Korunk 2022 (III. folyam 33.)
2022 / 2. szám = Variációk államszocializmusra. Magyarország és Románia (1945–1989) - KOVÁCSNÉ MAGYARI HAJNALKA • Női szerepek változásai a magyar és a román államszocializmus idején (1945–1989)
tek őket minél hamarabb, 18-20 éves korukban férjhez adni. A szülésszabályozás lehetetlensége miatt nem kívánták lányaikat még a társadalmi stigmatizációnak is kitenni. „Ha férjhez megy, vigyáz rá a férje!” - mondták akkoriban.28 Ha pedig „jött a gyerek”, akkor fiatal gyermekes házasként 1-2 éven belül állami lakáshoz jutottak, és beilleszkedtek a román pártideológia által predesztinált szabadság nélküli életspirálba. Nevezzük az anyaságot akár „legszentebb női hivatásnak”, akár „női predesztinációnak” vagy akár reprodukciónak, az államszocializmus periódusa alatt a nők többnyire ezen szerepüket sem választhatták meg szabadon. Egy olyan politikai játszma szereplőiként reprezentálódtak, akiket az éppen aktuális politikai és gazdasági érdekeknek megfelelően hol az emancipálódás felé tereltek, hol pedig a tradicionális női szerepeket próbálták visszaerőltetni rájuk. Az emancipált nő ■ Az 1970-es években már nem volt sikk sem szovjet típusú dolgozó nőnek, sem hagyományos háziasszonynak lenni. Egyre inkább hátraszorult a patriarchális mentalitású társadalomnak megfelelni kívánó nő, és előtérbe került a magára sokat adó, individualista modern dolgozó nő/anya/feleség ideálja, aki nem kívánt „háztartási robotnak” vagy „gyermeketető gépnek” lenni és álmait „mosogatólébe fojtani.”29 Mindezek ellenére azok a fajta feminista megmozdulások, melyek nyugaton jellemzők voltak akkoriban, sem Magyarországon, sem Romániában nem jelentkeztek. A nyugati feminizmus eszmeisége marginális volt, csupán egy szűk értelmiségi körben jelentkezett. Betudható ez részben a vasfüggönynek, és betudható annak is, hogy azok az értékek, amelyekért nyugaton harcoltak (munkához való jog, GYES, ingyenes bölcsőde stb.), a keleti blokkban, még ha „látszategyenlőség” égisze alatt is, de már adottak voltak. Az emancipációból pedig legtöbb nő csak a „kettős teher” létét érzékelte, mert a háztartásvezetés és gyermeknevelés a hagyományos felfogás szerint továbbra is kizárólag női hatáskörbe tartozott. Talán ezzel is magyarázható az a tendencia, hogy a női társadalom nagy része az emancipációt inkább a nők kihasználásaként értelmezte, és semmi esetre sem a nemek egyenlőségének lehetőségeként. A feminizmus második hullámának az a trendje, amely a nőies nő megjelenési kényszere ellen tiltakozott (szépségápolási cikkek, kozmetikai szerek, divatosnak tartott fehérneműk nyilvános elégetése), Magyarországon és Romániában szintén nem volt jellemző. Sőt éppen ebben az időszakban kezdték a nők sokkal bátrabban festeni magukat. A bevásárlóturizmusnak köszönhetően pedig pont ebben az időben kezdtek el a nők felzárkózni a nyugati divathoz, hozzájutni a csipkés fehérneműkhöz, divatos pulóverekhez. Érdekes nőtörténeti mozzanat- XK 2022/2 8. kép. Divatos emancipált nő 1977-ben. Forrás: Fortepan. 68