Korunk 2022 (III. folyam 33.)
2022 / 1. szám = A sértődés kultúrái - KÖZELKÉP KOVÁCS NÓRA – PUSKÁS-VAJDA ZSUZSA • Sértődés a családban. Egy empirikus pilotkutatás szempontjai
ben ezek a történetek a kérdező elől így rejtve maradtak volna, de a belekérdezésre adott előzetes felhatalmazás láthatóvá tette őket a kutatás számára. Az izgalmas interjúfolyamat gazdag, de interjúnkként eltérő fókuszú anyagot eredményezett. Etikai, személyiségvédelmi megfontolásból kutatásunk teljességgel anonimizált. Interjúalanyaink narratíváit kisebb egységekre bontva elemezzük. A zárótanulmányban az egyazon beszélgetőpartnertől származó idézett szövegrészek összekapcsolásának a lehetőségét elkerüljük. A pilotvizsgálat esetében a publikusan hozzáférhető adat maga a tanulmányszöveg, a kutatói narrative. A nyers adatokhoz hozzáférők köre a két részt vevő kutató. Az anonimizált adatok helye a budapesti Társadalomtudományi Kutatóközpont. Merre vezetnek a családon belüli sértődés narratívái, az interjúszövegek? ■ A beszélgetést indító első kérdésére adott válasz jellemzően egy konkrét személyre történő utalás volt. A sértődés a gyerekkori családi élet része, szülői viselkedési minta volt, gyakrabban a szülők egymás közti sértődése fordult elő, ritkábban a szülői sértődés a gyerekek felé irányult. Mások sértődése általában könnyebben felidézhető, elmesélhető volt, mint a saját. Abban is eltérések voltak, hogy a saját vagy a mások megsértődésére emlékeztek-e könnyebben. A narratívákban három generáció szereplői jelentek meg. Minden generációban van legalább egy tovább élő megsértődés történet. Igazolódik az a feltevésünk hogy a megsértődés mint technika a habituselemek bevésődése, a család intézményi kontextusában elsajátított készség. A kommunikációs szekvenciák szakaszai eltérő intenzitásúak és időtartamúak. A verbális és a nem verbális kommunikáció teljes vagy részleges megszakítása, a testbeszéd, a metakommunikáció változásai, mindezek időtartama, kombinációi mentén válik szét és elemezhető a minta. A habitus komplex természetét mutatja, hogy bizonyos megváltozott kontextusokban (pl. vacsoravendégek érkeznek a családhoz) átmenetileg felfüggesztődik a kommunikációs formák megszakítása. Nem feltétlenül nagy konfliktusok, gyakran - a hallgató számára - apró nézeteltérések eszkalálódnak megsértődéssé. A megsértődést generáló problématípusok az alábbiak voltak: 1. a hagyományos családi szerepek sikertelen újratárgyalása, különös tekintettel a társadalmi nemekhez kapcsolódó szerepekre, így a családon belüli munkamegosztásra; 2. a családon belüli hatalmi viszonyok (származás, iskolázottság, anyagiak); 3. a társadalmi mobilitás, rétegváltás és az új szerepekben való bizonytalanság érzése; 4. a földrajzi mobilitás során a regionális/lokális különbözőségek generálta eltérő értelmezési keretek összecsapása; 5. a gyermeknevelési elképzelések eltérései. Interjúalanyaink szülő-gyermek viszonnyal kapcsolatos elképzeléseiben gyakoriak a tekintélyelvű nevelés normák maradványai;96. az örökösödés.10 Interjúalanyaink több mint felénél elhangzott azzal kapcsolatos történet, hogy a sértődő a családban begyakorolt, reflektálatlan rutinná vált viselkedésmintákat a családon kívüli életében, a baráti és munkahelyi viszonylatokban is alkalmazza. A habitus fontos eleme a nyelvhasználat. Az eddigi interjúink alapján látható, hogy a sértődéshez köthető gyakorlatok nyelvi címkézésének elemzése megkerülhetetlen. A sértődés megítélése általában negatív, de néhány interjúalanyunk szerint lehet haszna is: időt és elvonulási lehetőséget ad a sérelem feldolgozására, a megnyugvásra. Interjúalanyaink maguk is tudatában vannak, hogy a megsértődés nemcsak a kapcsolataikat, hanem általános közérzetüket, akár a saját egészségüket is rombolhatja. Interjúalanyaink között is vannak olyan személyek, akik önsegítő módon új technikákat és tudatos megküzdési stratégiákat igyekeznek elsajátítani, és új habituselemeket próbálnak kidolgozni a sértődéshelyzetek másféle, konstruktív kezelésére. Azt is interjúalanyainktól hallottuk, hogy a változtatás egy 2022/1 120