Korunk 2022 (III. folyam 33.)

2022 / 2. szám = Variációk államszocializmusra. Magyarország és Románia (1945–1989) - KOVÁCSNÉ MAGYARI HAJNALKA • Női szerepek változásai a magyar és a román államszocializmus idején (1945–1989)

Ho­ gyan változtak ezek a szerepek az államszocializmus évtizedei során a magyar és a román területeken? Tanulmányom ezekre a kérdésekre keresi a választ, fel­térképezve komparatív módon a román és magyar államszocializmus korabeli nőtársadalmának női szerepek terén való lehetőségeit és változásait. Traktoros lányok és a szovjetizált nő (1945-1950-es évek) ■ Az 1945 utáni időszak szovjet típusú rendszereinek foglalkoztatáspolitikájára jellemző volt a nők férfias munkára való erőszakos toborzása és az ennek meg­felelő dolgozó kommunista nő imázsának propagálása. A fizikai munkát végző nők hősiességének kiemelésével és társadalmilag elfogadottá tételével próbálták megvalósítani az újfajta szocialista mezőgazdaságot. Magyarországon a „Gyertek lányok traktorra!” felhívás is ennek az erőltetett emancipációnak és női munka­erő-toborzásnak volt az egyik propagandamódszere, a plakátokon szereplő pi­rospozsgás életvidám traktoros lányok pedig a követendő példaként a propagált szovjetizált nő prototípusát testesítették meg. A traktoros nőkkel készített interjúk és visszaemlékezések azonban arról ta­núskodnak, hogy a valóság és a propaganda ígéretei köszönőviszonyban sem voltak egymással. Ezek a nők nem élveztek tár­sadalmi megbecsülést, a betöltött pozíció a va­lóságban nem volt olyan attraktív, mint a plaká­tokon vagy a propagandareklámokban, és nem is kerestek vele különösebben jól. Ezen túlme­­nőleg jellemzőek voltak a férfi kollégák gúnyo­lódásai és a rossz erkölcsű nő sztereotípiájába való társadalmi bekategorizálás.­ Többen orvosi igazolás birtokában hagytak fel ezzel a hivatás­sal, a sok rázkódás ugyanis medenceszervi el­torzulásokat okozott, amiből kifolyólag meddő­ség alakult ki. Mivel azonban több traktoros nő a későbbiekben családot alapított, és több gyer­meket szült, nem bizonyított, hogy azok a nők, akik gyermektelenek maradtak, a traktoros múlt­juk miatt lettek azok, de természetesen nem is zárható ki ez a feltételezés. Mindenesetre létez­nek olyan jegyzőkönyvek, melyekből kiderül, hogy az orvosi igazolások sokkal inkább elhárí­tási mechanizmusként funkcionáltak.­ A nők traktoros munkára való propagálása nem volt egy állami sikertörténet, de annak ellenére, hogy igazából ez a projekt néhány év alatt lefutott, és soha többé nem került elő, a köztudatban a traktoros lányok maradtak a Rákosi-korszak megke­rülhetetlen emblematikus figurái. De nemcsak ők jelenítették meg a politikai ideológia új nőképét, hanem összességében véve a szocializmust építő összes dolgozó nő, aki az extenzív ipa­rosítás miatt dolgozván gép mellett üzemekben, gyárakban, mezőgazdaságban, sőt a bányászatban,a rendszerint egyenlővé vált munka terén a férfival. A trakto­ron és bányászatban, illetve a többi nehézipari területen dolgozó nők azonban megtapasztalhatták, hogy ez a fajta propagandisztikus szocialista nőimázs, mely elméletben nagyszerűen hangzott, a valóságban torzulva jelentkezett.­ De hiába 1. kép: „Gyertek lányok traktorra!” Forrás: 1950. Magyar Nemzeti Múzeum. Itsz: 59. 0920 2022/2

Next