Korunk 2022 (III. folyam 33.)
2022 / 2. szám = Variációk államszocializmusra. Magyarország és Románia (1945–1989) - MÁTHÉ DÉNES • Nyelvi körkép
ségekről, „és ezzel már eleve eltereli a figyelmet arról, hogy a magyarnak, különösen a felsőoktatás szempontjából, nyilvánvalóan különleges a helyzete. Különleges részben létszáma és arányai miatt, részben pedig azért, mert egyetlen más kisebbségnek sincsenek sem ilyen jellegű különleges igényei, sem hagyományai és korábban megszerzett és elismert jogai” (155.). A fentiekben csak elvi szinten vagy elvontan bemutatott hazai kisebbségpolitikát a kötet negyedik fejezete a társadalmi létezés minden területén megvizsgálja, és így reális képet nyújt a hazai valóságról, felmutatva ennek pozitív jelenségeit is. Felsorolásszerűen: névpolitika a személynévhasználat jogi helyzete, a földrajzi és intézménynevek szabályozása; kisebbségpolitika a gazdaságban, az oktatásban, ezen belül a közoktatásban és a felsőoktatásban (itt az 1990 után hozott oktatási törvények ismertetéséről és a hazai magyarság érdekeit szem előtt tartó bírálatáról van szó); kisebbségpolitika a kultúrában, a hitéletben, tekintettel a többségi államegyház és a magyar egyházak eltérő helyzetére. E sokrétű áttekintés befejezéseként e fejezetet a hazai nemzeti kisebbségek jogállását, majd a magyar nyelvközösség politikai törekvéseit ismertető összegzés zárja. Ez utóbbinak végkonklúziója az, hogy az RMDSZ aktuális programja ugyan részletesen tartalmazza a magyar nyelvközösségnek a szervezet által képviselt törekvéseit, de hiányzik belőle „egy koherens nyelvstratégia felvázolása” (173.). Amint befelé haladunk a kötetben, az olvasónak az az érzése, hogy mindaz, amit elolvasott, valójában bevezető a soron következő fejezethez. Ez áll az ötödik fejezetre is, melynek főcíme: Nyelvhasználati színterek (175.). A kisebbségpolitika fennebbi, negyedik fejezeti bemutatása során tagolt társadalmi mező itt az oktatással kezdődik, s ezúttal a tannyelvválasztás, az iskolai tantárgyként kezelt magyar nyelv és a vele kapcsolatos tantervi, tankönyvi, tankönyvszerzői és -kiadói kérdések kerülnek napirendre, ismertetve röviden az 1993-ban létesült Erdélyi Tankönyvtanács, valamint az Ábel Kiadó tevékenységét is (193., 356. 127. sz. jegyzet). A felsőoktatásról szóló fejtegetés egyik legfontosabb megállapítása: „az érettségit követően a magyar nemzetiségű fiatalok egyharmada, a magyar nyelven érettségizetteknek pedig mintegy fele tanul magyarul a romániai felsőoktatásban” (197.; a szerzők kiemelése). A hazai magyar felsőoktatási intézmények statisztikai adatainak összehasonlító szemléje után a szerzők külön alfejezetet szánnak a bázisintézmény státuszú kolozsvári egyetem bemutatására. Ezt követően az 1990 utáni pedagógusképzés hiányosságairól, ennek előzményeiről, okairól esik szó, és itt hangzik el a kötet talán legkeserűbb kijelentése: „Az »államnélküliség«, illetve a »két állam-közöttiség« sajátos állapotában nincs, aki számon kérje a romániai magyar felsőoktatási rendszer hatékonyságát, minőségét, munkaerőpiaci relevanciáját” (208., 357. 135. sz. jegyzet). A magyar nyelvnek a tudományművelésben betöltött szerepéről szóló rövid, de jelentős alfejezet után a kötet a kultúra régióit tekinti át, a következő lebontásban: néprajzi tájak; városi kultúra, elitkultúra; színházak, színjátszás; könyvtárak, könyvkiadás. Hasonló tagoltságú a hitélet nyelvi vizsgálata: külön-külön esik szó a hívek anyanyelvéről, az egyházi intézményekben és oktatásban használt nyelvről. Az ötödik fejezetet és ezzel együtt a kötet főszövegének első nagy egységét a magyar nyelvű média rövid feltérképezése, a közélet magyarnyelvűségének, majd a kibertérben betöltött helyének rajza zárja. A kötet másik egységét - amint a bevezetőben említettem - két fejezet alkotja; témájuk a romániai magyarromán kétnyelvűség. Az ezzel kapcsolatos helyzeteket és perspektívákat a hatodik fejezet első mondata foglalja össze: „Két- és többnyelvűségi helyzetben a nyelvek értékelése és a nyelvekhez való viszonyulás közvetlen módon befolyásolja a nyelvek és nyelvváltozatok jövőjét, és döntő módon megható- 2022/2 124