Korunk 2022 (III. folyam 33.)
2022 / 2. szám = Variációk államszocializmusra. Magyarország és Románia (1945–1989) - KOVÁCSNÉ MAGYARI HAJNALKA • Női szerepek változásai a magyar és a román államszocializmus idején (1945–1989)
Ho gyan változtak ezek a szerepek az államszocializmus évtizedei során a magyar és a román területeken? Tanulmányom ezekre a kérdésekre keresi a választ, feltérképezve komparatív módon a román és magyar államszocializmus korabeli nőtársadalmának női szerepek terén való lehetőségeit és változásait. Traktoros lányok és a szovjetizált nő (1945-1950-es évek) ■ Az 1945 utáni időszak szovjet típusú rendszereinek foglalkoztatáspolitikájára jellemző volt a nők férfias munkára való erőszakos toborzása és az ennek megfelelő dolgozó kommunista nő imázsának propagálása. A fizikai munkát végző nők hősiességének kiemelésével és társadalmilag elfogadottá tételével próbálták megvalósítani az újfajta szocialista mezőgazdaságot. Magyarországon a „Gyertek lányok traktorra!” felhívás is ennek az erőltetett emancipációnak és női munkaerő-toborzásnak volt az egyik propagandamódszere, a plakátokon szereplő pirospozsgás életvidám traktoros lányok pedig a követendő példaként a propagált szovjetizált nő prototípusát testesítették meg. A traktoros nőkkel készített interjúk és visszaemlékezések azonban arról tanúskodnak, hogy a valóság és a propaganda ígéretei köszönőviszonyban sem voltak egymással. Ezek a nők nem élveztek társadalmi megbecsülést, a betöltött pozíció a valóságban nem volt olyan attraktív, mint a plakátokon vagy a propagandareklámokban, és nem is kerestek vele különösebben jól. Ezen túlmenőleg jellemzőek voltak a férfi kollégák gúnyolódásai és a rossz erkölcsű nő sztereotípiájába való társadalmi bekategorizálás. Többen orvosi igazolás birtokában hagytak fel ezzel a hivatással, a sok rázkódás ugyanis medenceszervi eltorzulásokat okozott, amiből kifolyólag meddőség alakult ki. Mivel azonban több traktoros nő a későbbiekben családot alapított, és több gyermeket szült, nem bizonyított, hogy azok a nők, akik gyermektelenek maradtak, a traktoros múltjuk miatt lettek azok, de természetesen nem is zárható ki ez a feltételezés. Mindenesetre léteznek olyan jegyzőkönyvek, melyekből kiderül, hogy az orvosi igazolások sokkal inkább elhárítási mechanizmusként funkcionáltak. A nők traktoros munkára való propagálása nem volt egy állami sikertörténet, de annak ellenére, hogy igazából ez a projekt néhány év alatt lefutott, és soha többé nem került elő, a köztudatban a traktoros lányok maradtak a Rákosi-korszak megkerülhetetlen emblematikus figurái. De nemcsak ők jelenítették meg a politikai ideológia új nőképét, hanem összességében véve a szocializmust építő összes dolgozó nő, aki az extenzív iparosítás miatt dolgozván gép mellett üzemekben, gyárakban, mezőgazdaságban, sőt a bányászatban,a rendszerint egyenlővé vált munka terén a férfival. A traktoron és bányászatban, illetve a többi nehézipari területen dolgozó nők azonban megtapasztalhatták, hogy ez a fajta propagandisztikus szocialista nőimázs, mely elméletben nagyszerűen hangzott, a valóságban torzulva jelentkezett. De hiába 1. kép: „Gyertek lányok traktorra!” Forrás: 1950. Magyar Nemzeti Múzeum. Itsz: 59. 0920 2022/2