Korunk 2022 (III. folyam 33.)

2022 / 1. szám = A sértődés kultúrái - MŰ ÉS VILÁGA RAJNAI RICHÁRD • Bánk bán 2020 – vita a nemzeti kultúráról és az alkotói szabadságról

A publicisztika első felében a szerző a Pécsi Nemzeti Színház közleményét idézte, majd párba állította az augusztus 20-án általa is látott Vidnyánszky Attila­­féle rendezést a szeptember 27-én bemutatott pécsi rendezéssel, és felhívta a fi­gyelmet egy korábbi, Alföldi Róbert által rendezett változat vállalhatatlanságára. Az írásból kiderül, hogy a pécsi előadást nem látta, mások személyes beszámoló­jára sem hivatkozott, mindössze a pécsi színház közleménye alapján próbált „tip­pelni” arra, hogy mi is történhetett, illetve hangozhatott el a pécsi színpadon, így a szövegben az eredeti mű­sorai alatt vastagon szedve olyan káromkodással dúsí­tott, helyenként roma szlengbe csomagolt sorok vannak, melyeket Varga­ Bíró írt: „A néhol trágár, köznapi nyelvezetre is van néhány tippem.” EREDETI: Ő csorda számra tartja gyűlevész szolgáit, éppenséggel mintha minden hajszála egy őrzőt kívánna; sok meránit, ollykor azt hinné az ember, hogy tán akasztani viszik, úgy körül van véve a léhűtőktől, s mi egy rossz csőszt alig tudunk heten fogadni. (Tiborc, Harmadik szakasz) PÉCSI: Drága tezsvérem, hát ki van dikkázva mindég, oszt máskor is, mikor kértem tőle egy cigit buszjegyre a telefonján, aszondta rám, hogy húzzak a halál retkes faszára! Emellett a szerző beillesztette a 444.hu felvételét Vilmos Noémi augusztus 31-én, az egyetemfoglalás előtt mondott beszédéről, valamint írt még a Sárosdi-Schilling házaspár „deszkarongálásáról”. Sorait pedig jól dekódolható antiszemita és homo­­fób sorokkal zárta: „És akkor repesve várom a lógó pöcsű, habzó szájjal jehovázó, trágár Mózest, a Hegedűs a háztetőn figuráit, akiknek ruháján sárga csillag van, máskülönben kefebajszot viselnek, a Lázár Ervin mesék meztelen előadásait, va­lamint a 40% Shakespeare-tartalmú Rómeó és Juliét.” A Pécsi Nemzeti Színház tájékoztatása alatt a következő néhány napban hoz­­zászólás-villámháború zajlott. Rövid időn belül 635-en osztották meg a bejegyzést, 1100 felett volt a reakciók száma, és a Facebook 1700-nál több hozzászólást mu­tat, de ezek közül nyilvánosan csak 1354 olvasható. A hozzászólások feldolgozásának célja és módszere ■ A Pécsi Nemzeti Színház közleménye nyomán létrejött hozzászólás-folyam egy rendkívül gazdag forrásanyag, mely egyfajta lenyomata napjaink közéleti diskur­zusának. A vitában két tábor állt egymással szemben: akik bírálják a PNSZ- közleményt, és kiállnak a bemutató mellet, illetve azok, aki számára a pécsi átirat elfogadhatatlan volt. Mindkét tábor közös jellemzője, hogy csak a hozzászólók kö­zül szinte senki sem látta az előadást, attól függetlenül, alapvetően politikai meg­győződésük alapján foglaltak állást. A vita szövete rendkívül sűrű, sokféleképp szétszálazható, tanulmányomban két szempontot fogok kiemelni. Először a vita struktúrájának és dinamikájának megértésére teszek kísérletet, majd a diskurzus két oldalán használt érveket fogom bemutatni. 2022/1­ 110

Next