruszok száma 2500. A 49456 oroszt főképp 1945 után telepítették be. A fennmaradó mintegy kétezernyi lakos a volt Szovjetunió különböző köztársaságaiból került ide. A tájegység 1919-ig Magyarország szerves, északkeleti része volt. Kárpátalja mint politikai-közigazgatási fogalom az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés óta használatos. A területén fekvő négy magyar vármegye darabjai — más magyar területekkel együtt — abban az időpontban kerültek az akkor létrejött Csehszlovákiához, amely Podkarpatská Rus (Kárpátaljai Oroszország) névvel egyesítette és kormányozta a vidéket, így született a Kárpátalja elnevezés. A régió hagyományos központja Munkács (Mukacsevo), 1919-től azonban a mai központot, Ungvárt (Uzshorod) fejlesztik. A terület déli része 1938. november 2-án, az első bécsi döntéssel visszakerült Magyarországhoz, a többit Horthy hadserege hódította meg. Az egykori szovjet és a mai ukrán történetírás többnyire fasiszta magyar terroristák megszállásának nevezi az ezt követő hat évet, a magyar terroristák vérengző, kegyetlen elnyomásáról beszél. Tény, hogy a magyar hatóságok a zsidóságot először önállóan, majd a németek irányításával Kárpátaljáról is a halálba küldték. A szovjet haderő 1944. október 27-én vonult be Ungvárra, hamarosan egész Kárpátalját megszállják, s noha deklarációik szerint a terület újra Csehszlovákiához tartozik, azonnal elkezdik a bekebelezését, s napokon belül meghúzzák rajta a Szovjetunió új nyugati határát. A szovjet birodalom széthullása óta Kárpátalja Ukrajnához tartozik, ruszin lakosságának egy része azonban Csehország felé orientálódik, a prágai parlamentbe látogatva is felkérték a képviselőket, hogy minősítsék törvénytelennek Kárpátaljának a Szovjetunióhoz való csatolásáról szóló egyezményt. A Miroslav Sládek vezette jobboldali, jelentős Az írás a The Hungarian Quarterly (Budapest) számára készült