Korunk 2022 (III. folyam 33.)

2022 / 2. szám = Variációk államszocializmusra. Magyarország és Románia (1945–1989) - KOVÁCSNÉ MAGYARI HAJNALKA • Női szerepek változásai a magyar és a román államszocializmus idején (1945–1989)

tek őket minél hamarabb, 18-20 éves korukban férjhez adni. A szülésszabályo­zás lehetetlensége miatt nem kívánták lányaikat még a társadalmi stigmatizá­­ciónak is kitenni. „Ha férjhez megy, vigyáz rá a férje!” - mondták akkoriban.28 Ha pedig „jött a gyerek”, akkor fiatal gyermekes házasként 1-2 éven belül állami la­káshoz jutottak, és beilleszkedtek a román pártideológia által predesztinált sza­badság nélküli életspirálba. Nevezzük az anyaságot akár „legszentebb női hivatásnak”, akár „női predesz­tinációnak” vagy akár reprodukciónak, az államszocializmus periódusa alatt a nők többnyire ezen szerepüket sem választhatták meg szabadon. Egy olyan po­litikai játszma szereplőiként reprezentálódtak, akiket az éppen aktuális politikai és gazdasági érdekeknek megfelelően hol az emancipálódás felé tereltek, hol pe­dig a tradicionális női szerepeket próbálták visszaerőltetni rájuk. Az emancipált nő ■ Az 1970-es években már nem volt sikk sem szovjet típusú dolgozó nőnek, sem hagyományos háziasszonynak lenni. Egyre inkább hátraszorult a patriar­chális mentalitású társadalomnak megfelelni kívánó nő, és előtérbe került a ma­gára sokat adó, individualista modern dolgozó nő/anya/feleség ideálja, aki nem kívánt „háztartási robotnak” vagy „gyermeketető gépnek” lenni és álmait „moso­gatólébe fojtani.”29 Mindezek ellenére azok a fajta fe­minista megmozdulások, melyek nyugaton jellemzők voltak akkori­ban, sem Magyarországon, sem Ro­mániában nem jelentkeztek. A nyu­gati feminizmus eszmeisége margi­nális volt, csupán egy szűk értelmi­ségi körben jelentkezett. Betudható ez részben a vasfüggönynek, és be­tudható annak is, hogy azok az érté­kek, amelyekért nyugaton harcoltak (munkához való jog, GYES, ingyenes bölcsőde stb.), a keleti blokkban, még ha „látszategyenlőség” égisze alatt is, de már adottak voltak. Az emanci­pációból pedig legtöbb nő csak a „kettős teher” létét érzékelte, mert a háztartásvezetés és gyermeknevelés a ha­gyományos felfogás szerint továbbra is kizárólag női hatáskörbe tartozott. Talán ezzel is magyarázható az a tendencia, hogy a női társadalom nagy része az emancipációt inkább a nők kihasználásaként értelmezte, és semmi esetre sem a nemek egyenlőségének lehetőségeként. A feminizmus második hullámának az a trendje, amely a nőies nő megjele­nési kényszere ellen tiltakozott (szépségápolási cikkek, kozmetikai szerek, diva­tosnak tartott fehérneműk nyilvános elégetése), Magyarországon és Romániában szintén nem volt jellemző. Sőt éppen ebben az időszakban kezdték a nők sokkal bátrabban festeni magukat. A bevásárlóturizmusnak köszönhetően pedig pont ebben az időben kezdtek el a nők felzárkózni a nyugati divathoz, hozzájutni a csipkés fehérneműkhöz, divatos pulóverekhez. Érdekes nőtörténeti mozzanat- XK 2022/2 8. kép. Divatos emancipált nő 1977-ben. Forrás: Fortepan. 68

Next