Korunk 2022 (III. folyam 33.)

2022 / 1. szám = A sértődés kultúrái - SCHLEICHER NÓRA • Sértett jogosultságtudat. A #MeToo mozgalom zaklatással vádolt szereploinek kommunikatív stratégiái

Identitáskonstrukció: a szülő ■ A vezetői identitás árnyalatainak kibontásában, Rónai aktív közreműködésé­vel, Kerényi és Eszenyi egyaránt épít a hierarchia különbség és hatalomgyakor­lás egyik alapsémájára, a szülő-gyerek viszonyra. K: Őszintén megkérdezem. Te, amikor kisis­kolás voltál, gyerek voltál nem kaptál fene­kest senkitől? Soha? [...] R: [...] az igazgató tulajdonképpen olyan, mint egy apa. [...] R: De az apa nem feltétlenül kell hogy verje a gyerekét? K: Nem, az apa az apa lehet kemény, lehet kedves, lehet szigorú, lehet zsarnok vagy min­dig m­ásmilyen. R: Te melyik vagy? K: Én azt gondolom ebben a történetben, hogy én egy nagyon sokszínű apa voltam. R: Zsarnok is voltál? K: Zsarnok is voltam. R: Kedves is voltál? K: Kedves is tudtam lenni, rettenetesen sok­szor segítettem, ha bárkit baleset ért, én ro­hantam el a baleseti sebészetre vagy hívtam fel az ügyeletet, hogy vegyék előre, oldják meg. Útleveleket intéztem el, amikor valaki volt, hogy három óra alatt intéztem el, mert nem volt valakinek útlevele, nem­­ magán­ügyben. Nekem mesélték el a gyerekek, a kü­lönböző emberek a különböző szerelmi ügye­iket. Semmi tőlem soha ki nem ment. Vezetőként mindketten szülőként láttatják magukat, akik a testület tagjairól, mint gyerekekről gondoskodnak. Az önjavító módosítások (K: Nekem mesélték el a gyerekek, a különböző emberek ...; E: két órát ültem egy gyerekkel, mármint úgy mondom egy színészemmel.. . ugyanakkor jelzik, hogy mindketten érzik, ez az attitűd nem teljesen problémamentes. Sértett jogosultságtudat ■ A művész, vezető, szülő státuszához privilégiumok, előjogok tartoznak. Kerényi és Eszenyi értelmezésében az őket zaklatással vádolók tulajdonképpen ezektől a korábban nem megkérdőjelezett előjogoktól fosztják meg őket, sértettségük ebből fakad. Kimmel Dühös fehér férfiak16 című könyvében ezt az érzést sértett jogosult­ságtudatnak (aggrieved entitlement) nevezi. A sértődöttség szerinte nem csupán egyes emberek sajátos, elszigetelt, pusztán pszichológiai okokkal magyarázható reakciója, hanem olyan kortárs társadalmi je­lenség, mely bizonyos szociológiai jellemzőkkel leírható embercsoportokat, az Egye-E. Csak a pozitívumok a mai világban nin­csenek elmondva. Nincs az elmondva, hogy hányszor mentem orvoshoz, hogy kinek, hogy segítettünk a lakhatási támogatás... R: Orvoshoz miért mentél hányszor? E: Hát azért, mert tegnap is, hát mondjuk egy hete is , két órát ültem egy gyerekkel, mármint úgy mondom egy színészemmel orvosnál. Vagy mentem utána. R: Ők egy kicsit a gyerekeid? A fiatalok? E: Igen XK 2022/1­ 30

Next