Korunk 2022 (III. folyam 33.)
2022 / 1. szám = A sértődés kultúrái - KÖZELKÉP KOVÁCS NÓRA – PUSKÁS-VAJDA ZSUZSA • Sértődés a családban. Egy empirikus pilotkutatás szempontjai
2022/1 Megközelítés, fogalmak ■ A kutatás tervezésének kezdetétől kérdés volt számunkra, hogy mely tudományterület szakirodalmával, fogalmi apparátusával, kutatási módszereivel közelítsünk ehhez a családi rendszerben meglévő és az egyéni magatartásformák szintjén megjelenő, ám kétségkívül az egyéni szinten térben és időben is messze túlmutató gyakorlathoz. Irányadó volt számunkra a magyar történeti értékszociológia megállapítása, amely a sértődést összekapcsolta térségünk történelmével és társadalmi viszonyaival. „A közép-kelet-európai elmaradottság századokon át olyan hatalmi viszonyokat örökített át, amelyek lehetetlenné tették az alávetettek számára a teljes értékű felnövekedést. A közép-kelet-európai társadalmakban az emberek megtanulták, és gyermekeiknek is áthagyományozták, hogy a túlélés záloga az alávetettség elfogadása, a kérés, a panaszkodás, a könyörgés, a hálálkodás, illetve a sértődés, a zúgolódás, a búslakodás.” A családon belüli sértődés mint az egyén életét nehezítő gyakorlati probléma funkcionális kezelésével a pszichológián belül a családterápiás szakirány foglalkozik.3 Az adatgyűjtés tervezésében támaszkodtunk Böszörményi-Nagy Iván transzgenerációs modelljére.4 Vizsgáljuk a kortársakkal való kapcsolatok mellett az úgynevezett aszimmetrikus és egymástól egy életen át függő rendszerekben, mint például a szülő-gyermek kapcsolatban megjelenő sértődést is. A családon belüli kommunikációs folyamatok ugyanakkor a kommunikációtudomány számára is izgalmas terepet kínálnak. Az árnyalt nyelvi közlések, a mediatizált kommunikáció megjelenése a családi sértődési folyamatokban, a testbeszéddel közölt érzelmek elemzése segít folyamatában bemutatni a jelenséget. A bourdieu-i habituskoncepció és az eliasi folyamat szociológiai megközelítésével és fogalmi apparátusuk alkalmazásával megragadhatónak, kontextualizálhatónak ígérkeznek a családi viselkedésmintázatok és kapcsolati struktúrák. A családon belüli sértődés problémája a családok mindennapjaiban ragadható meg a belső feszültségek, a problémakezelés, a mindennapi élet megélt minősége területein. A kutatás tágabban a magyarországi családokra, ezen belül a kortárs és különböző generációkhoz tartozó családtagok közötti viszonyokra és ezzel összefüggésben a családtagok beállítódottságára és gyakorlataira irányul, ahol a gyakorlatokat a habitus mint stratégiákat generáló elv hozza létre, amely a múlt tapasztalataiból létrejött tartós és átadható diszpozíciók rendszere. A habitus bourdieu-i elgondolása éppen a nem tudatos, nem reflektált és nem feltétlenül racionális tartalmi mozzanatai miatt ígérkezik jól használható és kellőképpen rugalmas analitikus eszköznek a családon belüli sértődésként, sértődöttségként hivatkozott magatartásformák vizsgálatára, felfejtésére. Kutatásunkban a család szociálantropológai vizsgálatát, ezen belül az egyéni habitust kondicionáló családi kommunikációt, illetve a családtagok ennek következtében kialakult habitusainak komplementer elemekből álló közös halmazát vizsgáljuk. Emellett a bevésett habituselemek beazonosítását és elemzését, továbbá e habituselemek tudatos megváltoztatását célzó gyakorlatok bemutatását kívánjuk elvégezni. A családon belüli sértődés társadalmi jelentősége ■ Ez a viselkedésmintázat gyakran része és egyben akadálya a családi kapcsolatok harmonikus működésének. Az ezekkel összefüggésben létrejövő és halmozódó kapcsolati stressz az egyén és a család életminőségét negatívan befolyásoló tényezők. Azért fontos ezt a jelenséget megvilágítani, mert - mint több interjúalanyunk is jelezte - az érintettek az elkerülhetetlen mindennapi normalitás részének vélték ezt a reflektálatlan, nem tudatos viselkedésformát. Azért véljük jelentősnek kutatói vállalkozásunkat, mert a téma nehezen hozzáférhető és megragadható, miközben nagy hatással van egyének, családok, tágabb kisközösségek mindennapjainak mi- 118