Korunk 2022 (III. folyam 33.)

2022 / 2. szám = Variációk államszocializmusra. Magyarország és Románia (1945–1989) - MŰHELY KRIVÁNIK DÁNIEL • Az igazság mint „módszer”. Megjegyzések a dialektika hegeli fogalmához

tó „polifóniában” juttatja kifejezésre gondolatait. Az általa alkalmazott nyelv több­rétegű: egyfelől fogalom és képiség egységéből áll, másfelől fogalmisága is továb­bi szintekből áll annak megfelelően, ahogyan a gondolatmenet halad előre dialek­tikus átmenetei során.58 Gondoljunk egyfelől a maga Hegel által leírt spirális, más­felől a Quante által említett hálószerű szerkezetre. Ha a Fenomenológia egyes fe­jezeteit (gondolati egységeit) egymás „alá/fölé” rakva, de egyidejűleg (mint mond­juk egy polifonikus zeneművet) gondoljuk el, és egy képzeletbeli tűvel átszúrunk a rétegeken, azt tapasztaljuk, hogy a fogalmi csomópontok egybeesnek, miközben megfigyelhető a vizsgált téma önmagán való fokozatos „túlemelkedése”, kibonta­kozása (13. kép). Ez alatt értjük például a „létezéssé érlelődött szubsztanciát,”59 a „szubsztancia külsővé­ válását”,60 végül pedig azt a processzust, melyet így ír le Hegel: „ama ma­gánvalónak átváltozása magáért­ valóvá, a szubsztanciáé a szubjektummá [...], va­gyis a fogalommá.”61 És bár e helyütt nem bocsátkozhatunk elmefilozófiai eszmefuttatásba vagy az analitikus Hegel-recepció akár csak korlátozott számú vonulatainak szisztemati­kus játékba emelésére, a tudat problémájának egyik a kortárs analitikus áramlatok­ban nemrégiben feltűnt megközelítési módjára tanulságosnak látjuk ezen kitekin­tés keretei közt reflektálni. Úgy látjuk ugyanis, hogy e megközelítési mód lénye­gében a dialektika Hegel által leírt dinamikáját igyekszik a probléma megértésé­nek szolgálatába állítani. Sam Parnia, Diane Hennacy Powell, Robert Lanza - csak hogy néhány nevet említsünk - a tudatnak az analitikus körökben elsőként Chalmers által felvetett „kemény” problémájára­2 a neurobiológia, az idegtudomány és a kísérletes tudat­kutatás eszközeivel és eredményeivel igyekeznek lehetséges válaszokat nyújtani. Belépési pontjukat azok a - mondjuk úgy - határhelyzeti jelenségek (elmefilozó­fiai megfogalmazásban: anomáliák) képezik, amelyek egészen a legutóbbi időkig kívül rekedtek az interdiszciplináris kutatás körzetén.63 Ezek közé tartoznak egye­bek közt a testen kívüli élményekkel (out-of-body experiences, röviden QBE) és halálközeli élményekkel (near-death experiences, röviden NDE) kapcsolatos prob­lémák. Ezen élmények „helyességét” már igazolták,64 és az említett kutatók „elját­szanak a gondolattal, hogy mi lenne, ha »a mechanikus-materialista tradíció felfüggesztésével« közelednénk ezekhez az élményekhez; tekintsük igaznak, veri­­dikus tapasztalatnak vagy percepciónak az alanyok élményeit”65 - ezzel a Hegel által is ajánlott fenomenológiai kiindulópontra helyezkedve. Ez azonban csak az első lépés. Ugyanis „az NDE és QBE élményeket csak akkor tekinthetjük anomáli­ának, ha már előzetesen elfogadtunk egy keretelméletet, egy normarendszert, sőt tovább is léphetünk: kultúránk és világképünk nagymértékben meghatározza, hogy 2022/2 13. kép 110

Next