Korunk 2022 (III. folyam 33.)
2022 / 2. szám = Variációk államszocializmusra. Magyarország és Románia (1945–1989) - GYARMATI GYÖRGY • Ex Oriente lux – Ex Oriente lex. Románia és Magyarország sztálini metamorfózisa 1945–1948
zás helyett - alig bírt végére érni a visszaélések sorolásának. „Az ellenzéki sajtó elhallgattatása, az ellenzéki képviselők kampányának akadályozása, képviselőjelöltek letartóztatása, egyesek meggyilkolása, a szavazási listák és a szavazólapok manipulálása, a szavazók megfélemlítése, valamint a megszálló erőknek a baloldal számára nyújtott nyílt támogatása, [...] melynek mértékét fel sem tudja fogni, aki nem tartózkodott megfigyelőként a helyszínen.”20 Ezek az „akadékoskodó mellékzörejek” már mit sem számítottak, hiszen az egy évvel korábbi moszkvai külügyminiszteri tanácskozás - említett - „kompromisszuma” óta az angolszász missziók kompetenciája testületileg sem terjedt túl a „megfigyelői” státusnál. Az újjáalakuló kormányban - a kihirdetett eredmények okán - két újabb kommunista kapott tárcát, s a végrehajtó hatalmi túlsúly mellett már a törvényhozásban is erőnyerők lettek. Nem kisebb fontosságú volt, hogy Gheorghe Gheorghiu-Dej 1947 áprilisában a közlekedésügyről áttelepült az új, Nemzetgazdasági Minisztérium élére, ami szinkronban volt az általa már korábban meghirdetett ambiciózus nehézipar-fejlesztési programmal. Megindult a bankállamosítás és az ipari vállalatok állami ellenőrzése. Magyar hatalmi dualizmus - pártközi svindlivel ■ „A munkáspártok lenyűgöző győzelme előrevetíti árnyékát.” Rákosi Mátyás ezzel az előfeltevéssel ment neki az 1945. év őszén megrendezett választásoknak. Ami a kortárs külföldi megfigyelők beszámolói szerint is normakövető volt, s azt az utólagos értékelések sem cáfolták. Hozadékát tekintve viszont markánsan átalakította a törvényhozás addigi pártösszetételét. A Független Kisgazdapárt a szavazatok 57 százalékával erőnyerő lett. A kommunista és a szociáldemokrata párt fej-fej mellett hozott 17-17%-ot, a parasztpárt pedig hetet. A győztes kisgazdák elvileg egyedül is kormányzóképesek voltak, de a nagyhatalmak továbbra is érvényben levőnek tartották „jaltai” koalíciós elvárásukat. Ezt a SZER magyarországi szovjet vezetése sikeresen apasztotta tovább úgy, hogy a három kisebbségi párt együtt ugyanannyi minisztert delegálhatott a kormányba, mint a nyertes kisgazdák. Az új parlament első feladatai közé sorolta a háború végére zavarossá lett államforma ügyének rendezését, s ebben konszenzusra is jutott a koalíció. Az 1946. február 1-jén elfogadott s alkotmányos alapelveket is rögzítő törvény szerint Magyarország köztársaság, parlamentáris demokrácia. Köztársasági elnöknek Tildy Zoltánt (FKgP) választják, aki a novemberi képviselőválasztás utáni első kormány miniszterelnöke volt. Ezzel véget is értek a koalíciós kormányzás mézeshetei. A következő két és fél évet egy többmenetes pankrációs iszapbirkózás töltötte ki, mindvégig részrehajló SZER-mérkőzésvezetés mellett. A hatalmi-politikai viaskodás oka épp az „ideiglenességet” legitim államisággá formáló választások végeredménye volt. Az új törvényhozás kisgazda többsége ekkor kényszerült szembesülni azzal, hogy a fegyverszüneti megállapodás óta verbuvált állami adminisztráció, illetve a helyi területi igazgatás teljes vertikumának pártkötődése túlnyomóan baloldali. Egy 1946 eleji közszolgálati felmérés szerint a két munkáspárt (MKP, SZDP) dominálta a minisztériumi középvezetők 62, polgármesteri posztok 83, az alispáni tisztségek 72, a rendőrség tisztikarának 60 s a vármegyei főjegyzők 56 százalékát, de ehhez hasonló majoritást mutatott a beosztottak pártmegoszlása is. Hozzájuk képest „a győztes” kisgazdák reprezentáltsága 8-20 százalék között szóródott. Hatalmi dualizmus állt elő az állam 2022/2