Korunk 2022 (III. folyam 33.)

2022 / 1. szám = A sértődés kultúrái - SEBŐK MARCELL • A magyar panaszkultúra kezdetei és jelene: (irodalom)történeti és szociálpszichológiai nézelodés

Zsírokkal hízódnak az idegen fiúk, Hozzád nem különbek, mint az ördögfiak. Hazádnak szép vége mindenütt csonkán áll, Sereged szép száma fogy, romol s szálkjon száll, ínséged nő s árad, veled egy ágyban hál, Rév étkeid helyett rakódik apró tál. Ki szánhat? bánd magad nyomorúságidot, Mert nézi s nem érzi az csak romlásodat, Aki építhetné te szép országodat, Könnyen múlatja el csak záloglásidot. Sem pénz, jószág mostan, s méltó árú posztó Nem indít, hogy szolgálj, megszűkült az osztó, Csudáid, hogy minden rend nem kóborló s fosztó, Az nagy érv mert kicsint szörnyebb felakasztó. Ó, kedves nemzetem, hazám, édes felem, Kivel szerelmetes mind tavaszom s telem, Keseregj, sírj, kiálts Istenedhez velem; Nálad, hogy szeretlek, legyen ez vers jelem. E vershez kapcsolódóan két szerzőt szeretnék csak kiemelni az irodalomtör­téneti feldolgozásokból, akik rendkívül alaposan, komparatív és kontextualizáló módszerrel vizsgálták a panasz irodalmi kultúráját. Imre Mihály monográfiája, a Magyarország panasza 1995-ben látott napvilágot, melyben a 16. századi nem­zettudat kialakulását vizsgálja, a toposzkutatás eljárásainak alkalmazásával.­ A reneszánsz retorikai kultúrájából táplálkozó toposz a mohácsi csatavesztés utáni magyarországi, majd az európai latin nyelvű költészetben jelentkezik. Pan­nónia (Hungária) allegorizáltan, elhagyatott, törököktől pusztított, meggyötört királynőként jelenik meg. Könyörgő szavait nővéréhez, Germaniához vagy az egész keresztény Európához intézi. A siratás, siralom, panasz archetipikus ősi formáit mind a zsidó-keresztény, mind az antik irodalom nagyon gazdag kifeje­zési, műfaji változatokban jelenítette meg. A török veszedelem állandósulása olyan társadalmi és társadalomlélektani körülményeket teremtett, majd tartott fönn huzamosan, melyek között fokozottan jutott szerephez a korszak irodalmi gyakorlatában a gazdag hagyományú panaszformula-rendszer. Mivel a 16. szá­zad irodalmi műveltségét a reneszánsz és a reformáció hagyományrendszerei formálták, a Magyarország panasza toposz is ezek meghatározottságában alakul: az ókori és neolatin mintákat imitáló allegorikus heroida és a wittenbergi értel­mezés szerinti 79. zsoltár vagy jeremiád. Az európai közvélemény előtt is ismert toposz integrálja a reneszánszban meghonosodott „Magyarország a keresztény­ség védőbástyája” és a „termékeny Pannónia” toposzokat is, amelyek tartósan nemzeti attribútumként őrződnek önszemléletünkben és az európai köztudatban.” Az aprólékos elemzésben természetesen felmerül Rimay híressé lett verse is, mely a toposz magyar nyelvű költői változatát teremti meg, s melyhez kapcsoló­dóan így fogalmaz Imre: „Izgalmas feladat lenne továbbnyomozni, hogy Rimay XK 2022/­ 16

Next