Korunk 2022 (III. folyam 33.)
2022 / 1. szám = A sértődés kultúrái - SEBŐK MARCELL • A magyar panaszkultúra kezdetei és jelene: (irodalom)történeti és szociálpszichológiai nézelodés
Zsírokkal hízódnak az idegen fiúk, Hozzád nem különbek, mint az ördögfiak. Hazádnak szép vége mindenütt csonkán áll, Sereged szép száma fogy, romol s szálkjon száll, ínséged nő s árad, veled egy ágyban hál, Rév étkeid helyett rakódik apró tál. Ki szánhat? bánd magad nyomorúságidot, Mert nézi s nem érzi az csak romlásodat, Aki építhetné te szép országodat, Könnyen múlatja el csak záloglásidot. Sem pénz, jószág mostan, s méltó árú posztó Nem indít, hogy szolgálj, megszűkült az osztó, Csudáid, hogy minden rend nem kóborló s fosztó, Az nagy érv mert kicsint szörnyebb felakasztó. Ó, kedves nemzetem, hazám, édes felem, Kivel szerelmetes mind tavaszom s telem, Keseregj, sírj, kiálts Istenedhez velem; Nálad, hogy szeretlek, legyen ez vers jelem. E vershez kapcsolódóan két szerzőt szeretnék csak kiemelni az irodalomtörténeti feldolgozásokból, akik rendkívül alaposan, komparatív és kontextualizáló módszerrel vizsgálták a panasz irodalmi kultúráját. Imre Mihály monográfiája, a Magyarország panasza 1995-ben látott napvilágot, melyben a 16. századi nemzettudat kialakulását vizsgálja, a toposzkutatás eljárásainak alkalmazásával. A reneszánsz retorikai kultúrájából táplálkozó toposz a mohácsi csatavesztés utáni magyarországi, majd az európai latin nyelvű költészetben jelentkezik. Pannónia (Hungária) allegorizáltan, elhagyatott, törököktől pusztított, meggyötört királynőként jelenik meg. Könyörgő szavait nővéréhez, Germaniához vagy az egész keresztény Európához intézi. A siratás, siralom, panasz archetipikus ősi formáit mind a zsidó-keresztény, mind az antik irodalom nagyon gazdag kifejezési, műfaji változatokban jelenítette meg. A török veszedelem állandósulása olyan társadalmi és társadalomlélektani körülményeket teremtett, majd tartott fönn huzamosan, melyek között fokozottan jutott szerephez a korszak irodalmi gyakorlatában a gazdag hagyományú panaszformula-rendszer. Mivel a 16. század irodalmi műveltségét a reneszánsz és a reformáció hagyományrendszerei formálták, a Magyarország panasza toposz is ezek meghatározottságában alakul: az ókori és neolatin mintákat imitáló allegorikus heroida és a wittenbergi értelmezés szerinti 79. zsoltár vagy jeremiád. Az európai közvélemény előtt is ismert toposz integrálja a reneszánszban meghonosodott „Magyarország a kereszténység védőbástyája” és a „termékeny Pannónia” toposzokat is, amelyek tartósan nemzeti attribútumként őrződnek önszemléletünkben és az európai köztudatban.” Az aprólékos elemzésben természetesen felmerül Rimay híressé lett verse is, mely a toposz magyar nyelvű költői változatát teremti meg, s melyhez kapcsolódóan így fogalmaz Imre: „Izgalmas feladat lenne továbbnyomozni, hogy Rimay XK 2022/ 16