Korunk 2022 (III. folyam 33.)

2022 / 2. szám = Variációk államszocializmusra. Magyarország és Románia (1945–1989) - MŰHELY KRIVÁNIK DÁNIEL • Az igazság mint „módszer”. Megjegyzések a dialektika hegeli fogalmához

A képrejtvények, kettős képek olyan többértelmű képek, amelyeken a részben elrejtett információt csak hosszas, intenzív szemlélés során lehet felismerni, mert a körvonalak és a belső vonalak egybeesnek a képen egyértelműen látható ábrázo­lással. Lényegük éppen e két- vagy többértelműségükben áll. A szemlélő csak ak­kor ébred tudatára annak, hogy különböző alakokat lehet a képbe látni, amikor az egyik jelentésről „átkapcsol” a másikra34 - a megfigyelő gyakran érzi úgy, hogy nem is ő az, aki ezt a „kapcsolót” működésbe hozza, hanem a képrejtvény jelen­tései mintegy „maguktól” billennek át egymásba. A Kippbild szó szerinti fordí­tásban „billenőkép” jelentéssel bír, s ez meggyőződésünk szerint találóbban meg is ragadja az érzékelés megváltozásának ezt a kvázi­ megfoghatatlanságát, itt ugyanis inkább erről van szó, nem pedig egy fogalmilag/tudatosan beindítható „rejtvényfejtésről”.35 A billenőképeket többféle típusba sorolhatjuk, például előtér/háttér kettőssége (1. kép), szemantikai ambivalencia (2., 3. és 4. kép) vagy perspektivikus többértel­műség (5. és 6. kép) szerint, ezenkívül kombinálódhatnak is (7. kép), vagy optikai csalódásként (6. kép), illetve anamorfózisként (9. kép) jelenhetnek meg. Léteznek továbbá nemcsak két-, hanem háromdimenziós billenőképek is (leginkább talán „billenőszobroknak” lehetne nevezni ezeket). Ezen alkotások jelentésszintjei ak­kor nyílnak meg, ha a szemlélő körbejárja őket a (kiállító)térben, vagy ha egy bi­zonyos szögből világítják meg őket (10. kép). E típusokat itt nem tárgyaljuk részletesen, egyrészt formai, másrészt tartalmi okokból: célunk e vizuális elem játékba emelésével arra korlátozódik, hogy a lehe­tő legteljesebb képet adjuk a dialektika működési módjának illusztrálására. Ugyanezen okból nem térünk ki a billenőképek filozófiai és médiaelméleti jelen­tőségére, mindössze utalunk rá, hogy például Wittgenstein mind korai,36 mind kései 37 gondolkodásában, illetve Kaminski regényelméleti vizsgálódásaiban 38 is fontos szerepet játszanak, a kései Husserl pedig a billenőkép belső dinamikájában látta viszont saját fenomenológiai filozófiájának lényegét.39 2022/2 1. kép. Váza vagy arcok? 3. kép. Óriásmadár fogta ember vagy ember fogta óriáshal? 2. kép. Nép az ablakban (?) 4. kép. Hármas üzenetű graffiti 106

Next