Korunk 2022 (III. folyam 33.)

2022 / 2. szám = Variációk államszocializmusra. Magyarország és Románia (1945–1989) - KOVÁCSNÉ MAGYARI HAJNALKA • Női szerepek változásai a magyar és a román államszocializmus idején (1945–1989)

XK 2022/2 kerülő lányok külsőségekben itt is hamar felzárkóztak a városiakhoz. Amikor azonban hazalátogattak, inkább az otthoniak ízlésének megfelelően öltözködtek fel, nehogy a falu a szájukra vegye őket. „Amikor hazautaztam, olyan ruhát vettem fel, ami tudtam, hogy tetszeni fog az otthoniaknak. Szép volt és elegáns, de nem olyan huligános, ahogy ők nevez­ték a divatos holmikat.”16 (A szerző fordítása) Mind Magyarország, mind Románia tekintetében a divatos városi munkásnő­vé avanzsálódott lányok szeme előtt a „dolgozó nő” ideálja helyett a tradicioná­lis női szerep betöltése lebegett. Megtalálni a férfit, akivel összeköthetik az éle­tüket, és családot alapítanak. Voltak, akik végül falubelivel kötöttek házasságot, és visszaköltöztek, és voltak, akik városon ragadtak. Érdekes kapcsolatrendsze­re figyelhető meg a női szerepek összefonódásának, amikor is ezek a lányok azért hagynak fel a hagyományos női szereppel, és válnak egy ideig önálló emancipált nővé, hogy végül visszatérhessenek oda, ahonnan elindultak. Ma­gyarázható ez a falusi társadalmak alapvetően tradicionális jellegű mentalitásá­val vagy egyszerűen beilleszkedési problémákkal és a gyökértelenség érzésének megtapasztalásával. Az a tény azonban, hogy végre született egy kis rés az addigi rigorózus állam­szocializmuson belül, amelyen keresztül a nők újból megélhették nőiességüket, mindenképp szerencsésnek mondható. Még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy példá­ul Magyarország esetében a „pesti nő” jelenség megjelenése, a lakossági igények ki­elégítése, az életszínvonal mesterséges emelése mögött Kádár tudatos fogyasztás­orientált politikája állt, mely a rendszer legitimizálását és a lakosság depolitizálását tűzte ki céljául. A szépség és divat rehabilitálása tulajdonképpen a női társadalom figyelmének elterelése volt a rendszer fonákságáról, és ez a terv sikeresen műkö­dött. Olyannyira, hogy még külföldön is felfigyeltek arra, hogy „a pesti nő élelmi­szer helyett inkább púdert, rúzst, parfümöt és körömlakkot vásárol”.17 Kismamák és hős anyák (1968), az anyaszerep dicsőítése ■ A nők gyermekvállalása és saját testük felett való rendelkezése az államszoci­alizmusban nem volt magától értetődő. Minden időszakban született valamilyen propaganda arra nézve, hogy megnőjön a szülési hajlandóság, illetve jogszabály, mely korlátozza a terhességmegsza­kításokat. Nem véletlen, hogy az ál­lamszocializmus egyik hangzatos hi­vatalos nőképe a hatvanas évektől Magyarországon az „anya”, Romániá­ban a „mama eroină”, azaz a „hős anya” volt. Az 1950-es évekbeli Rákosi-kor­­szak szlogenje, miszerint „Asszony­nak szülni kötelesség, lánynak szülni dicsőség!”­ még a háború utáni meg­csappant népsűrűséget kívánta javí­tani, mindezt azonban az erőltetett emancipációval párhuzamosan. Az extenzív iparosítás miatti szükséges női munkaerő ugyanis nem eshetett 4. kép. Család 1946-ban Nagyszalontán. Forrás: saját tulajdon 64

Next