Korunk 2022 (III. folyam 33.)

2022 / 1. szám = A sértődés kultúrái - KÖZELKÉP KOVÁCS NÓRA – PUSKÁS-VAJDA ZSUZSA • Sértődés a családban. Egy empirikus pilotkutatás szempontjai

ben ezek a történetek a kérdező elől így rejtve maradtak volna, de a belekérdezés­­re adott előzetes felhatalmazás láthatóvá tette őket a kutatás számára. Az izgalmas interjúfolyamat gazdag, de interjúnkként eltérő fókuszú anyagot eredményezett. Etikai, személyiségvédelmi megfontolásból kutatásunk teljességgel anonimi­­zált. Interjúalanyaink narratíváit kisebb egységekre bontva elemezzük. A záróta­nulmányban az egyazon beszélgetőpartnertől származó idézett szövegrészek összekapcsolásának a lehetőségét elkerüljük. A pilotvizsgálat esetében a publi­­kusan hozzáférhető adat maga a tanulmányszöveg, a kutatói narrative. A nyers adatokhoz hozzáférők köre a két részt vevő kutató. Az anonimizált adatok helye a budapesti Társadalomtudományi Kutatóközpont. Merre vezetnek a családon belüli sértődés narratívái, az interjúszövegek? ■ A beszélgetést indító első kérdésére adott válasz jellemzően egy konkrét sze­mélyre történő utalás volt. A sértődés a gyerekkori családi élet része, szülői visel­kedési minta volt, gyakrabban a szülők egymás közti sértődése fordult elő, ritkáb­ban a szülői sértődés a gyerekek felé irányult. Mások sértődése általában könnyeb­ben felidézhető, elmesélhető volt, mint a saját. Abban is eltérések voltak, hogy a saját vagy a mások megsértődésére emlékeztek-e könnyebben. A narratívákban három generáció szereplői jelentek meg. Minden generációban van legalább egy tovább élő megsértődés történet. Igazolódik az a feltevésünk hogy a megsértődés mint technika a habituselemek bevésődése, a család intézményi kontextusában elsajátított készség. A kommunikációs szekvenciák szakaszai eltérő intenzitásúak és időtartamúak. A verbális és a nem verbális kommunikáció teljes vagy részleges megszakítása, a testbeszéd, a metakommunikáció változásai, mindezek időtartama, kombinációi mentén válik szét és elemezhető a minta. A habitus komplex természetét mutatja, hogy bizonyos megváltozott kontextusokban (pl. vacsoravendégek érkeznek a csa­ládhoz) átmenetileg felfüggesztődik a kommunikációs formák megszakítása. Nem feltétlenül nagy konfliktusok, gyakran - a hallgató számára - apró nézet­eltérések eszkalálódnak megsértődéssé. A megsértődést generáló problématípusok az alábbiak voltak: 1. a hagyományos családi szerepek sikertelen újratárgyalása, különös tekintettel a társadalmi nemekhez kapcsolódó szerepekre, így a családon belüli munkamegosztásra; 2. a családon belüli hatalmi viszonyok (származás, is­kolázottság, anyagiak); 3. a társadalmi mobilitás, rétegváltás és az új szerepekben való bizonytalanság érzése; 4. a földrajzi mobilitás során a regionális/lokális különbözőségek generálta eltérő értelmezési keretek összecsapása; 5. a gyermek­nevelési elképzelések eltérései. Interjúalanyaink szülő-gyermek viszonnyal kap­csolatos elképzeléseiben gyakoriak a tekintélyelvű nevelés normák maradványai;9­6. az örökösödés.10 Interjúalanyaink több mint felénél elhangzott azzal kapcsolatos történet, hogy a sértődő a családban begyakorolt, reflektálatlan rutinná vált viselkedésmintákat a családon kívüli életében, a baráti és munkahelyi viszonylatokban is alkalmazza. A habitus fontos eleme a nyelvhasználat. Az eddigi interjúink alapján látható, hogy a sértődéshez köthető gyakorlatok nyelvi címkézésének elemzése megkerül­hetetlen. A sértődés megítélése általában negatív, de néhány interjúalanyunk szerint le­het haszna is: időt és elvonulási lehetőséget ad a sérelem feldolgozására, a meg­nyugvásra. Interjúalanyaink maguk is tudatában vannak, hogy a megsértődés nemcsak a kapcsolataikat, hanem általános közérzetüket, akár a saját egészségü­ket is rombolhatja. Interjúalanyaink között is vannak olyan személyek, akik önse­gítő módon új technikákat és tudatos megküzdési stratégiákat igyekeznek elsajátí­tani, és új habituselemeket próbálnak kidolgozni a sértődéshelyzetek másféle, konstruktív kezelésére. Azt is interjúalanyainktól hallottuk, hogy a változtatás egy 2022/1 120

Next