Korunk 2022 (III. folyam 33.)

2022 / 2. szám = Variációk államszocializmusra. Magyarország és Románia (1945–1989) - KOVÁCSNÉ MAGYARI HAJNALKA • Női szerepek változásai a magyar és a román államszocializmus idején (1945–1989)

65 ki a munka világából, ezért szülés után nem sokkal a nők kénytelenek voltak visszamenni dolgozni, gyermekeiket pedig az állami bölcsődék gondozóira bízni. Mindez nyilvánvalóan nem hozta meg a szülési kedvet. Az 1952-es népesedéspo­litika következtében ennek megoldására vezették be a bűntettekről és vétségekről szóló 1878. évi V. törvénycikk vagy más néven Csemegi-kódex 285. §-ának aktua­lizálását, köznyelven a „Ratkó-féle (abortusz) törvényt”. „Az anya- és gyermek­védelem továbbfejlesztéséről” szóló 1004/1953. (II. 8.) MT határozat szerint „leg­főbb érték az ember”, továbbá a magzatelhajtás „súlyosan veszélyezteti az egész nép egészségét, rombolóan hat az erkölcsi, a családi életre”. A rendeletnek megfe­lelően a magzatelhajtást igénybe vevő és az azt végrehajtó vagy abban segédkező személyt börtönbüntetésre ítélték. Az elkövetkező időszakban a fogamzásgátló szerek hiányában, továbbá az abortusztilalom miatt megugrott a születésszám, nőtt a kívánt és nem kívánt terhességből származó gyerekek száma, akiket csak egyszerűen „Ratkó-gyerekeknek” nevezett a társadalom. Az 1953-ban kiadott „Ratkó-törvény” azonban csak 1956-ig volt érvényben, amikor is szovjet mintá­ra feloldották azt, és liberalizálták az abortuszt. Az 1956. évi határozat az abor­tusz liberalizálásán túlmenően előírta a fogamzásgátlók biztosítását és alacsony áron való korlátlan forgalomba hozatalát.19 Ennek hatására a bejelentett művi vetélések száma hirtelen és látványosan emelkedni kezdett. Az 1955. évi 35,4 ezerről több mint duplájára, 82,5 ezerre nőtt 1956-ban, és ezt követően is dinamikusan emelkedett az 1960-as évek vé­géig. A művi vetélések széles körű engedélyezésével párhuzamosan a születések száma „mélyrepülésbe” kezdett, aminek eredményeként az 1960-as évek elejére világviszonylatban is Magyarországon volt a legalacsonyabb a születési ráta a második világháborút követő időszakban.20 Az 1967-ben az állam gyermekgondozási segély (továbbiakban GYES) beve­zetésével próbált kedvet hozni a nők reprodukciós folyamataira, amely által sok fiatal nő válhatott hosszabb időre főállású anyává és háziasszonnyá, ezzel is erő­sítve az alakuló és folyamatosan változó nőképi tendenciákat. A GYES beveze­tése, bár látszólag a nőkért volt, az anyák és gyermekeik pozícióját védte, és a népsűrűségi arányokat igyekezett javítani, mindezek mellett egy újabb politi­kai propagandafogásnak is értelmezhető. A Rákosi-korszak erőltetett iparosítása folytán beözönlött női munkaerőtömegre olyan mértékben már nem volt szük­ség, a munkanélküliség hivatalosan nem létezett, ezért újabb női szerep­konstrukció született, mégpedig a fő­állású anyáé, aki három éven át él­vezhette ezt a legális státuszt. Az 1956-ban beígért és 1968-tól végre forgalomba is kerülő fogamzásgátló tabletták hatására, bár kevesebb volt a szülésszám, de több volt az előre tervezett születések száma, és a gyermekükkel otthon maradó anyák egy része valószínűsíthetően ön­szántából választotta ezt a szerepet. Mivel a születésszámokhoz ké­pest az abortuszok aránya továbbra is meglehetősen nagy volt (1959 és 5. kép. Fiatal anya gyermekével 1975-ben. Forrás: Fortepan/Krantz Károly 2022/2

Next