Korunk 2014 (III. folyam 25.)
2014 / 1. szám = Múltunk jövője – titkosszolgálati dossziék - MARKÓ BÉLA: Isten szeme mindent lát
MARKÓ BÉLA ISTEN SZEME MINDENT LÁT ■ Nem örültem, amikor ezelőtt néhány évvel a tanügyminisztérium bekameráztatta az osztálytermeket, amelyekben az érettségi vizsga zajlott. Azt is mondhatnám, hogy megdöbbentem vagy felháborodtam, de maradjunk abban, hogy „nem örültem”, hiszen magam is kormánytag voltam akkor, ráadásul az oktatást is felügyelő miniszterelnökhelyettes, esetleg megakadályozhattam volna egy ilyen intézkedést, bár miniszteri hatáskörben történt, és nem került a kormány asztalára. Nos, olyan egyöntetűen támogatta a közvélemény ezt a döntést, hogy eleve reménytelennek látszott megvétózni. Végül is mi az elvi különbség a felügyelő tanárok vizslató tekintete és a videokamera lencséje között? Nyilván semmi. Legfennebb annyi, hogy a kamera a felvigyázókat is felvigyázza, és hogy utólag visszakereshető egy-egy gyanús gesztus, elemezhető, értelmezhető. Mióta a világ világ, versenyt futott egymással az üldöző és az üldözött, az ellenőr és az ellenőrzött, nem újdonság az érettségi csalás sem, például a tételek előzetes megszerzése, tessék elolvasni Móricz Zsigmond regényét, a Forr a bort. Mégsem tetszik nekem ez a bekamerázás, utólag sem, bármennyire is dicsérnék, hogy hány meg hány éretlen diák vált volna hamisan és a társadalomra nézve veszélyesen éretté, ha tervezett terrorcselekményeiket le nem leplezi vagy jelenlétével már eleve meg nem akadályozza az ügyes kis technikai eszköz. Nem fogják elhinni nekem, mégis elmondom: soha nem puskáztam az iskolában, szégyelltem volna az így szerzett osztályzatot, de ha szükség volt rá, bevallom, szívesen súgtam annak, aki feleletében elakadt, és a dolgozatomat sem takartam el fél karral Foglalkozik-e még valaki azzal, hogy az egykori besúgók sorra lebuktak, de ma álnéven - nick-néven - lehet ország-világ előtt besúgni bárkit a világhálón? Sőt, nem is csak besúgni, hanem: kisúgni a világűrbe.m 2014/1